Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-09 / 2. szám

I JANUÁR 9, 1937-S-IK OLDAL MEGNYÍLT a KONGRESSZUS E héten egész Amerika szeme Washington felé irá­nyult. Az elmúlt kedden összeült a^75 kongresszus és hatodikán, szerdán felolvas ta Roosevelt elnök kon­gresszusi üzenetét. A tör­vényhozás munkája tehát megindult s Amerika népe sokat, igen sokat vár és re­mél most ettől a kongresz­­szustól ... — Nem tagadható, hogy az üzleti élet sokkal kedve­zőbb, sőt a munkásság hely­zete is hajszálnyit javult, de a munkanélküliség problé­mája még mindig nincsen megoldva s amig milliók van nak ebben a gazdag ország­ban munkanélkiil és rá van­nak szorulva a szegényes és bizonytalan ideig tartó se­gélyre, vagy tultakarékosan fizetett közmunkára, addig igazi prosperitásról nem le­het beszélni. — Örömmel ol­vastuk tehát a félhivatalos kormánysajtó ama közlemé­nyeit, melyben határozottan megírták, hogy az elnök ra­gaszkodik ahhoz, hogy az uj költségvetésben okvetlenül szerepeljen a munkanéküliek és Ínségesek további segé­lyezése s a munkások jövő­jéről gondoskodjék előrelá­tókban ,és nagyobb lilkiisme­­reteséggel a kormány.. Hi­szen annak minden létalap­ja meg is van hozzá! — A múlt héten hozta nyilvános­ságra Roper kereskedelmi miniszter is hivatalos jelen­tését, mely épen most kerül a kongresszus elé. A mi­niszter kimutatja, hogy az 1936 esztendőben a nemzeti jövedelem lealább 60,000, 000,000 (havan billió) dollár volt és igv 1929 óta most kö­vetkezett be először, hogy az elért jövedelem összege egyezett a ‘‘kifizetett jöve­delmekkel” s a gazdasági é- 1 t igy veszteséggel többé egyáltalán nem dolgozott. Állandóan, fokozatos iram­ban emelkedett a nehéz ipar portékáinak termelése s ez magával rántottá a többi ipartelepek termelésének fo­kozását és a termékeknek nagymérvű piacra dobását, Az általános gazdasági hely­­z e t n e k legmegbízhatóbb mérlege az acélipar helyze­te. 1935 junisában az acéli­par 41 százalékos termelés­sel dolgozott és 1936 júniu­sában ez a termelési arány­­szám 70 százelékra emelke­dett. REPÜLŐGÉPEK SZÁLLÍTÁSA SPANYOLORSZÁGBA Az elmúlt hetekben or­szágszerte nagy izgalmat kel­tett az a hir, hogy az Egye­sült Államokból 3 millió dol­lár értékű használt és uj re- Wpet szállíthat a spa­­” fák részére a jer­sey city-i Vimalert Gépgyár, mely arra az engedélyt meg is kapta. A hadiszerkiszálli­­tás az országból a fennálló törtfények szerint polgárhá­borúkra megtörténhetik, mert annak tiltó éle csak a nemzetek közötti háborúkra vonatkozik s igy az engedélyt meg kellett adni, — dacára annak, hogy Roosevelt elnök hazafiatlan cselekedetnek mi nősítette ^zt és kijelentette, hogv a most ülésező kong­resszus. legelső dolga lesz a törvényt úgy kiterjeszteni, hogy az a polgárháborúkra is vonatkozzék. SCHREMBS CLEVELANDI PÜSPÖK KITÜNTETÉSE Az amerikai magyarság­nak ritkán A'an olyan szép ünnepélye, mely a közel múltban folyt le a clevelandi Szt. ' Erzsébet Hitközség dísztermében abból az alka­lomból, hog-y Magyarország kormányzója az első osztá­lyú érdemrenddel tüntette ki Schrembs József, clevelandi megyés püspököt. — A ki­tüntetést dr. Alexy Lajos, m, kir. főkonzul nyújtotta át megható szavak kíséretében. Az ünnepélyen résztvett a; magyar társadalom elittje. BOTRÁNYOS CSALÁS CHICAGÓBAN A maga nemében egészen különleges ügyben folytat most nyomozást a chicagói rendőrség. Minden élet és baleset biztosítással foglal­kozó társaságot közelről