Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-04-17 / 16. szám
I VfrhovayQkJapjQ-1937 április 17 Most ez a divat Mi a divat? Az, hogy a nő hasonlítani akar a férfihez. A nők tavaszi kalapja is, íme: csupa csákó, csupa sapka, süveg, fez, férfi kalpag. És valljuk be, jobban áll a nőknek ez a viselet, mint a férfiaknak, de azért mégis . . . Miért mégis? Azért mégis, mert a nő mégis csak jobban tetszik a férfiaknak, ha mindenképpen nő marad. A nőiesség — ami a fogalom jelentésében is — éppen ellentéte a férfiasságnak, olyan kincse a női nemnek, amit nem szabad volna soha sutba dobni. Még a tavaszi divatban sem. : De azért mi is elgyönyörködhetünk az “asszonyregimentben”, amit a Yerhóvay hetilap rajzolója sorozott ilyen csatarendbe. CSODÁJA Azt szokták mondani, hogy az asszony olyan mint az április. Nem igen lehet kiismerni. Szeszélyes. Egyszer ragyog, mint a tavaszi napsugár, aztán meg hirtelen beborul, mint az áprilisi égbolt. Nem tudom, hogy ez a jellemzés tényleg ráillik-e általánosságban az asszonyra. Hagyjuk elbírálását a férfiakra. De azt mondják, hogy az asszony, — a mai asszony —élete olyan, mint az április. Bizonytalan, szeszélyes, viharfelhők fenyegetésével a háttérben, de ott van arcán a tavaszi mosolygás. Pedig de nagyon nehéz ebben az áprilisi életben mosolyogni. Régi asszonyok, nagymamák ha feltámadnának, bizony kinevetnék a mai nőket. Vagy talán végtelenül sajnálnák őket. S nagyon hálásak lennének a sorsnak, hogy abban a csendes, unalmas korban élteit, amik« .r szürke és eseménytelen voit az asszony élete, amikor egyes modernebb észjárású asszonyok panaszkodtak, hogy a nő tulajdonképen rabszolga: rabszolgája az urának, gyerekének, háztartásának, s hogy a nőt elzárják az élet, a nagybetűs és csodákat tartogató Élet elől. Az egész dolgot a századeleji asszonygeneráció csinálta. Az uj század uj eszméket, uj elveket hozott magával. Csodaváró lelkesedéssel mondogatták: a huszadik század uj életet fog hozni . . . felvirrad az aszszonynéo hajnala is ... a megujhodott század csodáiból mi, asszonyok is vegyük ki a magunk csodarészét .. . Megindult a nagy harc az asszonyszabaditásért. Nagy harc volt, úgy asszonymodra. Röpködtek a szavak és röpködtek a féltéglák bezárt ablakokra, amelyek mö-I gött engesztelhetetlen fér! fiák ültek. Lármás küzdelem volt, kemény, és elszánt, ! sokáig tartott, de eredménynyel járt. Meghozta a teljes sikert. Felszabadult az asszony. Kinyílt a konyha és gyerekszoba ajtaja szélesre : tessék, asszonynép. ki akartál menni a világba, hát eredj . . . A háború, a forradalmak és az ezeket követő általános világválság már szabad aszszonyt talált. Régi időkben az asszonyok ültek a szobák mélyén és tépést fosztottak a sebesült katonáknak. Dobo Katica, Zrínyi Ilona a történelembe is belekerültek, mert harcos asszonyok voltak. Ma már közönséges dolog a nők katonáskodása, s a mai Dobó Katicák nevét már az újságok sem * említik meg. Már a világháborúban is voltak asszonykatonák, az orosz ! és spanyolforradalomban pedig egész asszonycsapatck forgatják a fegyvert. A nagy felszabadulás nem hozta meg a várt és kívánt csodákat, de annál több kötelességet, munkát és felelősséget rakott az asszony vállára, pedig még időtt se kapott a nő ahoz, hogy vállát megerősítse a terhek viselésére. Jogokat is kapott, jogokat a munkára, a gondok viselésére, az egész élet minden bajának elviselésére. Régi időkben az asszony gondja volt a háztartás meg a család. A gyerektelen aszszony nagyrésze meg vidáman urizált, olvasta a pirosfődeles romantikus regényt s legfeljebb kötést, finom horgolást vett a kezébe, ha barátnőivel kávé mellett megbeszélte kis élete kis eseményeit. A világ dolgairól nem is tudott sokat, mondták is a férfiak: aszszcny ne avatkozzék a világ dolgába . . . Nem is avatkozott. Ma nem mond ilyesmint egy férfi. Mert a sikeres szabadságharc meg az élet kialakulása ugyancsak rákényszeritette az asszonyt, hogy beleavatkozzék a világ dolgába. Nem férfiügy már ezután a világ sora. Az élet kormányában ugyancsak kijutott a tárcákból és az asszonyoknak. Ő a pénzügyminiszter, ő intézi a közművelődési problémákat, biztosa a társadalmi életnek, lakásügyek, háztartási problémák főintézője, s bizony minisztere ma még a munkaügynek is. Azelőtt az asszony megkapta a háztartáspénzt, ma a legtöbb esetben ő maga szerzi meg a háztartáspénzt, vagy legalább is egy jó részét. Amerre néz az ember, asszony dolgozik. Aszszonyok