Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-09 / 2. szám
6-IK OLDAL JANUÁR 9, 1937 =Vfrhoro)!akJhpja= Hála és köszönet Asszonyok, lányok dologra A Verhovay egylet már a második évszázadban jár. Most volt az “arany-lakodalma.” Az aranyév gyönyörű ünnepei után, megint megkezdődött a “mindennapi élet”, ami talán még az arany ünnepeknél is szebb tevékenység, lii szén a cél igazán nagyszerű: megsokszorozni a Yerhovaysták amúgy is hatalmas seregii táborát. Verseny is indult ezért a tagok közt, hogy elnyerjék a Verhovay ajándékát, aminél értékesebbet még senki sem kapott egyleti munkáért. HUSZONÖT Yerhovaysta utazhat a nyáron Magyarországba a Verhovay egylet költségén. A magyar Hazához, a rég nem látott magyar világhoz, rokonhoz, jóbaráthoz és Bandholtz tábornok szobrához, a tábornok özvegyével, aki szintén útra kel a Verhovay követekkel, hogy megtekintse hős férjének dicsőséges magyar emlékét. Mit gondoltok, kedves asszony — leány olvasóim^ nem-e illene Bandholtz tábornok özvegyét elkísérni erre az útra nekünk, asszonynépnek is? — Hiszen ki jár neki ezen a Verhovay-uton a Verhovay nők tisztelgő gárdája. Asszonyok, lányok, dologra. — Jelentkezzen erre a versenyre mennél több Yerhovay-nő. Vegyük fel a versenyt a férfiakkal és . .. mutassuk meg, hogy mi is tudunk annyi uj tagot szerezni a Verhovaynak, mint ők. Vagy, ha ők.többet tudnak, hát: mutassák meg velünk egy versenyben. Mindenesetre lásunk munkához. Remélem is, hogy már a jövő héten legalább annyi női munkása lesz a versenynek, mint amennyi férfi. Szeretettel üdvözöl benneteket ebben a reményben: ZSUZSI NÉNI. Kedves fiuk és lányok! Zsuzsi néni postája CIGARETTA. — Hogy illik-e nőnek cigarettázni ? Hát erre bajos azzal válaszolni, hogy illik, de viszont bizonyosan hiába üzenném azt is, hogy nem illik. Állapodjunk meg abban, hogy uccán: semmiesetre. És engedje meg, hogy elmondjam egy férfi ismerősöm véleményét, hiszen a nőknek, ugy-e nem egészen mellékes, hogy mi tetszik a férfiaknak?-v A férfi ismerősöm ezeket möhutä Sy ciarettázó nőről: —Amig iTehT'Clgarcttazott^ mindig szívesen kínáltam meg cigarettával, de most, hogy már cigarettázik, eldugom előle a cigarettát, nehogy elfeledjem, hogy nő. Ebben van valami' válasz az Ön kérdésére. PERPATVAR. — Hogy Önöknél sok a házi perpatvar? Hát ez bizony baj. És okvetelen segíteni is kell az állapotokon, mert a perpatvarok nemcsak a • házastársak életét mérgezik meg, de az egész családét is. Az aszszony nagyon" sokat tehet ezért a célért, ha igyekszik egyensúlyozni a helyzetet. És ennek egyik legjobb módja az, hogy “kitér” a veszekedés elől, ahelyett, hogy azt megkezdje. Nézze el férjeurának a hibáit szeretettel és ugyanígy igyekez zék orvosolni. — Meglátja hogy sokkal többre megy vele, mint veszekedéssel. A férfi semmiért sem olyan hálás, mint azért: ha megértik. És bizonyosan van az Ő életében is valami, amit Ön eddig nem értett meg. Szóval: kezdjen a “békességhez” először Ön. JÓTANÁCS. — Rendben van, adok egy jótanácsot: ne kényszerítse a lányát olyan lépésre, ami ellen ő mindenképen lázadozik. Lehet, hogy különb ember az ön választottja, mint az, akit ő választott ki magának, de — azt ő választotta ki magának. Az természetes, — hogy lányát fel kell világosítania minden eshetőségről, de ennél többet igazán ne tegyen. SZÍVTELEN. — Nem-yaiÓSZÍnü, hogy szív nélkül érkezett volttá -a_.világra, de az bizonyos, hogy még nem talált rá arra a kontaktusra, ami megmozgassa a “motort”. Hát csak tessék várni és reménykedni, mert ami nem volt, az még lehet. És egészen bizonyos, hogy lesz