Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-05-15 / 20. szám

1937 május 15 5-ik oldal VerhovayQkJhpjc. A “HINDENBURG” BOR­ZALMAS TRAGÉDIÁJA New Jerseyben a lake­­liursti nagy repülőtér felett az elmúlt csütörtökön (má­jus 6-án) este 7 óra 23 perc-' kor borzalmas légi tragédia zajlott le. A “Hindenburg” német léghajó, a világ egyik leghatalmasabb és legtöké­letesebb gépezetünek mon­dott kormányozható zeppe­linje a lángok, — utasainak javarésze pedig a halál mar­talékává lett. — A csodaléghajót ezen az után Max Pruss kapitány vezette és a világhírű Leh­man kapitány csak mint megfigyelő és tanácsadó tar­tózkodott a “Hindenburg”­­on. — Összesen 97 emberrel repült át az óceánon, kik kö­zött 36*utas volt, 61 pedig a Zeppelin személyzetéhez tartozott. Az óriási léghajó fogadá­sára egybesereglett közön­ség szemei előtt játszódott le a rémes tragédia, mely va­lóban egy pokoli színjáték minden rémségét felülmúlta s melynek eddig több, mint 40 halottja van. — A halot­tak és eltűntek (porráéget­­tek) pontos számát azonban még mindég nem tudják megállapítani, .annál kevés­bé, mert a kórházi ágyakon fetrengő, • összeégett testit emberek sorsa még mindég bizonytalan és fájdalmas si­koltásuk még az orvosokat is borzadálly'al tölti el. ■ Szemtanuk a szerencsét­lenségről borzalmas leíráso­kat adtak, melyeket a napi­lapok kiszínezve feltártak már s mi nem kívánunk fog­lalkozni azokkal, mert olva­sóink amúgy is el tudják képzelni, hogy a jaj vészé ke.­­lők és a magukon kívül ordí­tozó, szerencsétlen áldoza­tok micsoda kínokat állottak ki és állanak ki még most is. A vizsgálat természetesen azonnal megindult s annak feladata lesz pontosan meg­állapítani azt, hogy mi okoz­ta a légi katasztrófát? A tavasz beköszöntével megindult óceánátkelések legelső nagy napja lett volna a "Hindenburg” légóriás ki­kötése s e helyett — percek alatt. — az újabb évek leg­borzalmasabb gyásznapjává változott a lakehursti kikö­tőtér. — Ez a borzalmas katasz­trófa azonban távolról sem egyedülálló az aviatika tör­ténetében. Pontosan két esztendővel ezelőtt is hátborzongató ré­mület töltött el minden új­ságolvasó embert, amikor a “Maxim Gorkij”, — az orosz Szovjet büszkesége, akkor a világ legnagyobb szárazföl­di repülőgépe 2,250 láb ma­gasságból lezuhant. A ha­talmas repülőgépet, amelyen 12 főnyi személyzet és 37 utas, — összesen tehát 49 személy repült kényelmes biztonságban, pillanatok a­­latt, halálos rémületbe so­dort egy oktalan pilótának bravuroskodása. — Blagu­­lin, egy kisérő, kisebb repü­lőgép pilótája ugyanis min­denféle cirkuszi mutatvá­nyokat végzett a hatalmas repülőóriás közelében s egy bukfenc alkalmával oly ret­tenetes erővel koppintottá meg a “Maxim Gorkij” egyik szárnyát, hogy mind­két gép azonnal zuhanni kezdett s a földön holtan te­rült el mindenki. A rettenetes katasztrófa akkor Szovjetoroszország­­ban épen olyan nemzeti gyászt keltett, mint most a “Hindenburg” szörnyű tra­gédiája Németországban, mert Oroszországban a “Gorkij Maxim” mint a nemzeti erő egyik büszkesé­ge szerepelt, ép, úgy, mint Németországban a “H i n­­denburg.” — KIBŐVÍTIK AZ AGG­KORI BIZTOSÍTÁST Egy huszonkét tagból