az üzletekben, gyárakban, irodákban, nőügyvédek, nőorvosok, nőtudósok mindenféle. A zsúfolt nagyváros utcáin még az utcai elárusítók legnagyobb része is nő. Szegény család, gazdag család lánya egyformán úgy indul neki az életnek, — nagyon kevés kivétellel, — hogy kenyérkereső foglalkozást választ magának. Minden nő nekikészül annak, hogy maga keresse meg kenyerét, még akkor is, ha beleveszi a számításba a férjhezmenést is. Társadalmi téren is óriási az a munka, amit a nő végez. Nézzük csak azt, amit legjobban ismerünk. Magyar egyesületekben vájjon lehet-e mozgalmakat, estélyeket rendezni a nők segítsége nélkül? . . . Ott van a nő minden társadalmi megmozdulásban. Ő verbuválja a közönséget, ő rendezi az előadásokat, hangversenyeket, ő főzi a vacsorát, vagy készíti az uzsonnát, legfeljebb a szónoklást engedi át a férfinek.. Megkapta a szabadságot minden téren az asszony, s magára vette a kötelességet az élet minden utján. A megszaporodott kötelességekért azonban a régi munkából semmit sem tudott átadni a férfinak. Az anyaságot a nőnek ajándékozta a természet, s a háztartás, konyha, gyereknevelési gondokból sem tudott egy szemernyit sem levenni saját válláról. — Oh, hát hogyan tudná a férfi a nőt helyettesíteni a konyhában, a háztartásban, a gyereknevelésben. Hiszen az asszony olyan ügyes, olyan, türelmes, olyan okos, munkabeosztó ... — igy dicsérik a férfiak a nőt, aki átvette gondjuk-bajuk egy jó részét, anélkül, hogy valami könnyebbséget kapott volna más oldalon cserébe. Nem kell most azon sopánkodni, hogy a nő elvette a férfi munkáját. Mert amikor a nők felszabadulási harcukat vívták, nem annyira több kötelességet, mint inkább több jogot követeltek. Egyik asszony se élvezi azt, hogy nappal kenyérkereső, reggel és este háziasszony és anya legyen. Az élet szorította rá a munkára, a kenyérkeresésre, a szükség, az éhség, az önfentartási ösztön, a családszeretet. Csodát várt az asszony a huszadik századtól és ez a zavaros, bomlott század meg is hozta a csodát, csak másképen, mint ahogy remélték. Bebizonyította ez a század, hogy az asszony erős, okos, tapintatos, segitő és jó. A mai asszony: csoda. S a huszadik századnak ez az egyetlen szép, jó és megható csodája. FÜLÖP ILONA is küldtük Önnek. Mutassa meg a férjének. Egész bátran megteheti. Mrs. E. T. Cleveland. — A versekben nagyon szép gondolatok és érzések vannak, csak éppen a feldolgozásukban találunk némi kívánnivalót. Nagyon csekély javítások után, közlünk a lapban néhányat. AGGÓDÓ. — Nincs aggodalomra oka. Amerikában ez bevett szokás és — miután Amerikában élünk — alkalmazkodni kell hozzá. Akkor járna el helytelenül, ha Ön más szokásokat vezetne be az otthonukba. Azen virágaim Irta: Tarnócy Árpád ZSUZSI NÉNI POSTÁJA M. I.-né Peninsula. — Az egész álmot nagyon szépnek találta Zsuzsi néni és átadta egy munkatársunknak, aki szépirodalmi dolgokban jóval járatosabb nála. Ez a munkatársunk mond majd véleményt a dologról és azt el fogjuk küldeni Önnek. A beküldött írásművei együtt. M.-NÉ Mc. Kees Rocks. — A levelet-megírtuk és el Megint találkoztam a Földdel. Aranyvirággal köszöntöttem. Mert ez nő a szivemen. Ez no a szivemen. Forró éjjel még csupa zajgás. Hüs hajnalon már csupa hajtás. És reggel virágos rét. Reggel virágos rét. Áldott testvérem, te könnyező himes, gyöngyös, álmodó Mező, lásd: a virág is csak vers. A virág is csak vers. S az élete is csak pillanat. Meghal, ha szivedtől elszakad Mint az én virágaim Az én virágaim. ÖRÜLJEK ÉN?.. . Örüljek én a költött káprafénynek, a falra vetett tarka tüneménynek, melynek csalárd kincsén tengődik a remény? Nem! Meztelen valót kívánok én, bár vesszen az ábránddal menyországom, bár verje lelkemet zordon békóba a jelen. Ki nem tűri az igazság sugarát, hogy tűrje el a kényszerűség jármát? így szólsz szigorral s a tapasztalás biztos révéből kicsinyéivé nézed, mindazt, mi látszat s tetszetős varázs. —S. New York City A Verhovay SEGÉLY EGYLET 394-ik fiókja NEW YORK, N. Y. MÁJUS 15-ÉN szombaton este 8 óra 30 perces kezdettel tartja HARMADIK ÉVI NAGYSZABÁSÚ BÁLJAI a KREUTZER HALL dísztermében 228 East 86th Street alatt New Yorkban A zenét PÁSZTOR GYÖRGY hires Jazz és Cigányzenekara szolgáltatja. Friss és Ízletes hideg és meleg ételek. - Nagyszerű magyar italok. — Sok attrakció. Jegy előre váltva 65 cent személyenkint A helyszíni pénztárnál váltott jegy ára 75c Jegyek a titkárnál: Helen Gomory. 245 E. 93 St. X. V, C. kaphatók. .1