ér­dekel ez. Rájöttek ugyanis arra, hogy egyes alvilági ügy védek mesterséges utón idéz nek elő sérüléseket ügyfelei­ken, akik aztán részben meg­zsarolják, részben hatalmas összegű kártérítésekre pere­lik azokat, akiket áldozatul kiszemeletek. Á sérülési nyomokat és sebeket egy kü­lönleges gépezet segítségé­vel ejtették az illetőkön, gon dósán ügyelve arra, hogy a seb enyhe legyen, vagy úgy nézzen ki, mintha egy ere­detileg igen súlyos sebnek begyógyulásában levő ma­radványa lenne. Több ki­hallgatás történt ebben az ügyben és szenzációs lelep­lezéseket várnak, mert állí­tólag közismert ügyvédek is fordultak segítségért a “seb­varázsoló gép”-hez, ha ügy­feleik érdeke és a per kime­netelének a sikere úgy kí­vánta. NAGY SZRÁJKOK MINDENFELÉ Hetvenezer amerikai mun kás a piketvonalon és ülő­sztrájk következtében lezárt gyárakban ünnepelte az uj év beköszöntését és a jelek arra mutatnak, hogy a sztráj kólók száma növekedni fog. Ebben az évben csak a Csendes óceán partján levő államokban 35 ezer hajómun kás áll sztrájkban, ép úgy a General Motors Fisher Body gyártelepein Flinten, Mich. — Kansas- Cityben, Mo. és Atlantában, utóbbi helyen a Chevrolet gyártelepén, a Pittsburgh Plate Glass Co., a Libbey Plate Glass Co. és még több más kisebb és na­gyobb gyárban sztrájkolnak a munkások ezrei. — Ezek a sztrájkok mintegy előcsa­­tározások abban a valószínű­leg minden eddiginél na­gyobb küzdelemben, ame­lyet az uj évben az amerikai munkásság meg fog indíta­ni, hogy “kiverekedje magá­nak azokat a jogokat, me­lyek neki meg lettek ígérve s amelyekért az elmúlt esz­tendő november 3-án az el­nökválasztáson leadta szava­zatát. A SPANYOL FORRADALOM !'[ adrid körül az elmúlt héten lecsappant a harci kedv. — A csendet arra használja fel a spanyol kor­mány, hogy. szépen vissza­­hurcolködik a városba, mely nagy bizalmat fog kelteni a kormányhü lakosságban és csapatokban, mert abból azt fop-ják következtetni, hogy a kormány Madridnak olyan sokszor beharangozott eles­­tétől már nem tart. — A nagyhatalmak beavatkozásá­ról azonban csaknem min­den nap más és más hírek érkeznek. Hitler kancellár ki akarja használni azt a nagy huza-vonát a spanyol semlegességi kérdésben és a már »jó ideje felkészült és fel­szerelt csapatait Franco tá­borába útnak inditja, még mielőtt valamely megállapo­dásra jut a nagyhatalmak­kal. Ezt most annál me­részebben meg meri tenni, mert a legújabb jelen­tések szerint Mussolini az uj évben uj álláspontot változ­tatott a spanyol semlegessé­gi kérdésben s újra Hitler mögé állt. — Nagy a bizony­talanság tehát a spanyol harctereken és senki se tud­ja megjósolni mivel fog vég­ződni a véres spanyol forra­dalom. TROTZKIJ MEXIKÓBAN Megírtuk, hogy Troczkij Leó szabályszerű beutazási engedéllyel Mexikóban ér­kezik, mely lapunk zártakor már meg is történt. Élete azonban veszélyben 'forog, mert amint partra teszi a lá­bát Mexikó földjén úgy kommunista, mint fasiszta részről merényletet akarnak majd ellene elkövetni. Sok fejfájást fog okozni tehát Troízkij a mexikói kormány nak, mely felelős az egykori szovjetvezér életéért. A nagy amerikai generális özvegye örömmel gondol férje gyönyörű szobrára Mi lesz az idei Verhovay nagy Társasutazás fénypont­ja? BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRA BUDAPESTEN ahova e nyáron elzarándokolnak a “Verhvoay követek.” A tábor­nok özvegye is a Verhovaysták­­kal utazik. Megírtuk már, hogy a magyar fővárosban