Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-05-15 / 20. szám

f-ik OLDAL 1937 május 15 THURY LEVENTE, magyarországi szerkesztőnk eredeti jelentései NYOLCVANNYOLC éve lesz az idén annak, hogy Petőfi Sándor a ma­gyar .nemzet lánglelkü köl­tője a segesvári csatatéren eltűnt. A történelmi feljegy­zések szerint amikor az oro­szokkal szemben elveszett csata után a magyar csapa­tok menekülése megkezdő­dött, a magyar katonák Pe­tőfi Sándort egy fához tá­maszkodva látták. Bem tá­bornok, aki szintén mene­kült, a menekülés pillanatá­ban odakiáltott Petőfi Sán­dornak, hogy jöjjön vele együtt, de a kiváló magyar költő nem mozdult a fa mel­lől, mintha nem is hallotta volna a tábornok szavát. Az utolsó találkozás óta senkisem látta Petőfi Sán­dort, a magyar irodalom üs­tökösszerű tüneményét, el­vegyült a kozákok mindent elsöprő felvonulásában és azóta senki sem tud semmit a hős magyar költőröl. Petőfi Sándor romantikus végzete és eltűnése azóta különböző formákban foglal­koztatta a közvéleményt. A magyar szabadságharc leverése után különböző le­gendák keltek szárnyra az el­tűnt magyar költő körül. Rár az oknyomozó törté­nelem úgy tudja, hogy Pető­fi Sándor Segesváron esett el, — majdnem egy évszá­zaddal a tragikus vég után, egy nagy bécsi hetilapban, í Bönisch F. Herman osztrák iró támasztja fel nagyon ér­dekesen a Petőfi legendát. Az osztrák iró azt állitja nagy feltűnést keltett cikké- [ ben. hogy két volt hadifo­goly magyar tiszttel beszélt, ; akik egy szibériai telepen voltak hadifoglyok és el­mondták, hogy a telepen sok magyart találtak, akiknek elődjeit annakidején az oro­szok hurcolták magukkal j Erdélyből. A magyar tisztek érdekes elbeszélését később egy orosz alezredes is megerősítette az osztrák írónál, aki még azt js elmondta, hogy sikerült át­tekintenie a szibériai ma­gyarajka telep lakosságának névsorát és abban egy érde­kes nevet fedezett fel: Ale­xander Stjepanovich Petro­­vicot. aki véleménye szerint nem lehet más, mint Petőfi Sándor, aki hadifogságba | kerülve, felvette valószínű-1 Jég ismét a Petrovic nevet mint hadifogoly halt meg a telep feljegyzései szerint 1857-ben. — Nem lehet tud­ni, hogy mennyi alapja van a kétségkívül jóakaratu és érdekes legendának, de any* nyi bizonyos, hogy a bécsi cikk Magyarország irodalmi köreiben is nagy feltűnést keltett. Segesvár ma Romániához i tartozik, hat kilométerre van I onnan Fehéregyháza nevű kis falu, melynek fensikján Petőfi Sándor eltűnt. Segesváron hatalmas Pe­tőfi szobrot állítottak, de onnan a szobrot Magyaror­szágra szállították és Kis­kunfélegyházán van az ma felállítva. Félegyházán azonban áll a honvéd siremlék és egy Petőfi szoba, ahol a költőre vonatkozó emlékek vannak összegyűjtve és áll a hatal­mas Petőfi siremlék is, ame­lyen egy sas tart kardot szá­lában. Ezt épen hagyták ed­dig a románok. Kecskémét sorsa: az idő­járástól függ. Ennek a vá­rosnak a jóléte: tisztára ba­rackra és más gyümölcsökre van építve. Ha jó a gyü­mölcs termés, jólét van Kecskeméten, ha silány, nyomorúság szakad a vá­rosra. Az idén : gond ül Kecske­méten. Március huszonhar­­madikán már jégverés zú­dult a városra, ami a fakadó korai barackfákban nagy kárt tett. J égp.ső márciusban na­gyon ritka dolog és most at­tól tartanak a kecskeméti gazdák, hogy ez az év. jeges j lesz, ami bizony nagy kárt jelentene Kecskemétnek. Csak környékén Heves megyében is