Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)

1936-04-15 / 8. szám

— 71 időben, — amikor nagy hó van és az megfagy — különösen a szárnyasvad a mezőn nem jut­hat táplálékhoz, bemegy a házakhoz, ahol tö­megesen fogdozzák és pusztítják, a bérlő köte­les ilyen időben a vadállomány etetéséről gon­doskodni, ami akként is történhetik, hogy a ha­tár több helyén a gazdag vetésekről a hó eltá- volittassék. Amennyiben a bérlő a vetések tulaj­donsaival az etetésnek ilyen módon való vég­rehajtására nem tudna megegyezni, köteles a bérlő a községi közdűlő utakon több helyen a havat eltávolíttatni és a szárnyas vadat ocsu- val kevert polyvával s a nyulakat répaszelettel szénával, vagy lóherrel, az őzeket pedig só­zok felállításával etetni, illetve táplálni. Ha a bérlő szigorú tél idején a vadetetés kötelezettségének nem tenne eleget, a községi elöljáróság kötelessége ezt foganatosítani a fent- irt módon. Ez esetben a vadetetés költsége a bérlő által letett kaucióból fedezendő. A köz­ségi elöljáróság ezen joga a szerződésben biz­tosítandó. 18. §. Kopókkal csak erdei területeken szabad va­dászni. Agarakkal általában tilos a vadászat. 19. §. A vadállomány fenntartásának és szaporí­tásának biztosítása végett minden egyes köz­ség a bérleti szerződésben kikötni tartozik, hogy a bérbeadott területnek a bérleti feltételekben meghatározott és körülirt egynegyed része, a bérlet utolsó évében pedig harmadrésze véd- területnek u. n. vadkamarának meghagyandó, melyen a bérlő a vadászati jogot nem gyakorol­hatja; a védterületet évenként váltakozva, más­más helyen kell kijelölni. 20. §. Ha a bérlő a kijelölt védterületen ejt el hasznos vadat, akkor kártérítés fejében a lelőtt vadak élő értékét köteles a községnek megtérí­teni, ha ezt tenni vonakodnék, jogosított a köz­ség a letett biztosítékokból magát kártalanítani. Az élővad értéke, a lőtt vad mindenkori piaci értékének háromszorosában állapittatik meg. 21. §. Vadászati bérlő köteles minden évben a va­dászati évad végén az elejtett vadakról pontos jegyzéket 2 példányban beszolgáltatni a köz­ségi elöljáróságnak, mely annak egyik példá­nyát az elsőfokú közigazgatási hatósághoz to­vábbítja. Ezen kimutatások a községi elöljáróságok által megőrizendők és ennek alapján ellenőri- zendők az elöljáróságok által hogy a bér- letidő utolsó évében bérlő ne pusztíthassa ki a vadállományt. A bérlő a bérleti idő utolsó évében is csak legfeljebb annyi vadat ejthet el, mint amennyit a bérleti idő előző éveiben évenként átlag. Amennyiben a bérlő ezen szakaszban foglalt rendelkezést nem tartja be és a tenyészanyagot kipusztitaná a községet kártérítés illeti és ennek biztosítása a szerződésbe beleveendő. 22. §. A jelen szabályrendeletben felsorolt és a bérlőkre kötelező összes feltételeket és korláto­zásokat a vadászati haszonbérleti szerződések lényeges pontjaiul kell tekinteni. Ezeket a szer­ződésekbe oly kikötéssel kell belefoglalni, hogy nem teljesítésük esetén a haszonbérbeadó község (város) a szerződés egyoldalú, a bérlő kárára és veszélyére történő felbontására is jogosult. A szerződés egyoldalú felbontására jogosult a haszonbérbeadó község (város) azon esetben is, ha a haszonbérlőtől a fegyvertartási engedély, vagy vadászjegy jogerősen elvonatik. 23. §. A bérlő halálával a szerződés az illető bérév végén általában megszűnik, hacsak különös mél­tánylást érdemlő családi okok pl. törvényes örö­kösei is fegyverengedéllyel bírnak, avagy közös háztartásban élő nejével vagy testvérével gya­korolta a vadászati jogot, ennek fenntartását kívánatossá nem teszik. 24. §. őzek söréttel való lövése a jelen szabály- rendelet alapján büntetendő kihágást képez és a cselekmény elkövetője az 1928. X. t. c. 5. §-a alapján 100 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetén a büntetés maximálisan 5 napig terjedhető elzárás­büntetésre változtatandó át. A lefoglalt vad a helyi szegények javára elkobzandó. 25. §. Ezen szabályrendelet a 7895—1930. ai. 151. kgy. számú vármegyei szabályrendeletnek hatá­lyon kívül helyezésével a kormányhatósági jó­váhagyást követő kihirdetéstől számított 30 nap után lép életbe. Annak végrehajtásával a várme­gye alispánja bizatik meg. INDOKOLÁS. így határozott a törvényhatóság közgyűlé­se, mert az érvényben lévő szabályrendelet egyes hiányos és homályos rendelkezésit indokoltnak találta, a fentiek értelmében. Uj §. képen felvétetett a szabályrendelet­

Next

/
Thumbnails
Contents