Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-05-22 / 21. szám
1937. május 22. S*ik oldal : Vfrhovoyok Jgpjo-. A MUNKA FRONTJÁRÓL Amerika, hosszú hónapok óta, a munkaadók és munkás-ok közötti harcok mozgalmas szintere. Minden hét hoz ui szenzációt. A küzdelem hol itt, hol ott lángol fel és nem lehet a tüzet lokalizálni. Az elkeseredett harcokból újabban, — mint örömmel tapasztaljuk — mindig a munkásság kerül ki győztesen. És ennek az előnyomulásnak különösen az adott óriási lendületet, hogy a Legfelsőbb Biróság a Wagner féle munkástörvényt alkotmányosnak minősítette. A .múltban vagy elfogadta a munkás azokat a feltételeket, amiket a munkaadó diktált. vagy kenyérnélkül maradt. Esetleg tovább állt és másutt próbálkozott. Ma már más a helyzet. A munkásság mindenütt szervezetten dolgozik. A munkás tehát csak a szervezetek utján juthat jobb viszonyok közé. Wagner szenátor, ebbe a harcba igy szólt bele : “Az iparban épp úgy, mint az ország kormányzatában demokráciát követelünk. És az iparban azt jelenti a demokrácia, hogy a munkás résztvehessen olyan ügyek tárgyalásában, amik döntő fontossággal bírnak életére. Es a munkás csak akkor szolhat bele ilyen problémákba, ha szabadon szervezkedhet és — választott képviselői utján — kollektiv szerződéseket köthet.” A “kollektiv szerződés” pedig azt jelenti, hogy a munkaadóval nem egyes munkások, hanem a törvényes alapon szervezkedett MUNKÁSSÁG köt szerző. dést. A munkaadó vállalatok tehát — a Wagner törvény elismerése után — kötelesek a munkásság szervezkedési joga mellett azt is elismerni, hogy munkátvállaló szerződéseiket is kollektive, szervezetten köthetik meg. Minden vitás kérdésben egy háromtagú bizottság, a Labor Relations Board dönt, amelynek tagjait az Egyesült Államok elnöke nevezte ki. Ford nem hajlarídó szerződést kötni a CIO-val, — az ipari szervezetek országos bizottságával. — A chicagói telepen veres összeütközések is voltak. A gyári őrök megtámadtak néhány szervezőt Az autómunkások uniója erre hadüzenettel felelt. Homer Martin, a United Automobil Workers elnöke kijelentette, hogy mozgalmukat sem erőszakkal. sem megfélemlítéssel nem lehet megszakítani. A szervezet per utján is fellép Ford ellen, aki már nyíltan állást foglalt az unió ellen. Fordon kívül öt “független” acéltelep helyezkedik szembe a CIO.-vak A Bethlehem, a Republic, a Young stown Sheet and Tube, az Inland és a Crucible. Ezek a telepek közel 200,000 munkást foglalkoztatnak. Ha a társaság, a mostmult csütörtökön megtartott szavazás loyalisták után sem írná alá szerződését a CIO-val, Philipp Murray, a Steel Workers Organization Committee elnöke, valószínűleg elrendeli a sztrájkot. A munkásvezérek marakodása sem szünetel. Lewis árulónak nevezi Greent, — Green viszont a “munkásság legnagyobb ellenségének” minősiti Lewist. A két munkásvezér marakodásából, —~ természetesen — a munkáadók jutnak előnyökhöz. Remélhetőleg nem sokáig. * A TÖRVÉNYHOZÁS MUNKÁJA A képviselőház Appropriációs bizottsága megszavazta a másfél billiós “relief” költségvetést. A julius 1-én kezdődő uj pénzügyi évre. Ezzel kapcsolatban a Maloney féle javaslatot is támogatják a képviselők, ami a munkanélküliek országos összeírását fogja elrendelni. Az első összeirás 1940-ben, la rendes országos népszám- I lálás kereteiben történne meg Maloney: Connecticut állam I szenátora. A bevándorlási törvényenyhítése céljából Martin Dies texasi képviselő tett javaslatot a Ház asztalára. Többek közt: megengedné a letelepedést azoknak a törvénytelen bevándorlóknak, pkik legalább 10 éve, példás életet élnek az Egyesült Államokban, de deportáltatná, akik