Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)

1934-08-15 / 17. szám

215 —

hói, amivel a küzdéstől átszőtt élettel felveheti a harcot, azaz ráneveljük arra, hogy saját erejével törekedjék a szebb, a jobb, a boldogabb élet kiharcolására és azt ne mástól, hanem magától várja. Ezt úgy érhetjük el, ha munkaszerető, szilárd jellemű, nemzeti öntudattal rendelkező, másokat megbecsülni tudó, erkölcsös és vallásos egyéneket nevelünk.

A gazdasági válságon csak úgy segíthetünk, ha a gyakorlati népművelési tanfolyamok által tudását és a mindennapi élettel kapcsolatos gyakorlati érzéket fejlesszük.

Ebből a nagy általánossággal megadott tervezetből is látható az iskolánkívüli népművelés hatalmas munkaanyagot magába foglaló célkitűzése. Az első pillanatra úgy tűnik fel, mintha a cél kitűzés minden ágazatát egyszerre művelni nem lehetne. És mégis valamennyit szem előtt kell tartani, mert valamennyi égető szükséglet, amelyet egy pillanatig sem szabad szem elöl téveszteni, mert a különböző célok egymástól el nem választhatók. Hiába akarjuk a lelki válságot gyógyítani, ha az emberek nagy tömege nagy nyomorban él s hiába a gazdasági jólét, ha a felkelt sivárak.

Az elkövetkező három tanévi népművelési munkatervben külön évi munkatervet nem adunk, mert az egyes helyi népművelési bizottságokat a három évi munkaterven belül megkötni nem akarjuk. A célunk az, hogy a helyi bizottságok a megadott három évi munkakereten belül szabadon mozogjanak, mert mint a helyi viszonyok ismerői, ők tudják, hogy milyen sorrendben valósítják meg a kitűzött célt, a hároméves munkaterven belül.

Részleteiben a három éves munkatervünk a következőket tartja a lehetőséghez képest meg- oldandónak:

1. A nemzeti öntudat ápolása és fejlesztése. A nemzeti egység megteremtése.

Ezt leginkább az által óhajtjuk elérni, hogy a népművelési előadások keretében minél több olyan előadást veszünk fel, mely a trianoni sorscsapás köré csoportosítja mindazokat a történeti, földrajzi, néprajzi, gazdasági, társadalmi, irodalmi és nemzet politikai ismereteket, melyek az együttérzést, a fajszeretetet vannak hivatva ápolni és éleszteni. Ugyancsak e célt szolgálja, ha ezeket az előadásokat tartalmilag megfelelő költemények szavaltatásával, felolvasásokkal, dalok éneklésével, színmüvek előadásával alátámasztják. Hazafias ünnepélyeinket bensőségesebbé tesszük, nagyjaink emlékét megünnepeljük, történelmi, földrajzi helyekre kirándulásokat vezetünk.

2. Népünk lelkének finomítása, erkölcsi nevelés, jellemképzés, állampolgári nevelés.

A háború és a forradalom népünket vallásos érzületében, erkölcsében, jellemében megingatta, állampolgári kötelességét pedig sokszor másod, sőt harmadrendű feladatnak tekinti. E hibák kiküszöbölése terén az első feladat a falu vezetőinek, papnak, tanítónak, jegyzőnek a jó példája

és összefogása, hogy minden erejével törekedjék a megingott erkölcsi és jellembeli fogyatékosság megerősítésére, a vallásos érzület fentartására.

Ez leginkább vallásos tárgyú előadásokkal, vallásos tárgyú népszokások felújításával, erkölcsi tárgyú előadásokkal, erkölcsi példaképek bemutatásával, kiváló jellemek ismertetésével érhető el. Mint segédeszközök kiválóan felhasználhatók a szépirodalmi müvek erkölcsi problémákat tárgyaló részei, azután szavalatok, költemények ismertetése, vallásos tárgyú színmüvek, erkölcsnemesítő filmek bemutatása.

Küzdeni kell az elharapódzott erkölcsi hibák és veszedelmek (káromkodás, pletyka, pörlekedés, alkoholizmus, egyke, fajtalanság) ellen is.

Törekednünk kell a faji erények ápolására és fejlesztésére. Nevelnünk kell a népet az állampolgári erkölcsre, különösen az állampolgári kötelességekre. Ismerje meg a nép a magyar közigazgatási egységek jelentőségét, azok hivatását, szükségességét. Tanulja meg népünk, hogy az állam csak akkor tud országos jelentőségű és a nép érdekeit védő intézkedéseket tenni, ha ebben a munkájában mindenki támogatja. Lássa be, hogy egy rendezett államban mindenkinek kell közterheket viselni, de, hogy ezt beláthassa, meg kell ismertetnünk az adók felhasználásának módjával is. Végül tanulja meg, hogy az államhatalom ereje az állampolgárok önkéntes engedelmességében rejlik. De ebben az engedelmességben csak akkor bizhatunk, ha felvilágosult állampolgárokat nevelünk, akik öntudatos akarattal ragaszkodnak a közösség érdekeihez és átérzik az állameszme jelentőségét. Neveljünk határozott akaratú, önérzetes állampolgárokat, akik azonban a közösségért mindig tudnak áldozatot hozni, mert a hatalom előtt meghunyászkodó, alázatos állampolgár csak ideig óráig szolgálja az állameszmét és abban bízni nem lehet.

Ugyanekkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy népünk lelkének finomítását célozza az is, ha megvédjük a szennyirodalom, káros filmek, színdarabok és dalok lélekrontó ártalmától.

3. Egészségépo'ás terén különösen a test ápolás, tisztaság, a helyes táplálkozás, anyavédelem, csecsemő ápolás, első segélynyújtás és a fertőző betegségek elleni védekezés legyen a hároméves népművelési tevékenység fő célja.

Az egész-.égápolás terén az iskolánkívüli népművelésnek igen sok a tennivalója. Különösen a fent felsorolt kérdések azok, amelyek elleni küzdelem hároméves népművelési munkának egyik fő feladat köre. Eredményes munkát azonban csak akkor érhetünk el, ha ebből a munkából elsősorban orvosaink bekapcsolódnak és lelkes odaadással kiveszik a munkából részüket. De az orvos mellett a más foglalkozású értelmiség is nagy munkát végezhet, mert vannak egészségügyi .kérdések, melynek ismertetéséhez, megvilágításához nem feltétlen szükséges az orvos előadó.

4. Népünk gyakorlati foglalkozása körüli te-