is. De legyen is, mert az életet szívdobogás nélkül végigélni igazán nem élet. ANYA. — Nagyon egyszerű a megoldás: vigye a fiát orvoshoz, mert — amint leveléből látom — inkább orvosra van szüksége, mint anyai dorgatóriumokra. Az orvos egészen biztosan eltalálja a diagnózist és az orvosságot. KITÜNTETETT AMERIKAI SZTÁR Gusztáv,1 Svédország királya Greta Garbót, a svéd származású világhirii drámai filmsztárt a svéd “müvésze- I ti aranyérem”-mel tüntette ki. sőt valószínűleg grófi rangra is emeli. Igen szép levél érkezett ezen a héten Watervleit, Midi.-bői az ottani Baptista Aggmenházból, melyet szószerint közlünk: KÖSZÖNŐ LEVÉL , Mint köztudomású, az itteni Magyar Baptista Egylet egyesült a Verhovay Segély Egylettel s igy most utóbbi elöregedett tagjai közül az odakivánkozókat ebben a nemes intézetben helyezi el. Így kerültünk mi is ide. December 16-án a Verhovay Egyesület szeretett központi elnöke részéről váratlan meglepetés ért bennünket, aki 5—5 4°Hárt küldött nekünk azzal az utasítással, hogy fordítsuk olyan célra, ami lelkünk gyönyörűségére szolgál. — Meg is tettük azt s most midőn meg szeretnek köszönni a szép ajándékot, alig találunk szavakat annak kifejezésére. Fogadja kedves Központi Elnök Ur kedves megemlékezéséért a leghálásabb köszönetünket és kívánunk mi is úgy Önnek, mint a többi központi tisztviselő uraknak, valamint kedves családjának és, az egész Verhovay Nagycsaládnak örömteli, boldog uj esztendőt! — Ama kérdéseire pedig, hogy hogyan vagyunk megelégedve, — jó-e az étkezés, van-e meleg szobánk és van-e lelkűnknek nyugalma? — a következőket írhatjuk: A legteljesebb mértékben meg vagyunk helyzetünkkel elégedve. Van meleg szobánk, étkezésünk kitűnő, igazi, magyaros konyháról táplálkozunk. Szeretett gond nokunk és kedves neje önfeláldozó készséggel vezetik ezt a nemes intézetet, még pedig igaz, keresztyéni szellemben, hogy jó hírnevén a legkisebb csorba se essék. Lelkűnknek is meg van itt a legteljesebb nyugalma s Verhovay Testvéreinknek azt ajánljuk, hogy ha megöregedett tagtestvéreink közül akadna valaki, aki egy kellemes otthonba vágyakozik, adja választását a Magyar Baptista . Aggmenházra, mely szeretettel és testvérként fogadja és elvjselhetővé, kellemessé teszi napjait. —r He szivünk melegével ajánljuk magyar testvéreink figyelmébe a Verhovay Segély Egylet is, mely nemcsak kitűnő életbiztositó és ^etegsegélyző intézmény, hanem elaggott tagjairól is igazán nagylelkűen és kiváló figyelmességgel gondoskodik. És végül még egyszer fogadja hálatelt szívvel kedves, karácsonyi ajándékaiért köszön etünket — s a drága Jézusnak gazdag áldását kérve kedves Mindnyájukra, maradunk szeretettel, hálás szívvel és tagtársi tisztelettel: OLÁH MIHÁLY és NAGY JÁNOS Én is üdvözlöm, mint levélíró: Néma Kálmán, szintén menházi lakos. Még talán most is nedvesek annak az újságnak nyom tatott betűi, amelyben hírül adtam Nektek, hogy a Venhovay Gyöngyíiizők Clubja megalakult. Nem volt tehát még elég idő arra, hogy Január hónapban feladott leckére írásban valaki felelni tudjon. — Addig is mig ezek szép sorjában beérkeznek, válogatok a két ünnep között beérkezett leveleknek szebbjeiben s leközlöm azoknak a gyermekeknek írásos gondolatait, amelyekbe beledobog a kicsi emberkéknek magyar szive. Olyan is van ám ezek között, amitől elfacsarodik az olvasónak az orra, s szaporán fujdogálja azt az erősebb fajta ember, hogy könynek alakjában ne legyen meglátható az ő ellágyulása. Itt van Papp Mariska levele azon mó,d, ahogy a hálálkodó szóba belefiizte azt a nagv-nagy bánatot, aminek pedig a szegénység