Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-02 / 1. szám
JANUÁR 2. 3-1K OLDAL : uerhovayakUopja-ERDÉLY SORSA (Budapesti tudósítónk eredeti jelentései) •T Csonkamagyarország körül borús az égboltozat. Senki sem tudhatja, — mi vár rá holnapután. Köröskörül tajtékoznak az ellenséges tengerhullámok s a vad gyűlölet — főként Románia részéről immár korlátozatlan. “Öt millió román katona Erdélyben kész bármikor is megvédeni a világháború véráldozataival létesített határokat!” — mondotta Tatarescu román miniszterelnök. A román király pedig rákontrázott — s a napokban hozzátette: — “Románia szövetségeseinek képviselői azért jöttek el az “egyesülési nap”-ra, Erdély elcsatolásának 18-ik évfordulójára, hogy hitet tegyenek a világ térképén végrehajtott változások örökkévalósága mellett!” Ilyen hangok hangzottak át a múlt. év végén s azóta támadt ez a nagy lelkesedés a román berkekben, amióta Németország egyes vezető emberei jónak látták, hogy megkíséreljék Magyarország kijózanitását a revíziós törekvésekből. Egyúttal pedig a németek szarvat adtak a románoknak s az uszítok most döfnek is azokkal! Székelyudvarhelyen megjelenik egy román újság, melynek cikkéről megemlékezett már a Verhovayak Lapja. Itt küldöm át a “Glas Romanesc” c. cikkének az eredeti szövegét, mely igy szól: “Ha Mussolini ki akarja szabadítani a magyarokat a román iga alól, akkor mi majd segítségére megyünk: — RENDEZÜNK MAJD EGY UJ SZENT BERTALAN ÉJSZAKÁJÁT, amely után jöhetnek az olaszok, hogy összeszedjék a magyarok testeit! Erdély földjén a mi magyarjaink megszabadulnak igy a rabszolgaságtól, — mi egy problémától, amely annyi zsivajt kelt!” Tudnunk kell, hogy mi is volt az a Szent Bertalan éjszakája? — hogy jobban megértsük e gyalázatos fenyegetés élét is. Az a hirhedt vérnász 1572 augusztus 23- án éjjel kezdődött IX Károly anyja Medici Katalin kívánságára, a 2 Guise herceg rendezésében. A tömegmészárlásnak a király nővérének esküvőjére Párisba sereglett protestánsok estek áldozatul s 90,000- re teszik a kivégzettek számát. ' íme ezzel fenyegetőznek a románok, s ha meggondoljuk, hogy Erdélyben milyen szigorú cenzúra van, akkor ezt a rettentei fenyegetést nem lehet csupán egy székelyudvarhelyi román újságíró vérszomjas . fantáziájának minősíteni! A MAGYAR PULYKA ANGLIÁBAN A magyar mezőgazdaságot a háború után épen úgy átszervezték, mint az amerikait is igyekeztek más irányba terelni. Azelőtt a magyar földműves nem igen akart hallani másról, mint kalászos és kapásnövények termeléséről, ma azonban már fontos szerepet játszik a baromfiak Üzletszerű tenyésztése is. Egész nagy vidékek vannak, ahol legjelentősebb bevételi forrás, családok megélhetésének alapja : a baromfi nevelés. Persze: lassan megy a magyar mezőgazdaság átszervezése, zökkenők is vannak, de ennek dacára is nagyon jelentékeny mennyiségű szárnyast szállít Magyarország külföldre, amellett, hogy a belföldi piacot ellátja a magyar vidék. E sorokat december közepén irom, amikor a baromfinevelés egyik legfontosabb ága, a pulykatenyésztés váltja be készpénzre' évi munkáját. A nagybani magyar pulykatenyésztés csak pár éves múltra tekinthet vissza. -—Eleinte persze csak belföldi fogyasztásra nevelték, de amikor a gazdák látták, hogy jó üzlet a pulykatenyésztés: mind többet és többet neveltek. Akkor piac után kutattak: így jutottak el Angliába, ahol a karácsonyi asztalról épugy nem hiányzik a pulykapecsenye, mint Amerikában hálaadás ünnepén. A magyar pulykatenyésztők kiválóan értik a pulykahizlalást és Angliában nagvon hamar megkedvelték a magyar hizott pulykákat. Karácsonykor tisztességes árat kaptak a termelők. Kilónként 1 pengő 20,—r 1 pengő 40 fillérig fizettek a tenyésztőknek. A gazdák meg vannak elégedve a vásárral, rendes árakat kaptak. EGY KIS KORKÉP ERDÉLYBŐL A román csendőröknek valaki azt jelentette Zágonban, hogy az elemi iskola udvarán piros—fehér—zöld szinii zászló leng. Amikor a csendőrök kiszálltak persze nem találtak ilyen zászlót. Ez azonban nem akadályozta őket abban, hogy Barabás Gábor református lelkészt és Antal Béla orvost le ne tartóztassák. Antal Béla dr. a zágoni Magyar Párt elnöke és mint ilyen szúrt ott szemet politikai ellenfelének. Az orvosnál házkutatást tartottak és mondanom sem kell, hogy a buzgó román csendőrök találtak is rongyokat, melyek az