Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-08-15 / 17. szám

215 — hói, amivel a küzdéstől átszőtt élettel felveheti a harcot, azaz ráneveljük arra, hogy saját erejével törekedjék a szebb, a jobb, a boldogabb élet kiharcolására és azt ne mástól, hanem magától várja. Ezt úgy érhetjük el, ha munkaszerető, szi­lárd jellemű, nemzeti öntudattal rendelkező, má­sokat megbecsülni tudó, erkölcsös és vallásos egyéneket nevelünk. A gazdasági válságon csak úgy segíthetünk, ha a gyakorlati népművelési tanfolyamok által tudását és a mindennapi élettel kapcsolatos gya­korlati érzéket fejlesszük. Ebből a nagy általánossággal megadott ter­vezetből is látható az iskolánkívüli népművelés hatalmas munkaanyagot magába foglaló célkitű­zése. Az első pillanatra úgy tűnik fel, mintha a cél kitűzés minden ágazatát egyszerre művelni nem lehetne. És mégis valamennyit szem előtt kell tartani, mert valamennyi égető szükséglet, amelyet egy pillanatig sem szabad szem elöl téveszteni, mert a különböző célok egymástól el nem választhatók. Hiába akarjuk a lelki válságot gyógyítani, ha az emberek nagy tömege nagy nyomorban él s hiába a gazdasági jólét, ha a felkelt sivárak. Az elkövetkező három tanévi népművelési munkatervben külön évi munkatervet nem adunk, mert az egyes helyi népművelési bizottságokat a három évi munkaterven belül megkötni nem akarjuk. A célunk az, hogy a helyi bizottságok a megadott három évi munkakereten belül szaba­don mozogjanak, mert mint a helyi viszonyok ismerői, ők tudják, hogy milyen sorrendben va­lósítják meg a kitűzött célt, a hároméves mun­katerven belül. Részleteiben a három éves munkatervünk a következőket tartja a lehetőséghez képest meg- oldandónak: 1. A nemzeti öntudat ápolása és fejlesztése. A nemzeti egység megteremtése. Ezt leginkább az által óhajtjuk elérni, hogy a népművelési előadások keretében minél több olyan előadást veszünk fel, mely a trianoni sors­csapás köré csoportosítja mindazokat a történeti, földrajzi, néprajzi, gazdasági, társadalmi, irodal­mi és nemzet politikai ismereteket, melyek az együttérzést, a fajszeretetet vannak hivatva ápol­ni és éleszteni. Ugyancsak e célt szolgálja, ha eze­ket az előadásokat tartalmilag megfelelő költe­mények szavaltatásával, felolvasásokkal, dalok éneklésével, színmüvek előadásával alátámasztják. Hazafias ünnepélyeinket bensőségesebbé tesszük, nagyjaink emlékét megünnepeljük, történelmi, földrajzi helyekre kirándulásokat vezetünk. 2. Népünk lelkének finomítása, erkölcsi ne­velés, jellemképzés, állampolgári nevelés. A háború és a forradalom népünket vallásos érzületében, erkölcsében, jellemében megingatta, állampolgári kötelességét pedig sokszor másod, sőt harmadrendű feladatnak tekinti. E hibák ki­küszöbölése terén az első feladat a falu veze­tőinek, papnak, tanítónak, jegyzőnek a jó példája és összefogása, hogy minden erejével törekedjék a megingott erkölcsi és jellembeli fogyatékosság megerősítésére, a vallásos érzület fentartására. Ez leginkább vallásos tárgyú előadásokkal, val­lásos tárgyú népszokások felújításával, erkölcsi tárgyú előadásokkal, erkölcsi példaképek bemu­tatásával, kiváló jellemek ismertetésével érhető el. Mint segédeszközök kiválóan felhasználhatók a szépirodalmi müvek erkölcsi problémákat tár­gyaló részei, azután szavalatok, költemények is­mertetése, vallásos tárgyú színmüvek, erkölcsne­mesítő filmek bemutatása. Küzdeni kell az elharapódzott erkölcsi hibák és veszedelmek (káromkodás, pletyka, pörlekedés, alkoholizmus, egyke, fajtalanság) ellen is. Törekednünk kell a faji erények ápolására és fejlesztésére. Nevelnünk kell a népet az állampol­gári erkölcsre, különösen az állampolgári köte­lességekre. Ismerje meg a nép a magyar közigaz­gatási egységek jelentőségét, azok hivatását, szük­ségességét. Tanulja meg népünk, hogy az állam csak akkor tud országos jelentőségű és a nép ér­dekeit védő intézkedéseket tenni, ha ebben a mun­kájában mindenki támogatja. Lássa be, hogy egy rendezett államban mindenkinek kell közter­heket viselni, de, hogy ezt beláthassa, meg kell ismertetnünk az adók felhasználásának módjával is. Végül tanulja meg, hogy az államhatalom ereje az állampolgárok önkéntes engedelmessé­gében rejlik. De ebben az engedelmességben csak akkor bizhatunk, ha felvilágosult állampolgárokat nevelünk, akik öntudatos akarattal ragaszkodnak a közösség érdekeihez és átérzik az állameszme jelentőségét. Neveljünk határozott akaratú, önér­zetes állampolgárokat, akik azonban a közössé­gért mindig tudnak áldozatot hozni, mert a hata­lom előtt meghunyászkodó, alázatos állampolgár csak ideig óráig szolgálja az állameszmét és ab­ban bízni nem lehet. Ugyanekkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy népünk lelkének finomítását cé­lozza az is, ha megvédjük a szennyirodalom, ká­ros filmek, színdarabok és dalok lélekrontó ár­talmától. 3. Egészségépo'ás terén különösen a test ápo­lás, tisztaság, a helyes táplálkozás, anyavédelem, csecsemő ápolás, első segélynyújtás és a fertőző betegségek elleni védekezés legyen a hároméves népművelési tevékenység fő célja. Az egész-.égápolás terén az iskolánkívüli nép­művelésnek igen sok a tennivalója. Különösen a fent felsorolt kérdések azok, amelyek elleni küz­delem hároméves népművelési munkának egyik fő feladat köre. Eredményes munkát azonban csak akkor érhetünk el, ha ebből a munkából elsősor­ban orvosaink bekapcsolódnak és lelkes odaadás­sal kiveszik a munkából részüket. De az orvos mellett a más foglalkozású értelmiség is nagy munkát végezhet, mert vannak egészségügyi .kér­dések, melynek ismertetéséhez, megvilágításához nem feltétlen szükséges az orvos előadó. 4. Népünk gyakorlati foglalkozása körüli te-

Next

/
Thumbnails
Contents