nagy jég vihar volt, 5 centiméternyi jég ré­teg borította a jég után az uccákat. Lapáttal tudták elhányi az ajtókból a sok je­get, mert hideg szél fújt, so­káig nem is olvadt el. » * Erdélyben a románok min­dig találnak valami ürügyet arra, hogy a magyarokat vé­rig bosszantsák. Most Te­mesváron rendeletet hozott a városi vezetőség, melyben megtiltják magyar plakátok kifüggesztését. Temesvár lakosságának zöme ma is magyar és az oláhnyelvíi plakátokat nem igen érti meg. Nagy sére­lem ez a magyar közönség­re, mert magyar kereskedők plakátok utján hirdetni nem tudnak. — * Két amerikai magyar lány, akik elsőrangú táncosnők •Budapesten szerepeltek az egyik legjobb night clubban. Szerződésükben benne volt, hogy nem szabad elárulniok, hogy magyar a származásuk és igy nem beszélhettek sen­kivel se magyarul. Mikor szerződésük lejáró­ban volt, megtudták, hogy a pénzt, amit Budapesten ke­restek nem szabad kivinni Magyarországról; vagy bankba kell azt helyezniük, vagy el kell költeniök. Elhatározták, hogy ruhá­kat vesznek, hiszen Pesten olyan szép női ruhákat állí­tanak elő. A mulató egyik alkalmazottját megkérték, hogy menjen el velük egy el­sőrangú női ruhaszalonba, ahol elkölthetnék pénzüket. Az illető el is ment velük, de amikor bemutatta őket a tulajdonosnak, az magyarul arra biztatta a szalon tulaj­donosát, hogy jó magas ára­kat számítson, mert ezek az amerikai “táncos macskák” könnyén keresték a pénzt. Az egyik lány erre olyan dühbe jött, hogy elfelejtette szerződésének tilalmi para­grafusát és ékes magyar nyelven kiabálni kezdett: — Macska az öregapja, maga csirkefogó ! —­És rohant társnőjével együtt ki az üzletből. Nem is kért aztán kísére­tet és kalauzolást. Egyedül járták a belvárosi üzleteket, mig el nem költötték a Pes­ten keresett pengőket. z^VérhopayakJgpja= NE HAGYJUK MAGUNKAT BECSAPNI Az egyik amerikai ma­gyar hetilap nemrégiben nagy cikkben foglalkozott egy szamosmenti magyar esetével, aki hazajött Ma­gyarországra és aztán visz­­szament és balsikerének számláját Magyarország terhére írja. Miután nem először talál­kozom ilyen esettel, ahol Amerikából hazatért magyar­­minden bajért másokat okol, el kell mondanom: hogy gyakran saját maga az oka annak, aki póruljár. Épen most bogozok egy ilyen ügyet, el is mesélem azért, hogy más kárán ta­nuljanak magyar, testvéreim. Neveket, helyeket nem irok ki. Egy honfitársam pénzt takarított meg Amerikában és úgy gondolta, legjobb lesz azért Magyarországon szülőfalujában birtokot ven­ni, hiszen mindig az volt az álma, hogy öregségére itt­hon éljen és ne kelljen ősz fejjel a gyár kapujában ácso­­rogni és munkáért könyö­rögni. Levelet irt rokonának, a­­kit megkért, hogy ha van a faluban eladó föld, ő vevő lenne rá, mert szeretne majd idővel hazatelepedni. A rokon azt válaszolta, hogy nagy szerencséje van az Amerikában élő rokon­nak, mert a faluban ugyan senki nem ad el földet, de ő csupa rokoni szeretetből, át­enged sajátjából öt holdat. Le is irta a helyet a rokon­nak, aki ismerte a határt és igy tudta melyik földről van szó. Megindult a rokonok kö­zött a levelezés, megalkud­tak az árban. A magyaror­szági rokon azt irta: — itt vannak a levelek nálam — az amerikai rokon küldje el a 4,800 pengőt amennyiben megalkudtak és aztán ő kül­di az örök levelet. Az Amerikában élő rokon elküldte a pénzt — de a ma­gyarországi rokon nem küldte el az örök levelet.