Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-03-06 / 10. szám
MÁRCIUS 6, 1937 5.IK OLDAI| Verhovayok^opja El fog jönni ennek is bizto-EMELKEDIK A FÖLD ÁRA Magyarországon. Azt hiszszük, erről a kérdésről szívesen olvasnak a Verhovayak Lapja olvasói. Tudjuk, hogy a Verhovay Segély Egylet tagsága tekintélyes részének ma is van az óhazában birtoka és igy örömmel fogják hallani, hogy az otthoni kis vagyonka értéke emelkedőben van. Mint olvasóink előtt ismeretes, közvetlenül a háború után, amikor a pénz értéke mindjobban és jobban romlott, a birtokok értéke emelkedett. Az emelkedés azonban csak látszólagos volt, mert hiszen a nagyobb számú koronák nem jelentettek több értéket. A pengő bevezetése után is tartott még egy ideig a FÖLD értékének emelkedése. Egészen addig, mig a közönség bizalma az uj pénz iránt meg nem szilárdult. Akkor aztán az értékemelkedés megszűnt, de az árak nem is estek. 1932-ben a bank zárlat után, amikor egyre kevesebb pénz volt forgalomban, kezdődött meg a föld értékének rohamos esése. Indokolatlanul leszállt egyes vidékeken a föld értéke. Voltak megyék, ahol az 1928 évi érték harminc-negyven százalékkal is leszállt. Sőt a Tiszántúlon néhol, ahol nagyon felhajtották a jó évek alatt a birtokok értékét, a rossz idők alatt ötven százalékot is vesztett a föld értékéből. És ami még nagyobb baj volt, nem is volt kereslet földre. Ha valaki megszorult, bankból pénzt nem tudott — és ma sem nagyon tud — kölcsön kapni. Ha földje volt, azt akarta eladni, ami a legnagyobb nehézséggel járt: nem volt vevő. Nagy változás történt az utolsó félévben ebben a tekintetben. A múlt évi igen jó termés, az állat arak hatalmas emelkedése pénzhez juttatta a gazdákat. Akiknek nem volt adóhátralékuk, más tartozásuk újra felesleges pénzzel rendelkeznek és mert a bank ma nagyon kevés kamatot ad a pénzre, a földműves társadalom földbe akarja fektetni pénzét. Ma újra nagy forgalom van földben országszerte. Ma nem gond valakinek földet eladni. Sőt, egyes vidékeken egyenesen keresik az eladó birtokot. Manapság nem szabadkézi forgalom tárgya a nagyobb birtok. — Annak eladásához a földmivelésügyi kormányzat jóváhagyása szükséges. Első sorban mindenütt azt veszik tekintetbe, hogy a helybeli kisebb gazdák nem e vennék meg az eladásra kerülő birtokot. A legtöbb esetben nem is adják ma már el egy tagban a nagyobb birtokot, hanem parcellázva kis gazdák kezére kerülnek azok. A legkapósabb a föld a Dunántúlon, ahol a legnagyobb az állattenyésztés, ahol legtöbb a pénz mostanában és ahová hizlalt állatokért állandóan pénz folyik be. Zala, Moson és Fehér megyékben emelkedett az egész országban legmagasabbra a föld értéke. A Duna-Tisza közén, Pest megye déli részén ahol újabban nagy gyümölcsösöket állítanak be szintén rohamlépésben emelkednek a föld árak. A Tiszántúl is emelkednek az árak, de nem olyan nagy mértékben, mint a Dunántúlon vagy a Duna-Tisza közén. Ennek oka, hogy a fellendülésből a Tiszántúlra kevesebb jutott. Ezen országrészben nem olyan nagy az állattenyésztésből eredő jövedelem, mint a Dunántúlon. Szabolcs ma is legjobban krumpli tenyésztéssel foglalkozik, Hajdú változatlanul a kalászokban hisz, mely terményekből nem lehet olyan gyorsan gyarapodni, mint állattenyésztésből. Még legjobban emelkednek az árak Szabolcs-Szatmár szegletben a Szamos körül, ahol a gyümölcsösök értéke mutat szép lendületet Szamosszeg-Botpalád-Kisar vidéki szilvásokra van mindig nagy kereslet, de kevés a kínálat. A háború utáni években itt a gazdák erejükön felül is beruházkodtak, ide is eljutott a gazdaságoknak