büntetve lesznek. A bevándorlási bizottság már megszavazta a javaslatot és az rövidesen a Ház elé kerül. A javaslat megszavazása sok családi tragédiát előzne meg. Változás előtt áll a Társadalom Biztosítási Törvény is. A képviselők nagy- többsége úgy gondolkozik, hogy a biztositást az ipari munkásokon kívül ki kpll terjeszteni más munkásokra is. És ezt szeretnék, hogy korábban kezdődjenek el a nyugdíj fizetések, mint eredetileg tervezve volt. Munkaképtelenség esetén pedig az igényjogosultság is előbb következzen be. * A múlt héten szállt hajóra Ernest Hemingway, világhírű amerikai írónk, aki több hónapot töltött Spanyolországban, mint a North American Newspaper Alliance tudósítója. — A hajón meginterjúvolták a neves irót, aki kijelentette, hogy a loyalisták fognak győzni még akkor is, ha Franco beveszi Bilbaot. — A baszk főváros eleste Hemingway szerint legfeljebb késlelteti a loyalisták győzelmét. A loyalista kormánya a tömeg bizalmát élvezi és az az oka annak, hogy Franco nem győzhet. A HINDENBURG KATASZTRÓFÁJA Minden nagy szenzáció ma már csak három napig tart. Amennyire megrázta az egész világ népét a Hin denburg óriási léghajó szörnyü katasztrófája e hó első napjaiban, annyira közömbösen kiséri a további fejleményeket a világsajtó. A vizsgálat nem sokat derített ki. Hitler kancellár rendeletileg kimondotta, — hogy mindaddig nem szabad folytatni a léghajójáratokat, amig az utazóközönséget a legkisebb veszedelem fenyegeti. Ez a bölcs rendelet azonban már csak “eső utáni köpönyeg” A kancellári rendelet mögött az a faktum áll, hogy a közönség bizalma is meg-rendült a hidrogénnal töltött ballonokban. Nincs értelme tehát a forgalom fenntartásának, amig Németország nem juthat héliumkészlethez. \ A nagy dérrel-durral megindított zeppelin-propagandát is nyomban lefújták, pedig a propaganda minisztérium napokon keresztül tüzelte a népet, hogy a zeppelin-forgalmat fenntartani a nemzeti hit, bizalom és büszkeség kérdése! — Ez a mesterségesen teremtett optimizmus most eltűnt és helyét komoly meggondolások foglalják el: hogyan szerezzen Németország elegendő héliumot, hogy légi közlekedését fenntarthassa? HOGYAN ÉL A SZLOVENSZKÓ IPAROS ŐSLAKOSSÁGA? A régi- jó békevilágban, amikor Magyarország határai a Kárpátoktól az Adriáig terjedtek, a Felvidék iparossága nem cserélt volna a mesebeli kiskirállyal sem. A különböző bányák, vasgyárak, a hatlmas erdőségek, a világhírű szepességi lenvászon, a losonci, zsolnai edény-, gép- és posztógyárak bőségesen gondoskodtak a megélhetésükről. Ez volt a megszállás előtj. De mi van most?! — Hát először is a felvidéki hires vasgyárakat beszüntették a csehek. A kéményekből nem száll a füst, komoran, kifosz tottan merednek az ég felé ! 2 es ott, ahol ezelőtt öt, hat- * ezer munkás dolgozott, most j jv ffx % x X X * * It % X X X Xx 'S X X X XX fi X X %X X X X X X %X H X X X X X X X X X X X X X X X X megszűnt az élet. A hatalmas kohókat beolvasztották j és sok helyütt a'z épületeket) is lebontották, hogy még az U, X X I<* * X X emléke se kisértsen a szerencsétlen, szélnek eresztett A SPANYOL FORRADALOM A felkelő és kormányhü csapatok véres összeütközése még mindég napirenden van. Offenzivák és ellenoffenzivák egymást váltják fel s a forradalom sorsa még mindig nem dőlt el. munkások lelkében az egykori jólétnek. Siralmas látvány tárul a szemünk elé, ha utunkat megszakítva, néhány órára kiszállunk egy-egy felvidéki iparváros megtekintésére! Kossuth és Széchenyi mélyebbre feküdne sírjában, ha látná a Felvidéknek ezt a lassú sorvadását, melynek a korompai vasgyár megbénításával adták meg az utolsó koffein-injekciót. Egy