Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)
1936-04-15 / 8. szám
— 70 — bérlőtárs nem lehet és aki a fennálló törvényes rendelkezések szerint csakis cselédkönyvvel ellátott szolgaszemélyzethez tartozó egyén lehet. Ha a bérlő szomszédosterületeket bérel, vadőrt akkor is tartozik tartani, ha ezen területek adják ki azon mennyiséget, mely a vadőr tartásának feltétele. Fenti feltételnek megfelelő vadőr félfogadása az I. fokú közigazgatási hatóságnak bejelentendő az előirt bizonyítvány elnyerése céljából. Ha pedig a bérterület 1000 holdnál kisebb, a bérlő csak egy cselédkönyves vadőrt alkalmazhat, hogy az ilyen alkalmaztatás titkos társas viszony leleplezésére ne legyen felhasználható. A bérlő díjazás mellett a községi mező és erdőőröket is jogosított a vadállomány gondozásával és őrzésével is megbízni. Ha a mezőőr vadászati kihágás miatt elitéltetik, a bérlő kívánságára a haszonbérbeadó község tartozik az elitéltet azonnal állásából elbocsátani és helyébe mást fogadni., Ha pedig erdőőrt ité! el a hatóság vadászati kihágás miatt, ellene, ezért fegyelmi eljárást kell indítani. Ezen kikötés a mező és erdőőr szerződő levelébe befoglalandó. 13. §. A haszonbérlő köteles minden második évben 1000 kát. holdanként legalább négy más vidékről — legalább 25 km. távolságról — hozott nyulat, lehetőleg 1:1 ivararányban, továbbá a sik illetve mezei területrészen ugyancsak 1000 kát. holdanként két pár foglyot kibocsátani. A más vidékről történt beszerzést az ottani helyi hatóság (községi elöljáróság, polgármester) bizonyítványával kell igazolni. Az igy beszerzett nyu- lakat és foglyokat lehetőleg a községi elöljáróság (polgármester) jelenlétében mindenesetre azonban annak előzetesen bejelentett időpontban azon a területrészen kell kibocsájtani, amelyik a következő vadászati évadban kiméleti terület lesz. A nőstény nyulak füleinek egyharmad részét a kieresztés előtt le kell vágatni, hogy ezek felismerhetők és a tenyésztés érdekében megkimélhetők legyenek. Ha a haszonbérlő foglyot a beszerzés lehetőségének hiánya miatt nem tud kiereszteni, köteles a beszerzés akadályát a községi elöljáróságnál igazolni. Ez esetben azonban a mezei terület felén fogolyra vadászni tilos. ; 14- §. Hajtó (kör) vadászatot a vadászterület ugyanazon részén minden évben csak egyszer szabad tartani. Ott, ahol a vadállomány csökkenő, az elsőfokú közigazgatási hatóság (j. főszolgabíró, polgármester) a hajtó (kör) vadászatot teljesen meg is tilthatja. 15. §. A községi elöljáróság tartozik a kibérelt terület több szembeötlő helyén (leginkább a községből kivezető utaknak a községhez közeleső részén) felirásos táblán a lakosságot figyelmeztetni, hogy ebet a határba, mezőre, erdőre kiereszteni vagy kivinni, valamint mindenféle hasznos vad és madarak fészkét, tojásait, fiait elszedni szigorúan tilos és hogy a kinnttalált ebek és macskák a vadászati jog bérlője, vagy annak megbízottja, illetve azon területen vadászatra jogosult által elpusztíthatok. Miután a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mezőre kiszokott kutyát a kijárástól leszoktatni lehetetlen, a vadállomány megvédése céljából az I. fokú hatóság, ha ily eset tudomására jut, jogosult a kutya kötvetartását s amennyiben ez sem használna, köteles a kutya kiirtását elrendelni. 16. §. Köteles a bérlő a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskák rendszeres irtásáról megfelelően gondoskodni s ott, ahol a bérlő vadfelügyelőt is tart, ezen felügyelőnek a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskák után megfelelő díjat biztosítani. Miután a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kártékony állatok lelövéssel nem pusztíthatok, köteles a bérlő a kártékony szárnyasokat, szarkákat, köpenyeges varjukat (szürke varjukat) március és április hónapokban a földmivelésügyi miniszter 5049—11. B. 1920. rendelete értelmében müfészkekben elhelyezett és, foszforszörppel mérgezett hushulladékkal, töltött tojásokkal, a többi ragadozókat pedig más szokott és megengedett módon kellő időben pusztítani. Ameny- nyiben a vadászati jog bérlője ezen kötelezettségének eleget nem tenne, a bérlő költségére, a vármegye alispánja elrendelheti a kártékony állatok irtását is az ezen szakaszban körülirt módon és időben foganatosítani. Az alispán véghatározata az 1929. évi XXX. t. c. 56 §-a alapján birtokon kivül is végrehajtható. A költségek az ezen szabályrendelet 6. §-a értelmében a bérlő által letett kaucióból fedezendők. Ameny- nyiben az irtás kötelezettsége a községi elöljáróságokra hárult, kötelesek az erdőőri és mezőőri személyzettel az elpusztított kártékony állatokat összeszedetni megsemmisíteni. Az elöljáróság általában köteles az elpusztított állatokat összeszedetni és megsemmisíteni, a megsemmisítését ellenőrizni. A kártékony állatok irtását a vadászati jog bérlője évről-évre tartozik bejelenteni a községi elöljárósághoz, ki annak megtörténtét ellenőrizni és ezt a járási főszolgabíróhoz bejelenteni tartozik. 17. §. Minthogy a tapasztalat szerint szigorú téli
