Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-09 / 2. szám

JANUÁR 9, 1937 5-IK OLDAL Tftú _ VeiAooaA/j>o ■Vfrhovayakjgpja ^Kedves levelek Nincsen nap, hogy ne kap­nánk egy tucat levelet a tag­­szerzési versennyel, vagy egyesületünk beléletével kap csolatban. Ezek közül időn­ként ki-kiemelünk egyet s amennyiben lapunk terjedel­me megengedi, leközltink egy-egy valóban kedves le­velet, melyek igazi ragyogó értékei a Verhovayak lapjá­nak s kérjük tagtársainkat olvassák el azokat szivük felviditására. E héten kaptuk az alábbi levelet, melyet teljes tartal­mával leközlünk: Mentor, O., Jan. 1—1937 A Verhovay Lapok T. Szerkesztőihez Pittsburgh, Pa. Kedves Tagtársaim:— Kérem engedjék meg, mi­vel ma van újév napja, hogy ez utón kívánhassak Boldog Újévet minden Verhovay tagtársamnak: öregnek, fia­talnak és a kicsinyeknek is, akik a Verhovay nagy csa­ládhoz tartoznak! A múlt hetekben, amint szorgalma San olvastam a Verhovayak gyárul irt levél ragadta meg a figyelmemet. Ezek a leve­lek “Józsi Bácsihoz” voltak címezve és ő azokra meg is adta a kívánt válaszokat. — Ezekből a levelekből egy kü­lönösen megragadta a figyel­memet: mikor azt kérdezi egy kislány, hogy helyeser gondolkozik-e, ha azt mond­ja, hogy a Verhovay Egye­sület égy nagy család és an­nak az anyja Pittsburghban lakik. Azonnal irtani ennek a kislánynak és azt irtani neki, ha a Verhovay Egylet Any­ja Pittsburghban lakik, a nagyapja, vagy öregapja meg Mentor, Ohioban lakik. Azt hiszem, hogy még kéz­hez sem kapta levelemet a kislány, már is megjött rá a kedves magyar válasz, és azt irta: “Kedves Pálinkás bá­csi : nagyon köszönöm szives levelét és a jó tanácsát. — Örökké meg fogom tartani, én nem ismerem önt, de édes apámtól sok szépet hallot­tam önről és ő nagyon sze­reti magát' és avval zárta so­rait, liá Pálinkás bácsi a Ver­hovayak nagy apja, akkoi én önnek unokája vagyok és maradok igaz szeretettel .Vesztróczi Ilonka.” Hogy milyen érzést vál tott ki bennem ez a kis levél azt csak én . tudnám meg­mondani. Különösen, mikoi tudom, hogy ezer, meg ezer ilyen unokám van nekem, de nem mindegyik tudná magát öly szép magyarsággal kife­jezni, bár a jó érzelem meg van valamennyiben. Most amikor benne va­gyunk a nagy tagszerzési versenyben el elgondolko­dom, hogy az a sok sáros és göröngyös ut, hát ha még engem is Budapestre, szülő­hazánk fővárosába vezet és hogy talán még meglátha­tom szülőfalum kis szalma födeles házikóit és még- talál­kozhatnék gyermekkori paj­tásaimmal, lehetne-e ennél nagyobb öröm az élet alko­nyán, mindig bíztam és most is bízom tagtársaim jó aka­ratában és hiszem, hogy ezen kívánságom teljesülni is fog és magam is igyekezni fogok előljárni jó példával, hogy azt ki is érdemeljem. Már ötvenesztendő óta jó példával járok elől, mint a­­hogy előljártam akkor, ami­kor a Verhovay Egyesület­nek megszervezéséről volt szó 1886 elején! Mert én úgy fogom fel a helyzetet, mint ahogy az életben iga­zán van. Soha sincs a mi éle­tünkben elvégezve semmi sem. Hasztalan törjük ma­gunkat, hogy tető alá kerül­jön az általunk épített ház, mert amikor az megvan a háznak szükségei várják, hogy újabb és újabb áldoza­tokat, befektetéseket eszkö­zöljünk. A Verhovay Segély Egylet is ámbár az amerikai magyaroknak a legnagyobb, leghatalmasabb és legbizto­sabb intézménye, mégis nap­nap után kívánja, hogy a szükségeseket érte megte­­gyiik, mert anélkül nemcsak haladást, hanem még azt sem várhatja, hogy máról holnapra mint tökéletesen bevégzett munka, hibanélkül maradjon. A Verhovay Segély Egy­letnek a legeslegnagyobb szükséglete: a tagszerzés! Az tij tagoknak a csatlako­zása, amivel pótolja azokat a körülmények