általuk soha nem is látott piros, fehér, zöld zászlóból eredtek. Az orvost letartóztatták és bekísérték a sepsiszentgyörgyi ügyészség fogházába. Szegény orvos hiába tiltakozik, hogy ő mit sem tud a zászló állítólagos kitűzéséről és ha találtak lakásában olyan rongyokat, melyek az állítólagos zászlóból erednek, azokat rosszakaratú ellenségei arányában Magyarországon is igyekeznek gondoskodni. A KALOCSAI GYÜMÖLCS Verhovay Újév ÚJÉV. — Ha Uj jön, távozik a Régi. A Régi azonban — valójában — soha sem távizok el. Pontosan azt jelenti ez, hogy a múltból soha sem lesz múlt. Mindig velünk marad. És ez nem is lehet máskép, akárhogy búcsúztatjuk, hiszen a Jövő mindig a Múltnak a folytatása. Lám, a Verhovaynál is .... íme, itt az 1937-ik év. A babaarcu “kölyökesztendő”. Akinek mindenki poharat emelt Szilveszter éjjelén. Mi is. Éljen az Uj, az 1937-es. Az ismeretlen Jövő. És a Jövőért folyó harcunkban felejtsük a Multat. Hát nem felejtjük el. Mert: nem lehet elfeledni. A görnyedthátu, szakállas Szilveszterapók nem távoznak el tőlünk. A mi Szilveszterünk, a csákányos, öreg bányász sem. Velünk marad: akár mint emlék, felhőjáték, akár mint valóság. Mert felettünk valóságot játszik az égbolt. Hiszen mindig a saját lelkünk vetülete az, amit a felhők játékában látunk. És mi: Verhovaysták, a csákányos öreg bányászt látjuk az újévi felhőjátékban, amikor az Újévet fogadjuk és vele az ifjúságot, az újjá öregült Verhovay Egyletet, a modem szép hajót, aminek gerendáiban ott vannak és ott is lesznek mindig csákányos apáink és nagyapáink, a keserves kenyerű bányászok bordái. Meghatottan nézünk a játékos felhőkre, amik ebben a rajzban is a “csákányos ősökre” emlékeztetnek bennünket és most, Újév hajnalán, a MI ÚJÉVÜNK hajnalán is ŐKET állítjuk mintaképül az 51-IK mérföldkőhöz érkező ifjúságnak, azzal az intelemmel és kívánsággal, hogy: — Fiaink, legyetek ti is olyan dolgos, kincses tagjai egyletünknek, mint voltak vala a ti CSÁKÁNYOS APÁITOK! A szegény, nincstelen, esett családokról, emberekről a lehetőségek arányában Magyarországon is igyekeznek gondoskodni. Részben sztikségmunkák, inségakciók alakjában, részben társadalmi nton. De egészen újszerűén próbál Kalocsa város szegényeiről gondoskodni. Kalocsa gyümölcstermelő vidéken van, remek gyümölcsei nemcsak Budapesten, de külföldön is kedveltek. Állami gazdasági iskola van Kalocsán és ennek tanárai oktatják a város és vidék lakosságát is a gyümölcs szakszerű termelésére. Kalocsán most a gazdasági iskola bevonásával a város földjén gyümölcsöst akarnak létesíteni, melynek az lesz a célja, hogy a szegény nincstelen lakosságot lássa el gyümölccsel. A terv az, hogy a város adja a földet, facsemetéket, a városi gazdasági iskola felügyelne a gyümölcsös kellő karbantartására — a gyümölcs pedig teljes egészében a szegényeké lesz. >{í ^ NAGYKÖRÖSÖN HÁROMSZOR ANNYI BOR TERMETT, MINT TAVALY A szőlőtermő gazdáknak az idén általában nem volt szerencséjük. A forró nyár nagy kárt tett a szőlőben, aztán meg az érési időben, közvetlenül szüret előtt és alatt nagy esőzések voltak országszerte. Úgy, hogy az idén sokkal kevesebb a magyar bor. mint egy év előtt volt. Épen ezért kelt nagy feltűnést az a hir, hogy Nagykörösön majdnem háromszorannyi bor termett, mint 1935-ben. 1936-ban több mint hatvanezer hektoliter bort töltöttek hordókba Nagykörösön, mig 1935-ben csak húszezer kettőszázkilencvenhárom hektolitert. MEGSZŰNT A NÉVELEMZÉS JUGOSZLÁVIÁBAN A napokban jelent meg egy jugoszláv miniszteri rendelet, amely az u. n. névelemzés megszűnését jelenti. Ez újabb bizonyítéka annak a megértő politikának, amely a kormány részéről a kisebbségekkel szemben az utóbbi időben megnyilvánul. — A névelemzés 1929-ben kezdődött Pribicsevics akkori közoktatásügyi miniszter utasítása' értelmében. Ő azt rendelte el ugyanis, hogy ne a szülők által megjelölt nemzetiséget vegyék figyelembe, hanem a nevek eredetének, magyarázatának, esetleg a szülők és nagyszülők származásának a megállapításával az iskolai hatóságok döntsenek. Ez utasitás értelmében számtalan magyar gyermektől vonták meg a magyar oktatás lehetőségét. A közoktatásügyi miniszter most kiadott megszüntető rendelkezése, hogy a beiratkozásnál minden vitás esetben-a szülők döntsenek, a jugoszláviai magyarság -körében őszinte örömet és megelégedést váltott ki.