az okozója: “Kedves Józsi Bácsi! Nagyon szépen köszönöm az ajándékot, mert azon kivül nem kaptam semmit. Ahová szerettem volna elmenni, még a templomba sem mehettem el karácsonykor, ujéjv napját is csak otthon kell töltenem, mivel igen rossz a cipőm. Az én édes apám nem tud nekünk venni semmit, pedig úgy ránk férne ez is, az is úgy kellene, de mikor annyi sincs, hogy azzal apám a szükséges fizetéseket teljesíthesse — hát honnan vegyünk ? Azért is köszönöm az ajándékot, mert mint Írtam — csak ez volt; meg azejrt is, hogy elnézzük a testvéreimmel milyen szép ez a penczel és mindnyájan örülünk neki. Meg is Írjuk vele, hogy tiszteljük Józsi Bácsit. Én Mariska és testvérei: Belle, Irén ^s Franky Papp, R. F. D. Box 335, Amherst, Ohio. * * . Mielőtt Papp Mariskának válaszolnék, idehivom — magam köré állítom — a Verhovay Gyöngyíiizők alapitó tagjait és felolvasom Nekik Mariska társunknak nagyon, de nagyon szomorú levelét. Rámuttok azokra a lyukas, elnyuzott rossz cipőkre, amit nem tudott kicserélni még a Karácsony ünnepének templomot kívánó áhitatos vágyakozása sem. Mariska mellé sorakoztatom testvéreit: Bellát, Irént és Franky t, amint sóvárgó szemmel nézik azt az egyetlen sovány ajándékot, amelyet Santa Claus a fehér pencelnek alakjában Karácsony idején Verhovay részről a házukhoz hozott. Képzeletben előttem álló gyermekek, fennszóval kérdezlek benneteket, hogy mikor már eleget láttatok abból a rémségesen ijesztő szegénységből, ami Mariskáék házát körülveszi, nem-e érzitek, hogy segíteni kellene Nektek Papp Mariskának helyzetén legalább annyira, hogy annyi öröm jutna részére, mint amennyi melegség egy uj pár cipőcskébe belefér? — Gyöngy fűző, Verhovay testvérkéim, Ti 42-en vagytok egy újonnan megalkotott Clubnak a tagjai s Mariskán kivül 41-en határozhattok a fölött, hogy legyen-e Mariskának télviz idejére cipője és meg legyen-e neki ahoz a szükséges pénze? Józsi Bácsi bejelentette Nektek, hogy 50 dollárja van a Gyöngyíiizők clubjának és ez az összeg', mint különféle jutalom, ennek a Clubnak a tagjai között lesz a jövő Karácsonykor kiosztva. Nem-e tartanátok helyes nek, ha megelőznénk a jövő Karácsonyt s 5 dollárt előlegeznénk a Clubnak a pénztárából Papp Mariskának? —< Válaszoljatok nekem Verhovay Gyöngyfüzők s nyissátok meg kicsi sziveiteket előttem: — mi a szándékotok. ? Látom lelki szemeim előtt, amint a feleletre megnyílnak a szájak s hallom, amint kihangzik rájuk a szó: “Megadjuk, — odaadjuk!” írok is én Papp Mariska részére egy 5 dolláros csekket s viszi a posta Amherst felé a meleg cipővel érkező örömöt s a Verhovay •Gyöngyfüzők tőkéje pedig megcsonkul, kevesebb lett 5 dollárral. De nem! Sokkalta többre növekedett ez a tőke, százszorosán emelkedett most a Verhovay Gyöngyi* fűzőknek drága értéke! Papp Mariskának csak ennyit: — Mariskám úgy vedd, mint ahogy adva van, szerető testvérkéidnek ajándékát! Jószivvel S á Verhovay Gyöngyfüzőkre való| emlékezéssel! Hisz Te is tagja vagy annak a Verhovay Virágos kertnek, amelyben a magyar; gycrmek-lelkek a legélesebb nyíló rózsánál is kedvesebbek S ígv meg ne bántsa érzékenységedet, mikor a magindulásnak szelétől felédhajlanak azok a bimbók, amelyek ^Veled együtt még alig fesledeznek. Hozzájok tartozol s vérségi ágon testvéreidül rendelte őketL meiléd az örök természet s a testvérnek pedig úgy kell szeretni, hogyha a másiknak könnye hűl, azt letörölgesse, megossza annak örömét ossza buját-baját! Szép a példa, szép az annak nyomán felfakadt figyelmeztetés, azért mind a kettőt jól vésd emlékezetedbe. Ezekre kér Téged Mariskám: JÓZSI BÁCSI