gépekkel túlzottan való felszerelésének őrülete. Egészen kis gazdaságok traktorokat vettek, aminek persze nem lehetett jó vége. Eladósodtak és ha a kormány nem hozott volna gazdavédelmi rendeleteket, sok gazdának udvarán meg perdült volna az árverési dob. Az eladósodott gazdák is tudnak már terheiken köhynyiteni, adósságaikra törleszteni. Az amerikai magyarok legtöbbje, akik nem szándékoznak visszatelepedni az óhazába . természetesen szeretnék itthoni kis vagyonaikat pénzzé tenni. A legtöbb vidéken mondom, el lehet ma már jobb áron adni a birtokot, mint pár év előtt lehetett. de az amerikai magyaroknak még mindig nem érdemes pénzzé tenni a kis vagyont, mert az érte kapott pénzt még nem lehet átvinni az uj hazába. san az ideje, talán nem is sokára. Egyelőre azonban az még nem lehetséges. BÉKÉSCSABAI SLOVÁKOK SORSA Az elmúlt héten a cseh hivatalos sajtóban és a kis entente zsoldjában álló más európai lapokban is hasábos cikkek jelentek meg arról, hogy Békascsabán a slovák evangélikus temetőben a vad magyarok kidöntögették a jobb hazába tért slovákok sírja fölé emelt emlékeket. A cseh sajtó újabban állandóan rémmesékkel traktálja olvasóit arról, hogy a magyar területen élő slovákoknak milyen kegyetlen a sorsa, hogy elnyomják őket és elrabolják anyanyelvűket is. Nem ismernek határt a rémmesék kitalálásában. — Egészen l'antasztikus történeteket találnak ki arról, hogy a szlovák gyerekeknek nincsen anyanyelvűknek megfelelő iskola, hogy azokat tüzzel-vassal magyar szóra fogják. Érthető, hogy a csehek ennyit hazudnak. El akarják terelni a figyelmet arról, hogy az általuk “felszabadított” slovák testvéreik milyen elnyomás alatt álnak, mint tették egészen koldussá az egykori virágzó magyar Felvidéket. A “Narodnie Noviny” és “Cesko Slovo” nevű cseh kor mánylapok vezetnek a magyarok elleni uszításban. Hogy is fest azonban Békéscsabán a slovák elnyomás? Elmentem ezt személyesen megnézni. Tudom, hogy a Verhovay Segélyegyletbe nagyon sok békéscsabai slovák testvér tartozik és őket különösen fogja érdekelni mint élnek itt maradt rokonaik. Békéscsabai újságíró kollegám kalauzolt, tőle tudtam meg pl. hogy Békéscsabán 95,000 hold föld van slovák gazdák kezén. Jó gazdák a csabai slovák gazdák és a háború után is tudtak újabb birtoktesteket vásárolni. — Megtudtam pl. hogy Békés határában nagyobb birtokot parcelláztak, a vevők „csabai slovák gazdák voltak. Csabán van egy nagyon jól berendezett gazdakör. Slovákul beszélnek az öregebbek kivétele nélkül és a magyar újságok, könyvek mellett ott találhatók a slovák lapok és könyvek is. Ünnepnapon jól öltözöttek úgy a férfiak, mint a nők. Az idén jó árakat kaptak terményeikért, állataikért, pótolják is a ruhatár hiányait. Akikkel beszélgettem elmondták, hogy úgy a romai katholikus, mint az evangélikus templomban slovákul imádkoznak. A rózsafüzért ékes slovák nyelven imádkozzák, az evangéliumot slovák nyelven olvassa a pap és a prédikáció is ezen a nyelven folyik. Az evangélikus templomban is slovák nyelven folyik is Istentisztelet. Nem háboritja és nem bántja tehát Csabán a slovákokat senki se Életükben és halálukban se. Honnan ered hát a cseh lapokban feltalált rémmese mégis? Akikkel beszéltem, mindnyájan egyértelműen azt mondták, hogy az egésznek alapja az, hogy a tabáni temetőben, mely az óvároson kívül fekszik, gyerekek “spanyol forradalmat” játszottak és játék közben néhány nagyon öreg síremléket kidöntöttek. Pluhár János temetőőr azonnal jelentette az esetet, a csinyttevő gyerekeket meg is íenyitették, akkor senki se gondolta volna, hogy a