Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-04-17 / 16. szám

1937 április, 17 VorhovQyQkJgpjQ-5-ik oldal Nem tudunk magyarul Nem. Tessenek elhinni, hogy nem tudunk magyarul. Megtanultuk ugyan a ma­gyar nyelvet úgy ahogy, de egyáltalán nem tudjuk. Va­lamelyik este — például — megvizsgáztattam magamat és arra a szomorú tapaszta­latra jutottam, hogy sok olyan kifejezést is haszná­lok a mindennapi beszédben, amiről azt sem tudom, mit jelent. Betanultam, mint a szajkómadár és mondoga­tom egyre-másra. Még any­­nyi fáradságot sem vettem eddig magamnak, hogy be­csületesen megállapítsam: vájjon mit mondok velük? És nem valószínűtlen, hogy vannak igy mások is. Sőt erős a gyanúm, hogy a legtöbben igy vagyunk. Ta­lán maga, a nagytekintetü magyar királyi tudós akadé­mia is. Mit tudom én? Min­den esetre okos dolog volna egv és más mindennapi ki­fejezésünkön elgondolkodni, mert mingyárt bizonyitom, hogy szükség van rá. Szeret­nék is erre a célra olyan aka­démia félét összeelmélked­ni. Nem olyan merevet, ami­lyent Széchényi István alar pitott és Berzeviczy Albert merevített. Nem is olyan alaposat, mint Apácai Cseri Tános terveit. De csak olyan magyar amerikánust. Mond­juk : posta akadémiát. Min­tájára a mail order business­­nek. Jól is hangzana: MAIL ORDER AKADÉMIA. De térjünk a dologra. Elő­ször is az EB URA FAKÓ cimü mindennapos kiszólá­­sutikra hívom fel az igen tisztelt akadémia figyelmét. Mit jelent ez? Szeretnék olyan magyarral találkozni, aki ezt nekem megmondaná. Pedig ugy-e, mindenki is­meri, mindenki kimondja néhányszor hetenkint. A közhasználatban körülbelül azt jelenti, hogy BÁNJA AZ ÖRDÖG, de néha inkább azt, hogv TÖBB IS VE­SZETT MOHÁCSNÁL. — Honan ered hát ez a kifeje­zés és mit mond? Miképen ura az a bizonyos fakó az ebnek? És, ha ura, mit.fejez ki ez az uralgás? ■ “Mondják”, hogy egy po­zsonyi országgyűlésen hang­zott el először. Deltát mit mondott vele, aki mondta? Én magam, ahogy a szár­mazása után kutorásztam, elsősorban arra gondoltam, hogy kuruceredetü és erede­tileg nem is ez volt a szöve­ge, hanem hogy: EH, BU­RA. FAKÓ! így, felkiáltó jellel. És elképzeltem egy szomorú csatajelenetet, ahol a vert kuruc fakólova nya­kúba borulva mondja ezt. l*)e rájöttem, hogy a megoldás nem jó. Lehetetlen. Mert. ha a vert kuruc csakugvan a nyakába borult, akkor sem­miesetre sem azt mondta neki. hogy: EH. BÚSUL­JUNK, FAKÓ, — hanem éppen az ellenkezőjét. Vala­mi olyant, hogy: ODA SE NEKI, FAKÓ! Sokáig töprengtem a dol­gon, de — bevallom — nem tudtam sem az eredetét, sem az értelmét felfedezni. Az azonban egyre valósziniibb­­nek mutatkozott előttem, hogy az eredeti szöveg vala­mi FELBUZDULÁSFÉLE lehetett. Olyan időkből való. amikor az eb és szegényem­ber egysoron ügetett a fakó­lovas nemes után. És egy­szer talán valami kis Dózsa György megunta a dolgot és odavágta az urának, hogy EBNEK URA A TE FA­KÓD, de -nem nekem. Sza­ladjon az utánad! De mond­hatta olyan magyar is, akit a török vonszolt, SEMMI­ESETRE sem jelentette azonban azt, amit ma jelent. Aztán itt van egy másik: ,1 DUGÁBA DŐL. Hát ez mit jelent? Köz­­használatban azt fejezi ki, hogy valami terv csődöt mondott. NEM SÍ KE­RÜLT- De mi a duga? Du­gasz? Nem az! Valószínűbb, hogy ebben a mondásban ELREJTÉST jelent. Olyan visszaszivott gesztusfélét. Egy titkos akció visszavo­nulását azért, mert közben észrevették. Azt hiszem, ez a helyes megoldás. De ebben sincs magyarázat arra, hogy miért fogalmazódott meg ez a kifejezés éppen igy: Du- GÄBA DŐL. Bevallom, ezt sem tudom. Talán az akadé­mia ? De gyerünk tovább. Itt van ez a szó: CSELCSAP. így mondják ezt és igy is Írják nagyon sokan. (Én nem.) A szó azt fejezi ki, hogy valaki MEGBÍZHA­TATLAN, álhatatlan, köny­­nyelmii. A szó tehát határo­zottan rossz képzésű. Egé­szen értelmetlen. Biztos, hogy eredetileg nem is csél­­csap volt, hanem SZÉL­CSAP. Vagy a szelet lecsa­poló értelemmel, vagy pedig annak illusztrálására, hogy valaki úgy csapong, ahogy a szél fújja; a szél csapja ide-oda. De az, hogy CSÉL­­CSAP, ahogy nem egy elis­mert írónk írja le, egészen lehetetlen. Milyen sokszor halljuk ezt K: SUNDAM-BUNDAM. Mi ez? Úgy hat, mint egy elrágott latin idézet. A min­ZONGORA TANAR1LECKET AD SZOMSZÉDJÁNAK A KENYÉRBŐL /MRS. CLYDE és zongora tan North Side: “ arlia f n» A B. SIEBER, háziasszony tanár 3811 McClure Avenne, >: “Nem számit hogy miként adja fel az AUNT HANNAH’S kenye­ret, az mindig ízletes. Mi mindig ezt használjuk.’’ ’CHARLES WOLFF, a Fiiszerkereskedők Egyletének elnöke, 3720 Brighton Road, North Side: “34 év óta árulom az AUNT HANNAH’S kenyeret s vevőim j/iindig azt vásárolják!” EMLÉKSZIK-E A HAWKINS EMLÉKMŰ LELEP­LEZÉSÉRE 1904-ben? Pittsburghiak már akkor et­ték az AUNT HANNAH’S kenyeret... és többet ebből mint bármely másból. Ma is igy van. Pittsburghi asszonyok több hasznát látják most ennek az Ízletes házi kenyérnek. Tegye étkezésüket eseménnyé. Fű­szeresétől kérjen ma AUNT HANNAH’S kenyeret! Baur Bros. Bakery. MINDENKI ISMERI, AKI VALAHA PITTSBURGHBAN LAKOTT! dennapi beszédben igy hasz­nálják : “jött és csak úgy sundam-bundam, tovább is állt.“ Vagy: “nem lehet ám ezt csak úgy sundam-bun­dam elintézni!” Szóval kö­rülbelül azt jelenti a köz­­használatban, hogy HIRTE­LEN, M EGGONDOLAT­­LANUL. En azt hiszem, hogv en­nek a kifejezésnek az eredeti szövege: SUBÁN, ' BUN­DÁN. Ez — átvitt értelem­ben — egészen bátran je­lentheti, azt. bogy hirtelen. Tegyük fel például, hogy valakinek sürgős az éjszaká­ja. Mondjuk a betyárnak. — Hát nem vet ágyat, hanem csak úgy subán-bundán fek­szik le. Szerintem, igen tisz­telt akadémia, egészen elfo­gadható ez a magyarázat, de lehet ám a megugratott em­berre is gondolni, ha a dolog­­eredetét keressük. Mert az f ■* 'Z ~ 'Ük ... SNiMMi A spanyol “felkelők" menekülése Madrid alól. sem tudja, hogy subát-e zés ezekre az éhenkórász, hi vagy bundát kapjon magára. De ez esetben az ősszöveg: SUBÁN-BUNDÁN. Nem utolsó probléma az sem, hogy mit jelent ez a szó: ÉHENKÓRÁSZ? Ahogy használjuk ez az értelme: éhezgető, nincste­len, senki ember. És van benne valami gunyoskodó árnyalat is. (Ezt jól' fogjuk meg.) Es most kutassuk a ma­gyar ember sajátságos ész­járása nyomán, hogy mit je­lent a KÓRÁSZ szó? A kó­rász gunyoskodó szó és OR­VOST jelent. Olyant, aki nem ért a dolgához. Kórok­kal bajoskod© áltudóst. Nem lehetetlen tehát, hogy az éhenkórász eredetileg azok­nak az orvosoknak volt a ne­ve, akik — mint hatósági emberek — éhtsifuszos vidé­keken orvoskodtak. Ered­ménytelenül, Mondom, hogy nem lehetetlen, de én a szó eredetét mégis máskép kép­zelem. Nekem az jut eszembe er­ről a szóról, hogy a magyart sok csapás érte. Éhség, nyo­morúság. Olyanféle, ami­lyen például Báthory Gábor idejében látogatta Erdélyt. Vagy Mohács után az egész országot; tiszai árvizek után az egész Tiszavidéket. Ilyen­kor mindig jöttek nagyképü urak és finom asszonyságok a népen “segiteni”, a bajo­kat orvosolni. Jöttek, ke­gyeskedtek. de nem csinál­tak sem mit. Csoda jó ki te je­szen — az orvoskodó kórá-í szón kívül — pontosan ben-; ne van az a lebecsülés, ahogy­­az okos és szegénységben is büszke magyar lenézi az ok A vetetlenkedö nadrágos em­bert. Végül — talán elég ennyi' egy sütetre? — itt van ez a’ szó: Pl POTYA. 1 vj \ itázzuk meg ezt is. A mindennapi használatban azt jelenti, hogv TEJIE­­TETLEN EMBER. Majd­nem bizonyos azonban, hogy. nem ez volt az -eredeti értéül me. És — ha nekem igazam van -— akkor az eredeti je­lentésétől meglehetősen el­csavarodott. Mert nézzük: csak, mit jelent ez a szó:1 potya? Azokat jelenti, akiki: szeretik az ingyen jött dol­got. Szeretnek potyázni.. Vagy pedig jelenti magát azt ami ingyenes. Kedélyes­­kedő modorban. Az összeté-ű tel Pl és POTYA. Nem hU szem, hogy tévedek, ha azt: mondom, hogy ez összevo­nás és eredetileg igy szólt: PIHA, POTYA ! ' Vagyis;1 magyarázókig kifejezve: pi­lla, micsoda potya fráter! Lám. hová jutott ez a kifeü jezés az eredeti értelmétől? *, De egyáltalán nem kötöm magam ahoz. hogy minden esetben helyesen nyomoz­tam. Ahoz azonban igen;: hogy bizony nem nagvoftV tudunk magyarul. Pedig ille­ne tudni. igaz. hogy ez nem' is elvan könnyű dolog mint himlők. -c mmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents