Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-03-06 / 10. szám
MÁRCIUS 6, 1937 ■4-ft OLDAL Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. Printed by STATE PRESS, 7 E. Buchtel Ave., Akron, Ohio PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN, Szerkesztők EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 345 FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. I í A NAGY SZTRÁJKOK ESZTENDEJE Két hónap telt már el ebben az esztendőben, mely a nagy sztrájkok jegyében indult meg bizonytalan utján s minden jel arra mutat, hogy az 1937. év valóban a SZTRÁJKOK ESZTENDEJE LESZ. Most vonultak el a nagy autósztrájk vészfellegei, s máris uj felhők tornyosulnak az amerikai gazdasági élet horizontján. — Az acélmunkások helyzetét olyannak ecsetelik, amely szintén megoldásért dörömböl a hatalmas vállalatok gyárainak kapuin. — A szervezkedés pedig joggal elvárja, hogy megkapja a felelős tényezők támogatását. — Erre számit most a C. I. O. (Committee of Industrial Organization) vezére is, aki jól kihasználja a ‘‘vihar előtti szélcsendet”, hogy a "vihart” alaposan előkészíthesse ... Megbízható hírek ugyanis azt újságolják, hogy amig John L. Lewis Detroitban és New Yorkban tárgyal az elégedetlen munkások érdekében, addig tisztikara rendületlenül folytatja a munkát azon a hatalmas területen, amelyen az acéltelepek kéményei, a vasöntők kohói vonulnak végig. A hivatásos szervezők és agitátorok egész hadserege készíti elő a jövő elmaradhatatlan küzdelmét, amely végső nagy összecsapás lehet az “open shop” védelmezői és a “zárt üzem” követelői között. A C. I. O. vezérei tisztában vannak azonban azzal, hogy kiszámíthatatlanul súlyos következményekkel járhat az acélsztrájk, amely nemcsak azt a félmillió munkást érintené, akik közvetlenül ebben az iparban keresik kenyerüket, hanem Amerikának csaknem egész munkásságát. így tehát kétségtelen, ha mégis sztrájkra kerülne a sor, akkor a történelem legnagyobb arányú munkás harca alakulna ki. Az acéltelepek vagyonuk és tekintélyük minden erejével mennének a harcba és Lewis mozgósítaná a C. I. O. összefogott, egységes erejét. — Ha pedig sikerülne Lewis terve s ha á C. I. O. elismerésével érne véget a harc, akkor John L. Lewis kezében olyan hatalom összpontosulna, amilyenre nem volt még példa a munkás mozgalmak történetében. * * Itt kell megemlítenünk azt is, hogy az ország különböző vidékein jelenleg csaknem mindenütt kisebb-nagyobb sztrájkok folynak, melyekben 50 ezer munkás vesz részt. A legnagyobb ezek közül: Californiában a Douglas-repülőgyári sztrájk, amelyben 6000, a detroiti Chreysler-vállalat elleni, melyben 4500 munkás vesz részt, valamint Massachusetts és New Hampshire államokban 9000 cipőgyári munkás sztrájkja. Természetesen a dolgok tendenciáival megbékiilni sehogysem tudó erők ezeket a sztrájkokat is Rooseveltnek és ■kormányának a nyakába szeretnék varrni. Egész nviltan hangoztatják bizonyos körök, hogy a kormány támogatja ezeket a sztrájkmozgalmakat és munkásbarát politikája segiti a sztrájkok sorozatos keletkezését. Szerény véleményünk szerint a Roosevelt kormánynak, ha igy is lenne a dolog. — mint ahogy nincsen úgy, — semmi védekezni valója nincsen e “vádakkal” szemben. Róosevelt elnök sohasem titkolta, sőt ha jól emlékszünk, —. nyíltan