álló bizottság határozatában ké­ri a kormányt, hogy az agg­­kori biztosításra vonatkozó törvényeket alakítsa át olyanformán, hogy annak kedvezményében minden polgár részesedjék, tekintet nélkül arra, hogy mi a fog­lalkozása és miiyen módón kapja fizetését. A bizott­ság húszezer tagot képvisel és vannak köztük operaéne­kesek, ügyvédek, orvosok. A kérelem teljesen jogos és méltányos, mert hiszen annak is szüksége van az aggkori biztositásra, aki nem heti fizetést kap, hanem darabszámra, dolgozik, vagy csak időnkint keres, sőt azoknak is, akiknek saját irodájuk, üzletük vagy vál­lalatuk van. Az aggkori biztosítás már a jelenlegi formájában sem tekinthető jótékonyságnak, hanem olyan szociális ter­mészetű intézkedésnek, a­­mely általában a lakosság­­biztonságát akarja előmoz­dítani, amire a jelenlegi za­varos viszonyok és a hely­zethullámzások közepette szükség is van. De miután nem jótékonyságról, hanem' társadalmi intézkedésről van szó, igazságtalan volna, ha ezt csak azokra terjeszte­nék ki, akik megszabott heti fizetésért vagy munkabérért dolgoznak. Az aggkori biztosítás em­beri joga mindenkinek. Ha ezt a viszonyok természetes alakulása nem adja meg, ak­kor joga van mindenkinek ahhoz, hogy a mesterséges módon megszervezett biz­tosításnak részese legyen. Valószínű is, hogy ez meg fog történni a közeljövőben és nemsokára már csodál­kozva fogunk beszélni azok­ról, a régi rossz időkről, ami­kor az ember aggkora egyenlő volt sok esetben az éhezéssel, s minden esetben a sötét és elkeserítő bizony­talansággal. VISSZATÉRT VAKÁCIÓJÁRÓL AZ ELNÖK Az elmúlt pénteken érke­zett vissza a Fehér. Házba Roosevelt,- aki azonnal el-, kezdte a kongresszus vezér­­férfiaival a tárgyalásokat a törvényhozás munkarendjé­ről és főként arról, hogy mi­lyen törvényjavaslatok ke­­resztiilhajtása volna szük­séges még a törvényhozás nagy nyári szünete előtt? — Általános az a vélemény, hogy még a Supreme Court reformjánál is nagyobb ér­deklődéssel kiséri a közse­gélyezések körüli harcot az amerikai közvélemény. El­sősorban tehát az elnök a segélyezésre szánt 1,500 mil­lió megszavazását, kéri Ezt az összeget azonban hogy milyen mértékben szállítja le majd véglegesen a tör­vényhozás, még senki sem jósolhatja meg. Utána jön a Supreme Court reformja s aztán a többi nagyfontos­­ságu ügyek, mint a farm­program, a termés-biztosi­­tás, a farm-bérlők segélye­zése, a munkaügyek rende­zése, munkabér, munkaidő szabályozása és a gyermek­­munka eltiltása.* — A SPANYOL POKOL Hadviselőfelek vezérka­rai még sohasem lepték meg a világot olyan ellentétes ér­telmű jelentésekkel, ~ mint a spanyol háború az utóbbi időben. Olvasóinknak a va­lódi helyzetről helyes képet nyújtani tehát mi is képte­lenek vagyunk. Annyit tu­dunk, hogy Francoék had­műveleteinek a célja Madrid elfoglalása. Ezt Franco eleinte Madridba való köz­vetlen betöréssel akarta el­érni. Ez azonban nem sike­rült, mert a kormányhii csa­patok makacsul ellentállot­­tak. Később azokat hátba­támadással akarta "kimanő­­verezni” Madridból, de az sem sikerült. Most a táma­dások ismét a Madridtól ke­letre fekvő területek birto­káért és magáért a főváro­sért folynak. Rettenetes