Buda­pesten a román megszálás idején milyen felejthetetlen, pompás jelent játszódott le . . .A románok, akik a nagy­antant fennhatósága mellett kerültek be Magyarország­ba, ahova álmukba se me­részkedhettek azelőtt, — tob zódó dinomdánomot rendez­tek. Nem tudták, hogy a lábukon járjanak-e, vagy a fejükön. Dorbézoltak, fel­forgatták a várost. Egy délelőtt fegyveres román cső port gyűlt össze a Nemzeti Muzeum előtt, amelyben leg drágább nemzeti kincseink voltak és (hála valakinek:) vannak. Társzekerek érkéz tek. A román banda felha­tolt a- lépcsőkön s minden előkészület megtörtént a mu zeum kifosztására. Mérhe­tetlen mennyiségű ősi em­léktárgy, kincs, fegyver, tör­ténelmi ereklye volt felhal­mozva a hatalmas termek­ben. Már úgy látszott, hogy csak percek kérdése a legszégyenletesebb kultur­­botrány, amikor . . . amikor egy amerikai tábornoki e­­gyenruhát viselő férfi pat­tant elő valahonnét a fosz­togatásra; kész banda elébe. Egyik kezében suhogós ku­tyakorbács. Szétfeszítette lábait, megállt a főbejárat e­­lőtt és rákiáltott a bandave­zérekre: “Vissza!” Megdöbbentek, vissza­­riadtak a csőcselék vezetői. És az amerikai tábornok lángoló szemei eltakarodás­ra kényszeritették őket. Ez a tábornok: Harry Hill Bandholtz amerikai generá­lis volt. Sokáig tartott, amíg a ma­gyarság lerázhatta magáról annak a zűrzavaros időszak­nak gonosz bűvöletét, hagy­­mázas lidércnyomását. De eljött az ideje. * Röviddel ezelőtt szobrot lepleztek le a főváros leggyo nyöríibb terén, a Szabadsági téren. Lehullott a lepel — és ismét ott állt Bandholtz tábornok, aki nemcsak biz­tonsága és épsége, de talán élete kockáztatásával men­tette meg a magyar múlt di­cső emlékeit, a magyar kul­túra világraszóló bizonyité­­l>ait. A szobornál egy nem­zet állott, hálás szívvel, em­lékezéssel. Bandholtz alak­ja most már örökre ott ma­gasodik, mindig készen a magyarság megvédésére. Az Óhazával annyira e­­gyiittérző amerikai magyar­ság csak a messzi távolból figyelhette a nagyszerű ak­tust. — Szintén csak innen, a messzeségből figyelt Band holtz tábornok özvegye is: könnyes szemekkel olvasta a leleplezésről szóló hireket Constantini otthonában, a­­hol minden tárgy Bandholtz ról, minden festmény és em­lék a magyarságról beszél. De most az amerikai ma­gyarság megfogja'az özvegy kezét: “Menjünk együtt át, abba az országba, amelyet a generális annyira szeretett!” Egyesületünk, a Vérh'o­­vay Segély Egylet magasz­tos célt tűzött ki az uj esz­tendeire. Zarándoklatot in­dit Bandholtz szobrához. Amerikai magyarok nagy kiidöttsége fog tisztelegni a szobor előtt, élén a Yerho­­vay-követekkel és —- Band­holtz tábornok övvegyéveí! Örömünnep lesz az a nap, amelyen az# amerikai magyar ság zarándokai megjelennek a szobor előtt.' Szerető szívvel fogadja őket az Óha­za, amely nyilvántartja messzire szakadt gyerme­keit, számit az amerikai ma­gyarokra és lelki kapcsok­kal fűzi őket magához. Az Endékezés hajója lesz az, a­­mely átviszi a csoportot; amerikai-magyar hangulat lepi el a fővárost . . . roko­nok, ismerősök könnyes szemekkel ölelik át egymást és egybeforrnak, levett ka­lappal állva meg az előtt, aki még erősebbé tette a szála­kat az Óhaza és az Újvilág között . . . A PÉNZ — Direkt egy csoda, hogy mennyi pénz kell az én fele­ségemnek. Nem telik el nap, hogy tiz-husz dollárt né kérne tőlem. — No, és mit csinál azzal a tenger pénzzel? — Hát tudom én? Hát adok én neki? i

Next

/
Thumbnails
Contents