programjába vette még első választási kampánya alatt: a nincstelenek, a kis emberek, az “elfelejtett emberek” védelmét...... Amennyiben pedig a kormány eddig ezekbe a sztrájkokba beleavatkozott, ezt csak addig a határig tette, — amennyiben ezek a sztrájkok károsan befolyásolták a gazdasági talpraállást. =Vfrhovayokjgpja A spanyol dráma legszomorubb háttere és a spanyolok jellemrajza A spanyol dráma még mindég nem ér a végére, pedig a végső elkeseredés már odaíajult, hogy a napokban a spanyol igazságügyminiszter elrendelte, hogy a fegyintézetekből szabadon kell bocsátani 18,000 fegyencet, akiket közönséges bűncselekmények miatt ítéltek el. A íegvenceket azonban csak azzal a feltétellel bocsájtják szabadon, ha besorozta,tják magukat a vörös milíciába. A polgárháború mindkét oldalán megteszik hát a legvégső erőfeszítéseket, hogy győzzenek... és jaj lesz a legyőzőiteknek, ha ugyan a végén lesz győző és lesz legyőzött .'.. A legszomorubb híradás azonban a napokban érkezett be, mely szerint ez év elején mintegy negyvenezer családjától elszakított, rongyos, éhező gyermek kóborolt a feldúlt spanyol földön, akiknek a száma naprólnapra emelkedik s nem lehetetlen, hogy ha a polgárháború továbbtart, a számuk a tavaszra százezerre is növekszik. — Százezer árva gyermek!!! — Mi történik a szerencsétlen apróságokkal? — Ki pótolhatja számukra a tűzhelyet, az anyát? Ki ad nekik meleg ruhát, meleg ételt?... Azelőtt, mint minden kulturnépnél, a spanyoloknál is fennállott a Protection de Menores, a Gyermekvédő Egyesület. De a nagy szerű intézmény máig jóformán megsemmisült. A gyermekmenhelyeket — éppúgy ronibadönti a repülőbomba, mint a polgárházakat; — az orvosok, ápolók, óvónők, tanítónők elmentek harcolni, ki Frankoékkal, ki Caballeroékkal, — nincs pénz, a társadalom “összefogása” az adott körülmények között képtelenség és közben egyre több lázastekintetü, négyötéves leányka, vagy fiú bolyong a harciszekerekkel feltúrt földeken, kuporog az utszéli árkokban, segítségre várva. Segítség. . . Szép szó, nagy szó. — De jöhet-e még segitség?... Ezekre a kérdésekre megfelelni nem tudunk, — de talán mások sem! — Az azonban bizonyos, hogy ha a spanyol félszigeten ismét helyreáll a béke, — fel fogják építeni a lerombolt gyárakat. épületeket, — beszántják megint az ugart, uj városok, nőnek majd ki a földből, uj műkincsek teremnek a régiek helyén... De amit ember életben, embervérben és fiatalságban vészit az a szerencsétlen nép, azt félszázad múlva sem heveri ki!. .. Itt emlitjiik fel, hogy a napokban Dr. Cholnoky Jenő, budapesti egyetemi tanár, a világhírű geográfus, feltűnést keltő, kitűnő jellemrajzot irt a spanyolokról, melyben a többek között ezeket irta; — Spanyolország hegyrajziig darabokra tördelt ország. Az ország túlnyomó része egymmástól éles határvonalakkal elválasztott fennsíkokból áll. E kegyetlen, javíthatatlan, szerencsétlen földrajzi alakulás következménye, hogy a spanyolok annyira széthúznak, aminek következménye a sok foradalom, veszekedés, gyűlölködés. Ezért hajlamos a spanyol lélek? szélsőségekre. Vagy vakbuzgó, vagy gyűlöli a hitet. A lakosság 68 százaléka nem tud írni, olvasni, nagy tömegek koldusszegénységben élnek. . — A spanyolok 800 évig küzdöttek élethalálharcot az arabokkal, akik őket le