Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (32. évfolyam, 1-30. szám)
1934-08-15 / 17. szám
216 endökből legfőbb súlyt a gyümölcstermelésre és értékesítésre való oktatásra fordítjuk. De ezen kívül ki kell terjeszkednünk az általános gazdasági állatvédelmi, állatgondozási és méhészeti előadásokra, tanfolyamokra is. Megyénknek alig van része, mely gyümölcs- termelésre alkalmas ne volna. Egyes részei pedig szinte arra vannak hivatva. Ez az adottság szinte kötelességszerüleg arra inti megyénk népművelését, hogy a gazdasági kérdéseknél erre fektesse a fösulyt. Az elmúlt évek népművelési eredményeiként örömmel állapítható meg, hogy megyénk területén igen sok gyümölcsfát ültettek, de ezzel szemben igen nagy hiányok mutatkoznak a fa kezelése, ápolása terén. Ugyancsak nagy hibákat látunk a gyümölcsszedés, eltartás és értékesítés körül. De egyoldalú lenne a hároméves népművelési tervünk, ha az általános gazdasági szaktudás fejlesztését állatgondozást nem vennénk fel munkatervünkbe és megfeledkeznénk a méhészetről, mint a kisgazda egyik számottevő mellékjövedelmi forrásáról. Ez utóbbinak egészségügyi szempontból is nagy jelentősége van, mert pótolja a cukrot, aminek használatát a falusi ember a legminimálisabbra csökkentett. Amit leginkább alátámaszt az a megdöbbentő statisztikai adat, amely kimutatja, hogy a falu évi átlagos cukorfogyasztása fejenként 11/2 kg. 5. Igen nagy gondot kell fordítani a nők is- kolánkívüli népművelésére, mint a népművelés egyik legelhanyagoltabb, de egyszersmind leghá- lásabb ágazatára. E téren az okszerű háztartás, főzés, otthongondozás, családi nevelés, betegápolás, varrás, azok a munkakörök, amit a hároméves népművelési programmunka be kell állítani. Programmunkban helyet kell kapni a társadalmi szervezetek (egyesületek) keretébe végezhető gyermekgondozás kiépítésének, mely elsősorban napközi otthonok felállításában, nyaral- tatási és csereakcióban nyilvánulna meg. Mert nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek nemcsak a családé, hanem a nemzeté is és ott, ahol a család nem tudja a gyermeket testileg, lelkileg, szellemileg és erkölcsileg megfelelő gondozásba részesíteni, ott a társadalomra hárul annak megoldása. Ugyancsak nagy gondot kell fordítanunk az iskola és a szülői ház köztöti kapcsolat mélyítésére is és a népiskola mai hivatásának, fontosságának ismertetésére. Ugyanis szomorúan tapasztaljuk, hogy a népiskola és a szülők között a legtöbb községben nincs meg a szoros kapcsolat, ami az eredményes munka végrehajtása céljából szükséges. Nagy gondot kell fordítanunk a szülök iskolájának a megszervezésére, hogy úgy a tanköteles korú, mint a tanköteles koron túl levő ifjúságnak a nevelését, azaz az iskolának a munkáját tovább folytassa. Mert sajnálattal tapasztaljuk azt is, hogy a szülőiház legtöbbször mind azt az eredményt, amit az iskola végez, pár év alatt teljesen lerontja. 6. Népies nemzeti szépségeink és értékeink, úgymint a magyar népművészet, népies háziipar, népviselet, népzene, nemzeti táncok, népi színjátékok, népszokások ápolása és fejlesztése és a népművelési munkával való tervszerű érvényesítése is eyik elsőrangú feladatunkat alkotja. De a háromévi népművelési programm feladata legyen a népi tájszólások, népi énekek, népi balladák, versek, mondókák, babonák, közmondások, népmesék stb.-nek a gyűjtése. Nem szabad megfeledkeznünk a községek háborús történetének összeírásáról, a községek hősi halottai, hadirokkantai életrajzainak összegyűjtéséről, a községi múzeumok megteremtéséről s ezzel kapcsolatban külön csoportban a hadiemlékek gyűjtéséről. A község történeteinek megírásáról. A jelenben történő községi események összegyűjtéséről és megőrzéséről. E téren már az elmúlt két esztendőben is történtek lépések, azonban ezt általánossá kell tenni és az egész megye területére kiterjeszteni. A hároméves népművelési munkaterv a tanköteles korú ifjúság nevelő, szórakoztató foglalkoztatását is célul tűzte ki. E téren legfontosabb a mesedélutánok, bábjátékok, játszódélutánok szervezése. De ezzel kapcsolatban gondot kell fordítani a tanköteles korú iskolás gyermekek iskolánkívüli magatartásának az ellenőrzésére is. Ezért fontos volna a felnőtteknek az iskolánkívüli ifjúság nevelő és ellenőrző szervezetének a megszervezése. 8. A levente ifjúság nemzeti és erkölcsi nevelése. Kívánatos volna ezt a munkát rendszeresen és határozott célkitűzésekkel megkezdeni, mert a levente ifjúság külön népművelési oktatása most már elodázhatatlan. Kívánatos volna, ha a vallás és közoktatásügyi minisztérium külön rendeletben szabályozná a leventék szellemi tovább képzését, mert eredményes munka csak az esetben biztosítható. 1 9. Az írástudatlanok számának apasztása. A hároméves népművelési munkatervünk egyik, főfeladata az analfabétizmus leküzdése legyen. Ez az elmúlt évek munkaprogrammjában is fel volt véve, azonban vajmi kevés eredmény mutatkozott. És Bizottságunk csak részlet munkát végezhet mind az ideig, mig egy átfogó kormányintézkedés a 15 és 40 év közötti analfabétákat kényszer utján nem kötelezi az analfabéta tanfolyamok látogatására. 10. Népkönyvtárak fejlesztése. Az iskolánkívüli népművelésnek az élő szó mellett legfőbb eszköze a könyv. Ezért igen nagy jelentősége van a népkönyvtáraknak az iskolánkívüli népművelés terén. E szempontot figyelem- bevéve a hároméves népművelési munkaterv keretein belül arra kell törekedni Bizottságunknak, hogy tervszerüen gondoskodjék újabb népkönyvtárak felállításáról, illetve szervezéséről. Ez