által okozott tagveszteségeket, amelyek minden biztositó intézetet s igy a Verhovay Segélv Egy­letet is napról-napra éri. Különben is példaadá­sommal azt is ki akarom fe­jezni, hogy nem azoknak a tagtársaknak a sorába tarto­zom, akik minden kötelessé­get leróni vélnek, amikor tagdijaikat befizetik, hanem azok közé a munkás Verho­vayak közé, akik valójában igazi éltetői, táplálói a tag­szerzés terén és révén drá­ga Egyletünknek. Elejétő fogva mindég azok között voltam, a"kik az Egyesület életében vezető szerepet vit­tek s akik nem csupán azért jártak elől, mivel megjelené­sük, vagy egyéni varázsuk állította őket oda, hanem az­ért, mert megtették mindég és fáradhatatlanul mindazo kát az erkölcsi kötelessége­ket, amelyek a tagdíjfizeté­seket megtetézték. Mindég tudtam én azt édes Tagtársaim, hogy a tagdíjbefizetésekkel jussot valójában csak akkor bizto­síthattunk, ha összetart közli lünk mindenki, mert jussot a biztosítási összeghez min­denki tarthat közülünk, ezt a biztosítási kötvény részére biztosítja is, — de joggal csak azok az érdemesek, — azok a kiválóak emelhetik fel szavukat az Egyesület életében megnyilvánuló kér­désekben, akik ezt meg is szolgálták. Ilyen érdemes szolgálat­nak tartom a most folyó ver­senybe beállított tagszerzési munkát s innen van, hogy hasztalan múlt el felettem az életnek delelője, mégis mint igaz, teljes jussu Verhovay tag veszem ki részemet ősz fejemmel a gyönyörűséges versenyben. — S ha van a kedves tagtársak között olyan, aki kérésemet meg is hallgatja, MEGY AZ ÉN PÉLDÁM UTÁN ÉS HA TÖBBET NEM, DE LEG­ALÁBB EGY TAGOT SZEREZ — EGYESÜLE­TÜNKNEK! Tisztelt Tagtársaim! El ne múljon felettünk ennek a tagszerzésnek alkalma úgy, hogy ki ne vennék belőle édes Mindnyájan a részüket, mert a közmunkánk kifeje­zésére csak bizonyos idők kedveznek s ez a mostani tagszerzési verseny az az idő, amit én minden Verho­vay Tag kötelező idejének tartom arra, hogy Egyesüle­tével szemben tettekben nyilvánuljon meg szerető szivének érzése. Fel tehát tagtársaim, — fogjatok kezet, az időtől meggyengitett, de le nem tört alapitó Verhovay tag­társatokkal s mutassátok meg, hogy erősebbek vagy­tok nemcsak testben, hanem lélekben is melegebbek vagy tok s Egyesületetek iránti szeretet úgy él bennetek, mint Tisztelő, öreg tagtársatok­ban : PÁLINKÁS. MIHÁLY alapitótagban A CLEVELANDI VERHOVAY KULTURMUNKA Nem dicshimnuszt aka­runk zengeni, csupán a való tényeket akarjuk felemlíteni. A clevelandi Verhovay Ott­hon az elmúlt esztendőben olyan kulturmunkát végzett, mely példátlan az amerikai magyarság történetében. A művészetek, a kereskedelem és ipar köréből vetített ké­pekkel és filmekkel tarkított gyönyörű előadásairól- hasá­bokat írhatnánk. A tanulsá­gos és szórakoztató előadá­sok egész sorozata bizonyí­totta, hogy valóban dúsgaz­dag volt programja, melyet teljesen díjtalanul mutatott be hálás hallgatóinak. Min­rendezésében zajlott le, — melynek kulturbizottsága JANUÁR 15-ÉN Liszt Fe­renc egyik rapszódiáját és Strausz egyik klasszikus kompozícióját fogja előadni s ez utón hívja fel arra a tag­társak figyelmét. Egyben a Verhovay Kul­tur Bizottság nevében Pin­tér Ferenc el nem mulaszt­hatja, hogy köszönetét ne mondjon mindazoknak, akik előmozdították az előadások sikerét az elmúlt esztendő­ben. * * KÉRELEM A Coatesville, Pa.-ban székelő 291 sz. fiókunk ügy­kezelője kéri a fiók tagjait, hogy tagsági dijaikat a gyű­lésen fizessék ki, mert csak kivételes esetekben fogadja el a házánál a befizetéseket. A fiók minden hónap má­sodik vasárnapján este 7 óra­kor tartja rendes gyűléseit a Róm. és Gör. Kath. Egy­ház termében. * * FELHÍVÁS A Canonsburg, Pa.-ban székelő 222 sz. fiókunk tiszt­viselőválasztását nem tart­hatta meg, mert csak vidéki tagok jelentek meg a gyű­lésen, miért is arra kérem a tagtársakat, hogy a januári gyűlésen teljes számban meg jelenni szíveskedjenek, hogy a választás megejthető le­gyen. BORSÓDY ANTAL, titkár * * ZÁRSZÁMADÁS ÉS FELHÍVÁS A Depew, N. J.-ben szé­kelő 290 sz. fiókunknak az elmúlt esztendőben kizáró­lag a fiók házi zárószáma­dása a következő: Bevétel volt 192 dollár 60 cenfv eh­hez hozzá adva a múlt évi maradvány: 50 dollár 30 centet, az összbevétel tehát 242 dollár 90 cent. Kiadás a múlt évben: 96 dollár 01 dijakban a központba be lett küldve 1325 dollár 64 cent. Tisztelt Verhovay Testvé­rek! — Most, amikor meg­kezdjük az 1937 'esztendőt arra kérem Önöket, de fő­ként a 290 fiók minden egyes tagját, hogy ebben az esz­tendőben legalább egy uj ta­got szerezzenek a Verhovay családnak, amit minden tag könnyen megtehet és ha ezt megteszi, akkor a jövő év­ben a taglétszámunk meg­duplázódik s akkor valóban elmondhatja minden egyes tagtársam, hogy kötelessé­gének eleget tett. * * ÉVVÉGI ZÁRÓSZÁMADÁSOK A Betlehemben, Pa. szé­kelő 98 sz. fiókunk bevétele volt az 1936 évben 7645 dol­lár és 86 cent, — az áthoza­tal az 1935 évről: 852 dollár és 52 cent. — összbevétel te­hát 8498 dollár 38 cent. — Kiadás volt az 1936 évben 7535 dollár és 17 cent s igy radvány: 963 dollár és 21 cent. ' . * * A Gery, Ind.-ban székelő 138 sz. fiókunk bevétele volt az 1936 évben 7336 dollár 44 cent, -— az áthozat az 1935 évről: 1051 dollár és 06 cent, öszbevétel: 8387 dollár és 50 cent, — kiadás volt 7291 dollár 20 cent s igy az év végén a pénztári marad­vány: 1096 dollár és 30 cent. * . * A Altoona, Pa.-ban széke­lő 245 sz. fiókunk bevétele volt az 1936 évben kizárólag afiók kezelésében: 63 dollár és 78 cent. — Áthozat az 1935 évről: 72 dollár 78 cent, összbevétel tehát 136 dolár és 56 cent, — kiadás volt az 1936 évben 66 dollár és 16 cent s igy az év végén a pénz tári maradvány 70 dollár és 40 cent. * * A Bridgeport, Conn.-ban székelő 68 sz. fiókunk bevé­tele volt az 1936 évben 4723 dollár és 30 cent, — az átho­zat az 1935 évről: 223 dollár 99 cent, az összbevétel volt tehát 4947 dollár és 29 cent, — kiadás volt 4778 dollár és 75 cent s igy az év végén a pénztári maradván)' 168 dol­lár 54 cent. * * A Hazleton, Pa.-ban szé­kelő 198 sz. fiókunk bevétele volt az 1936 évben kizárólag a fiók házi kezelésében 53 dollár 71 cent, az 1935 évi pénztári maradvány: 166 dollár és 51 cent s igy az összbevétel volt a fióknál 220 dollár és 22 cent. Kiadás 1.936-ban: 59 dollár 71 cent s igy a múlt év végén a pénz­tári maradvány 25 dollár és 18 cent. * * MEGNYÍLT A DETROITI TÉLI MAGYAR ISKOLA es olvasás megszervez­­gyermek műkedvelő kört és gyermekdalárdát, melyre beiratkozni még még most is lehet. Felveszünk nem Verhovay tagokat is 8—16 évesig. Jelentkezni le­het minden szombat délelőtt 9 óra után vagy bármely idő­ben a Ház Gondnokánál. Tisztelettel: DEMETERNÉ köszönetnyilvánítás Hálás köszönetét mondok ez utón a Verhovay Segély Egylet­nek, hogy megboldogult leányom után .járó .biztosítási .összeget olyan pontosan és minden levo­nás nélkül kezeimhez juttatta. — Köszönet a 186 fiók ügykezelőjé­nek hűséges munkálkodásáért, amit irányomban elvégzett a Köz­ponttal együtt. Ajánlom a Ver­hovay Egyletet mindazoknak akik még nem tagjai. Kérem egyúttal a jó Istent, hogy még nagyobbá tegye a Verhovay Segély Egyletet mely oly pontosan intézi a tagság ügyeit. Őszinte tisztelettel: ALMÁST JÁNOSJ a Verbovav 14 o '7 vpcrpn :nt, a készpénz maradvány, >36 dec. _31“€li: Í46 dollár A magyar if tanításán kivid, te a

Next

/
Thumbnails
Contents