akarták igázni. Ez az örökös küzdelem fejlesztette ki bennük az egyenetlenkedés, fékezhetetlenség mellé az erőszakoskodásra, vérengzésre, kegyetlenségre való hajlandóságot. Ezért volt a spanyol történelem tele lázadásokkal, ezért csupa öldöklés az. Ezért voltak a spanyolok Amerikában olyan kegyetlenek, hogy majdnem 40 millió védtelen indiánt gyilkoltak le. Ezért kegyetlenkednek rendeznek minduntalan forradalmat a mexicoi. közép- és délamerikai spanyol és kevertvérüen spanyol államok lakói. A kegyetlenségre való hajlamosság nyilvánul meg abban is, hogy a világ ez egyetlen népének legkedvesebb mulatsága a bikaviadalok undorító, véres állatkínzása. ŐSKORI TRAGÉDIA EGY BARLANGBAN Nürnberg közelében, a Hirschbachthalban hatalmas barlang van, amelyről azt meséli a nép, hogy feneketlenül mély. A barlangba még senki sem merészkedett be, mert babonás félelem övezi e környéken ezt a helyet. Néhány német geológus és régész nemrégiben mégis leereszkedett a barlang fenekére. A fényszórókkal kivilágított barlang mélyén azután megrendítő őskori tragédia nyomaira bukkantak. A barlang telve volt őskori csontokkal, köztük számos olyan ősbivaly, orrszarvú és egyéb négylábú csontjaival, amelyek a diluviumból származnak. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy sokezer évvel ezelőtt szörnyű dráma játszódott itt le. Az az őskori állat, amely a mély barlangba zuhant, sohasem menekülhetett ki többé. A dögszag természetesen odacsalta a ragadozókat, amelyek aztán egymást falták fel. Találtak olyan csontokat is, amelyeknek állapotából arra következtettek, hogy az állat leesett a barlangba, de tört csontjai összeforrtak s később abból élt, hogy az újabb áldozatokat falta fel. A PÉCSI SZTRÁJK Az elmúlt héten nagy port vert fel világszerte 267 pécsi magyar bányász legújabb fajta sztrájkja, melyet az amerikai lapok “öngyilkossági sztrájkénak kereszteltek el. A sztrájkolok megrongálták a vízvezetéket, a bánya mélyében szoronganak, élelmet sem vittek magukkal s bányalégrobbanás, vagy fulladás megölheti őket, mert helyükről elmozdulni nem akarnak, mig követeléseiket nem teljesitik. — Húsz százalékos béremelést követelnek, mert csekély bérükből, (3.74 dollár hetenként) képtelenek magukról és családtagjaikról gondoskodni. A bánya bejáratánál nagy tömeg tüntetett és fenyegetőzött, melyre a csendőrök rálőttek s eddig 3 halálos áldozata és több sebesültje van a sztrájknak, melyről eddig csak szűkszavú kábeljelentések számolnak be. Lapzártakor értesülünk arról, hogy a földalatti sztrájk végétért. A bányászok szörnyű állapotban, de valamennyien elhagyták a bányát, ahol halálra szánták magukat. Azóta azonban újabb sztrájk keletkezett, de már nem a földalatt, hanem a földön és 4200 bányamunkás követeli sorsának rendezését. ...A magyar kormány — Horváth József baranyai főispán javaslatára — hivatalosan lépett közbe a munkások nagy ügyének végleges rendezése céljából. L X TYPEWRITERS REMINGTON, ROYAL, UNDERWOOD, CORONA, L. C. SMITH, WOODSTOCK Magyar és Angol betűkkel VÁSÁROLHAT RÉSZLETRE HORDOZHATÓ ÍRÓGÉPET SOKSZOROSÍTÓ GÉPEKET IS ÁRUSÍTUNK Árusítunk, bérbe adunk, javítunk 'és cserélünk írógépeket ALAPÍTVA I923.-BAN Írjon vagy hívjon fel: INTERNATIONAL TYPEWRITER CO. 240 East 86th Street. RADÓ ANDRÁS, New York, N. Y. Manager.