gyerekek csinytevéséből a cseh lapok rémmesét találnak majd ki. Meg kell jegyezni azt is, hogy kilenc csinytevő gyerekből nyolc slovák volt, tehát szó se lehet arról, amit Cseske Slovoék világgá kürtőitek, hogy magyar vandálizmus feldúlta a csabai slovákok temetőjét. Az sem igaz természetesen, hogy a csabai slovák gyerekek nem tanulhatnak anyanyelvükön és tűzzel vassal magyar szóra fogják őket. Dr. Szeberényi Zsigmond Lajos, evangélikus lelkész igy nyilatkozott ebben az ügyben: “Nagyon sajnálom, hogy egy pár fiúcska gyermekes csinytevését ilyen méltatlan támadásra használták fel a csehek. A temető régi és ilyentájt minden esztendőben önmaguktól is szoktak kidőlni sírkövek. — Rendbehozatukra aztán tavasszal kerül sor. Most is úgy történhetett, hogy a gyermekek játszadozás közben ilyen dűlőiéiben levő sírköveket döntöttek ki. Nem akarta itt senki se meggyalázni a slovák sírokat. “Persze hazugság az Is, hogy a magyar kormány a csabai slovák iskolákat bezáratta. Nemzetiségi téren a csabai slovákokat semmi sérelem se nem éri, huszonhat iskolában slováknyelvü tanítás folyik- egyházi felügyelet mellett. A békéscsabai nagytemplomban— mely a világ legnagyobb slovák evangélikus gyülekezete — minden nap slovák nyelvű Istentiszteletet tartunk, azon kívül vasárnap Békéscsabán kívül tizenegy helyen tartunk slovák Istentiszteletet.” Én őszinte szívvel kívánom, hogy a slovakiai slovákoknak menjen olyan jól soruk, mint a csabaiaknak megy, —— fejezte be Szeberényi Zsigmond Lajos ev. lelkész. NAGY A NYOMOR a Magyarországtól elcsatolt Nagybányán az aranybánya munkásai körében. A román állami banyákban valósággaé éhbéreket fizetnek az aranybányászoknak és emiatt olyan nagy a nyomor köztük, hogy arról fogalma nem lehet az amerikai magyarságnak. Amerika magyarjai közül csak a legsötétebb depresszió napjaiban lehettek olyan nyomorúságos helyzetben, mint amilyen a nagybányai aranybányászok most vannak. A bányászok több Ízben kértek javitast, de kérelmük soha se talált meghallgatásra. Most újra kérelemmel fordultak a munkaügyi miniszterhez, egyben memorandumot küldtek a királyna kis, melyben feltárják tűrhetetlen helyzetüket. Rámutatnak, hogy éppen a mérhetetlen nyomor következtében óriási a halálozási arány; köztük. j----------------------------,j MAGYARORSZÁGOT •; ELKERÜLTE A ? | SPANYOLNÁTHA Géniből érkezett híradás szerint a nagy náthaláz-járvány főleg Angliában, Franciaországban és Svájcban dühöng. Február elsejéig ezerötszáz emberéletet követelt áldozatul. — A járvány sokban hasonlit az emlékezetes 1918. évi spanyoljárványra. A Balkánon, igy Jugoszláviában és Romániában a járvány aránylag enyhe lefolyású; — Magyarországot és Ausztriát pedig teljesen elkerülte a spanyolnátha. A MAGYAR KISEBBSÉG SORSA Örvendetesen javul Jugoszláviában. Most járt Sztankovits Szvetozár földművelésügyi miniszter Zomborban, ahol hivatalosan is kijelentette, hogy a Jugoszláv kormány a magyar kisebbségnek törvényen alapuló valamennyi jogát teljesíteni akarja és teljesíteni is fogja.. A jugoszláv kormány teljes megértéssel van az országban élő magyarság iránt és magatartását igen sokra értékeli, mert a magyar népben mindig törvénytudó és államtisztelő népet látott. BORSOD MEGYÉBEN végre megépül a hajózható Sajó csatorna. Igen sok földmunkás kap most ott munkát. SOPRON MEGYÉBEN; Beleden parcellázzák Cziráky József gróf birtokát. Sok kisgazda földhöz jut. BÉKÉS MEGYÉBEN, Gyom a nagyközségben melynek lakosságának túlnyomó része kubikos, most csirketenyésztéssel foglalkozik a nép, ami igtn szép jövedelmet biztosit számukra.;