éj­szakák borulnak a szeren­csétlen városra. A múlt he­ti jelentések arról számol­nak be, hogy asszonyok, gyermekek, férfiak valósá­gos haláltáncot járnak Mad­rid utcáin s a nehéz tüzérség iszonyú pusztítást visz vég­hez az ostromlott főváros­ban. routs svxe aw "takim'ioovR mmmm. EXTRA VALUE WINS MILLIONS TO "SLOW MASH" BOTTOMS UP . . . Now at a Real Low Price! A Z ország szenzációs whisky-je — a Bottoms Up, a Slow Mash mó­don készítve mely Több IDŐBE ÉS TÖBB GABONÁBA kerül! Próbálja meg végre Ön is, hogy valóban milyen sima és gazdag a Bottoms Up, s ezért milliók fogyasztják. Próbálja meg még MA. Legyen elkészülve EXTRA értékre ezért az árért. QUARTcode No. 975 s1.55 KENTUCKY STRAIGHT BOURBON WHISKY BR0WN-F0RMAN Distillery COMPANY Louisrille, Kentucky MEGGYÓNT A POKOLGÉPES MERÉNYLŐ A napokban érdekes Ilii­kéit szárnyra San Franciseo­­ból, ahol egy Catarau 11 je n»ii román, a 23 év előtti debreceni pokolgépes me­­rélylet egyik eltűnt tettese halálán volt és vezekelni a­­kart. Beismerte, hogy a merényletet ű követte el és egyik bukaresti, román újság szerkesztőségének a címére 23 ezer lejt küldött azzal a rendeltetéssel, hogy ezen az összegen vásároljanak ko­szorúkat I. Káfoly és Ferdi­­nánd király, valamint a ro­mán nemzeti eszme elhunyt harcosainak sírjára. E hir nyomán rég elmúlt szenzáció emléke elevenedik meg. 1914. február 23-án, délelőtt 11 óra előtt földren­gésszerű detonáció rázta meg Debrecent. Felrob­bant a Kereskedelmi és Iparkamara palotája, amely­ben Miklóssy István lakott, a hajdudorogi görög katoli­kus egyházmegye püspöke. Hamarosan kiderült, hogy a robbanást pokolgép idézte elő, amelyet Csernovitzból küldtek, hogy a püspököt megöljék. A merénylő^ nem érték el céljukat, Mik­lóssy István csak jelentékte­len sebesüléseket szenve­dett, viszont életét vesztette Jaczkovics Mihály püspöki vikárius, dr. Szlepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor debreceni ügyvéd, aki hivatalos ügy­ben tartózkodott a püspöki irodában. A kegyetlen me­rényletnek rajtuk kivül hét súlyos sebesültje is volt. Még a robbanás napján Debrecenbe érkezett dr. Nagy Károly detektivfönök 12 detektivvel és azonnal megkezdte a nyomozást, a­­melynek szálai hamarosan a határon túlra vezettek. A detektivfönök ennek követ­keztében Csernovitzba uta­zott és magával vitte a bűn­jeleket, köztük azt a bárány­bőrt, amelybe a pokolgép magában rejtő ládát csoma­golták és amelyről megálla­pították, hogy egészen olyan, amilyeneket az erdé­lyi románok általában hor­danak. Csernovitzban azu­tán megállapították, hogv a ládát ketten adták fel. a be­szerzett személvleirások a­­zonban meglehetősen elté­rőek voltak. Ennek ellené­re a nyomozás gyorsan ered­ményre vezetett és március 2-án a Román Távirati Iro­da hivatalos közlést adott ki, amely szerint kinyomozták a Lét merénylőt, Catarau II- je beszarábiai román diákot és barátját, egy Kirilov nevű orosz fiatalembert, akik a bukaresti Minerva-szállóban szobát béreltek. Ugylátszik azonban, hogy megneszel­­ték a dolgot és mire a ren­dőrség rajtaütött a szobán, J autón Ploestibe menekültek. Ott azután nyomuk veszett.

Next

/
Thumbnails
Contents