­Nem küldte el egy hónapig, egy évig, két évig, öt évig. Hiába sürgette azt az ame­rikai rokon.' Most, hogy bogozom az ügyet, ma a következők de­rültek ki: A magyarországi rokon nem küldhet örök levelet, mert teher volt a birtokon, amit az amerikai magyar megvett. De az amerikai magyar ezt nem kérdezte MIELŐTT a birtokot meg­vette. Öröklevelet csak ak­kor tudna küldetni, ha előbb a banknak kifizetné az adós­ságát, amit ő azt mondja, nem tud megtenni. Én azt hiszem, be tudom majd ne­ki bizonyítani, hogy csak el kell adni pár darab marhát, — aminek most nagy ára [ van, — és ki tudja majd fi­zetni a bankot. Az amerikai magyar a hozzám irt levelében nem magát okolja mert könnyel-1 müen elküldte a pénzt, ahe-j Ivett, hogy azt mondjuk a jegyzőnek küldte volna, aki­nek megírta volna, hogy a pénz a rokonnak csak abban I az esetben adható ki, ha a' rokon szállítja a tehermen­tes öröklevelet. Ellenben azt irja, hogy: “Magyaror­szágon csalók laknak.” Nem az ő rokona a csaló hanenj — szószerint igy irja “Ma­gyarországon csalók lak- j nak.” Ha az amerikai magyar óvatosabb lett volna mielőtt pénzét elküldte, semmi baj se lenne. A szamosmenti magyar esetét is ismerem. Abban az esetben se tehet más sor­sának olyan fordulatán, mint saját maga: honfitár­sam. BRANCH 430 HOMESTEAD, PA. MAY 30, 1937 It is with great pleasure thai Branch 430 announces comple­tion of plans for a dance to be held at Club Mirador Second Ave., McClure St., Homestead, Sunday May 30, 1937 beginning at 10:00 P.M. Assessment for attendance $1.25 per couple, which will include gingerale and ice. We feel that the program for the evening consisting of dancing and floor show will assure an en­joyable evening for everyone. Co-operation of other branches in this, our first endeavor, will be greatly appreciated. Ad­vance sale of tickets in charge of members. Those unable to see members may purchase tickets at the door. Publicity Agent, Emma Borovich NAPONTA HÁROM CENT Ha mostanában villamos jégszekrényt (refrigerator) vásárolt, azt minden bizony­nyal azért vette meg, mert annak szükségét látta. Sok­kal nagyobb szüksége van azonban arra, hogy baleset vagy betegség esetén bizto­sítva legyen! Ha a villa­mos jégyszekrényre tud min­den nap tizenöt centet félre­tenni, sokkal inkább módjá-­­ban van, NAPONTA HÁ­ROM CENTET félretenni arra, hogy havonta 90 centet megtakarítson s avval a be­­tegsegélyző osztályunk ha­vidiját fizetni tudja. Ha még nem tagja a betegse­­gélyző osztálynak — lépjen be addig, amig egészséges. A baj, betegség váratlanul szokta meglepni az embert. látum nagyon fon­­apja az amerikai trságnak, — mert napon indul New ól a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET Nagy társasutazása MAGYARORSZÁGBA ÉS AZ AMERIKÁK! MAGYAR UJ NEMZEDÉK ZARÁNDOKLATA BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRÁHOZ a North German Lloyd EUROPA nevű gyorshajóján A bremerhaveni kikötőben, közvetlenül a hajó mellől induló “Verhovay Gyorsvonat” szállítja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, aho! ünnepélyes fogadtatásban részesülnek AMERIKAI POLGÁROKNAK NEM KELL MAGYAR VIZŰM Minden amerikai magyar részt vehet a kirándulásban. Tegye meg az előkészületeket már most és lépjen érintkezésbe a helyi hajóügynökséggel. 18b hamburg-american LINE ÜÜ NORTH GERMAN LLOYD @ 407 Wood Street --- Pittsburgh, Pa.

Next

/
Thumbnails
Contents