Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)
1934-01-30 / 2. szám
kávé, a fenti rendelet értelmében az Állandó Felülbirálótanács véleménye szerint, nem tekinthető az 1895:XLVI. t.-c. értelmében hamisítódnak, ha az »Meinl-kávé és pótkávé keverék« {60 százalékos árpapótkávé és 40 százalékos pörkölt szemes-kávé, vagy 60 százalékos pörkölt árpa és 40 százalékos pörkölt szémes (kávé) megjelöléssel, megfelelő, eredeti, zárt csomagolásban kerül forgalomba és a csomagon, fenti megjelölésen kívül, a forgalombahozó neve és lakhelye, valamint a csomagban levő keverék pontos súlya is fel van tüntetve. //I. A Földmivelésügyi Miniszter a Tanács szakvéleményét elfogadta. Vasvármegye Alispánjától. 1121—1934. szám. Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) Fenti felülbirálati lapot tudomásul vétel végett közlöm. Szombathely. 1934 január 16. Dr. Horváth Kálmán s. kJ. alispán.. Májsolat kivonat. A m. kir. belügyminiszternek 81.744/1933. B. M. számú körrendeleté. A biztositó vállalatok jelcimtábláinak a hirdetési díjak alól mentési tésjé. A biztositó vállalatok az tűzkár ellen biztosított ingatlanok tulajdonosait u. n. jeleim táblával látják el és ezeket a táblákat az ingat! an tulaj donosiok sok esetben az épület küls[ő falára kifüggesztik^ jelezve, hogy az épület valamely biztositó vállalatnál biztosítva van. A városok hirdetésügyi szabályrendeleteinek legtöbbje azt a kérdést, hogy ezek a jelcimtáblák hirdetési dij alá esnek, nem rendezi. A hirdetési szabályrendelet mindegyike tartalmaz azonban olyan értelmű rendelkezést, hogy a házak külsejére a tulajdonos, vagy bérlő érdekében elhelyezett hirdetések díjmentesek. Az említett jelcimtáblák kifüggesztése a biztosított ingatlan tulajdonosának érdekét szolgálja, — másrészt azok nem sorolhatók a szokásos hirdetések körébe. A közlőitekre tekintettel szükségesnek tartanám a szóbanforgó jelcimtáhláknak a hirdetési dij alól való kifejezett mentesítését is, és ha ebben a tekintetben valamely hirdetésügyi szabályren- dele! kétséget hagyna, a szabályrendelet mielőbbi megfelelő módosítását. A módosítás a következő kiegészítéssel történhetnék: »Hirdetési dij szedésének nincsien helye a hiztositó vállalatoknak valamely ingatlan biztosítását jelző, a biztosított ingatlanon elhelyezett táblái után.« Budapesten, 1934. évi január hó 3-án. A miniszter rendeletéből: Janda s. k. miniszteri tanácsos. Vasvármegye Alispánja. 1535/1934. szám. Valamennyi Járási Főszolgabiró Urnák! (Külön is kiadatott.) Fenti miniszteri rendeletet tudomásulvétel s a hirdetési szabályrendelettel bitró községekkel leendő közlés végett kiadom. Szombathely, 1934. január 18. Dr. Horváth Kálmán s. k. alisplájnf III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Májsolat. M. Kir. Belügyminiszter: Szám: 164.063/1933. IX. a. 15. sz. Légiforgalmi Rendelet. Valamennyi vármegye alispánjának, a m. kir. rendőrség budapesti éa) vidéki főka- pitányiáhak. — Am. kir. Légügyi Hivatal 15. számú légiforgalmi rendeletét tudomás végett közlöm: ---A magyar-osztrák ideiglenes légiforgalmi szerződés (1926 :XII. t.-c.) zárójegyzőkönyvének 3. pontja, illetőleg 4. pontjának 4. bekezdése felhatalmazza a két állam legfőbb légügyi hatóságait, hogy a szerződés, 15. cikkének rendelkezéseivel szemben megfelelő könnyítéseket engedélyezzenek, illetőleg a szerződés zárójogyző- könyve 4. pontjának 1. bekezdésében foglalt rendelkezéseket módosítsák vagy egyáltalában hatályon kívül helyezzék. A két szerződő állam illetékes hatóságai, jelesül egyfelől a m. kir. kereskedelemügyi miniszter. .másrészről az osztrák szövetségi kereskedelemügyi és közlekedésügyi minisztérium a fentiek alapján az alábbiakban állapodtak meg: 1. A szerződés 15. cikkével kapcsolatban:: Oly légi járóművek keresetszerü alkalmi repülései alkalmával, melyek a két állam egyikében lajstromozva vannak s személyek vagy dolgok iparszer ü légi fuvarozására a két állam egyikében engedéllyel biró légiforgalmi vállalatok által használtatnak, a két állam egyikéből a másik államba való berepülés, az azon belüli vagy azon át való repülés engedélyezését tanúsító igazolványokat ezután a két állam diplomáciai és konzuli hatóisiágái állíthatják ki. E megállapodás a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg eddig a 15. cikkben említett