élni akaró és élni tudó nemzet ütőerejét metszették el azzal a gondolattal, hogy Prágából hozhassák az elvérző sebre a kötszereket. Azokat a kötszereket, melyeket a szepességi gyárak is elő tudnak állítani, persze, olcsóbban és jobban ! Mert ez volt a céljuk a felvidéki gyárszirénák elnémitásával. Hogy a sótartótól kezdve a cipőfűzőig mindent Csehországból importálhassanak a lenézett “gyarmatokra”. És céljukat el is érték. — Nemcsak a hivatalnok középosztály lett földönfutóvá, de a tehetetlenség rabbilincsébe verték az iparostársadalmat is. A városokban, sőt a nagyob községekben is gombamódra szaporodnak a Bataféle cipőüzletek és olyan hihetetlen olcsó árban adják a lábbeliket, hogy bizony a szorongatott anyagi viszonyokkal kiizködő őslakosság megtagadva minden szolidaritást a fojtogatott hazai iparral — Bata-cipőt visel. Hasonló a helyzet a többi iparággal is. A hentesek, mészárosok, fűszeresek, pékek stb. már-már azon a ponton vannak, hogy bezárják boltjaikat. mert az őslakosoknak nincsen pénzük vásárolni, az ujlakosok pedig a letelepe dett cseh üzletekben vásárolnak. De a hentes ipar még a cseheknél is erősen pang UTAZZON t« Magyarországba [ a világ legújabb World’s | Newest Liner hajóján, a ■ QUEEN MARY -n [ New Yorkból (Cherbourgon t át) julius 28-án, vagy utazzon a következő a népszerű haj ókon: BERENGÁRIA j Julius 21-én £ AQUITANIA Julius 14-én BRITANNIC Julius 24-én j GEORGIC julius 10 t Utazzon kényelmesen honfi- 1 társaival. Magyar konyha. ] Elsőrangú kiszolgálás. In- i gyen bor. Külön express- * vonat Páristól Budapestig j Fölvijágositásért forduljon J az alábbi címekre: \ Julius Sopoliga 306 Berger Bldg., Grant St. I Pittsburgh, Pa. Union National Bank j: Foreign Dep’t ' Mckeesport, Pa. *Cunard White Star« mert hiszen az köztudomású dolog, "hogy a cseh nem húsevő nemzet. Általában knédlin és kelt tésztákon élnek és ha mégis megkívánják a húsételt, ott vannak a pompás vadászterületek, ahol az őztől kezdve a fácánig' és császármadárig megtalálnak mindent és úgyszólván — ingyen! Mert a legjobb területek az ő kezükben vannak, mégpedig nevetségesen olcsó bér ellenében. Meg is csappant erősen a Felvidék hires vadállománya az utolsó tiz esztendő alatt. Különösen a Kárpátok nemes vadjai vannak kipusztuló félben és ott, ahol azelőtt a fehér zerge sem volt ritka példány, ma szarvast, sőt vaddisznót is alig-alig talál a vadász. Ilyen tehát az élet az egykori felvidéken, az uj impérium alatt. És a szegény, koldusbotra jutott iparos őslakosság küzd az élettel, a mindennapi kenyér gondjával, napszámból, alkalmi munkából tengeti életét és akinek még ez sem jut, az nem tehet mást, minthogy kivándorol! Újabban Belgiumot, — Franciaországot árasztják el élniakarásukkal. » És mennek, szállingóznak egymás után, keresve azt a parányi kis helyet a világon, ahol meghúzódhatnának, ahol egy darab kenyér jutna a számukra. És fogynak, egyre fogynak a magyar porták lakói és az országutak vándorai ma már nemcsak a pirosbatyus hátaszsidók, drótostótok. hanem gyakran találkozunk, a vándor borbéllyal, fodrásszal, sőt a boltját triciklin tologató vándor fűszeressel is! Kérjük azokat a tagtársainkat, akik kötvényükre kölcsönt vettek fel, hogy a kamatokat feltétlenül fizessék be. Akinek anyagi körülménye nem engedi meg, hogy a kamatot egy összegben megfizesse, használja ki azt a kedvezményt amit egyesületünk nyújt — a részletfizetést. Tegyük fel valakinek $200.-os kölcsön terheli a kötvényét, ha ennek kamatját és kezelési költségét, $8.10-t nem képes egyszerre megfizetni, fizessen havonta 65-70 centet s akkor az év végére kamatja ki lesz fizetve.
