Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (31. évfolyam, 1-54. szám)
1933-04-27 / 17. szám
A ni. kir. bel ügy miniszternek 2(12.000—1933. B. M. számú körrendeleté. A hastífusz (hasi hagyhiáz) ellene védekezés. (Valamennyi törvény hatóság első tisztviselőjének, Budapest székesfőváros kivételével.) A hastífusz (hasi hagy- máz, typhus abdominalis) hazánk egyik legveszedelmesebb fertőző betegség«, amely úgy a megbetegedések nagy halálozási arányszámánál, mint a fertőzés rendkívüli könnyű voltánál fova közegészségügyünk egyik legnagyobb ártalmát jelenti. Ez a rendkívüli kedvezőtlen helyzet az 1932. évben még nagy, mértékben súlyosbodott, amennyiben ennek az évnek folyamán hastífuszban közel háromszor annyian betegedtek meg, mint az előző években}. A hastífusz fertőző csirái leginkább étellel vagy itallal, a szájon keresztül jutnak a szervezetbe. Az étel- és italnemúeket pedig részint a hastífusz betegségben szenvedő, részint a betegségből már kigyógyult oly egyének fertőzik, akik a betegség kórokozó Csiráit gyógyulásuk után is hosszú időn keresztül magukban hordják, az u. n. bacillusgazdák. Az ilyen egyének ürülékei óriási számban tartalmazzák a fertőzést okozó csirákat, amelyek részint szennyes kéz vagy ruhanemű, részint az ilyen ürüléket ellepő legyek közvetítésével kerülnek azután az élelmiszerekrei Ritkább az áz eset, hogy a helytelenül (megépített árnyékszék fertőzött tartalma a közelfekvő kútba szivárog és annak vizét megfertőzve, terjeszti e ragályos betegséget. A fenti esetek különösen olyan helyeken fordulnjak elő nagyobb számban, ahol az ürülékanyagok eltávolítására megfelelő csatomaberendezés nincs és ahol az emberi ürülék befogadására helyesen megépített árnyékszékek hiányoznak. Miután e fertőző betegség száma az 1932. év folyamán a fokozottabb elövigyázatí intézkedések ellenére oly nagy mértékben emelkedett. hogy tartani lehet a betegségnek még ttagyobbfoku elterjedésétől, illetőleg járvány- szerű kitörésétől, oly intézkedésről kell gondoskodnom amely a betegség terjedésének meJg- gátlásóra megfelelőnek tekinthető. Ezért a közegészségügy rendezéséről szóló 1876'XIV. te. 6. és 167. §-ában kapott felhatalmazás alapján a hastífusz elleni védekezés tárgyában a következőket rendelem. I. A hastífuszom megbetegedések megelőzéséről Minden község (város) köteles az 1908: XXXVIII. te. 1. §. c) pontjában előirt rendelkezések végrehajtására, általában a köztisztaság élőm ózdi tására és megőrzésére f okozott figyelmet fordítani. E célból erre hivatott szerveit kötelezze arra, hogy a jelen, rendelőt hatályba lépése után liázról-házra járva meggyőződjenek arról, hogy, az utcák, különösen a házak udvarának tisztasága, elsősorban pedig az emberi ürülék, a trágya, .szemét, a trágyáié és a szennyvizek elhelyezése, illetőleg levezetése és eltávolítása a közegészségügyi követelményeknek megfelel-e. Oly helyeken, ahol megfelelő árnyékszék (pöoegödör) nincs a ház tulajdonosát, illetőleg felelős kezelőjét szabályszerű közegészség- ügyi véghatározattal kötelezni kell vízhatlan falazatú, jól záró fedéllel ellátott, csukott, a közegészségügy: követelményeinek megfelelő árnyékszék (pöoegödör; záros határidőn belül való felállítására, illetőleg átalakítására. Oly esetben, amikor e rendelkezés a tulajdonos szegénysége miatt keresztül nem vihető*, legalább egy vastag (kb. 20 cm.) agyagrétegjei jól kidöngölt, hézagmentesen befedhető gödör készítését kell elrendelni. Az ily tárgyban hozott hatósági véghatározatokat azonban, az esetleg benyújtott fellebbezésre való tekintet nélkül, haladéktalanul végre kell hajtani. A község (város) közönségét pedig nyomatékosan kell figyelmeztetni, hogy ürülékét, saját jól felfogott érdekében, csakis az árnyékszéknek gödrébe ürítse. Járvány esetében az áriüyékszéknek naponta, frissen készített mésztejjel való fertőtlenítését kell elrendelni. Gondot keilt ovábbá fordítani a fentidé- zett törvényhely alapjáü az ivóvíz tisztaságának megóvására is. Ezért az ivóvizet szolgáltató kút környékén, legalább 10 méteres sugarú körben árnyékszéket, pöcegödröt, trágyadombot, vagy más szennyező berendezést létesíteni, továbbá ruhát, fehérneműt, valamint edényeket mosni nem szabad. A kutat jól záró fedéllel kell ellátni és a kút környékét olyképpen kell feltölteni, hogy az elhasznált víz a kútba vissza ue folyhasson. Oly helyeken pedig, ahol a kúthoz itatásra állatokat is hajtanak, nehogy az állatok a talajt sárrá tapossák, a kút környékéi kaviccsal, kővel vagy téglával kell burkolni. Az ál lati tatásra szolgáló vályút a kutiól legalább öt méter távolságra szabad csak elhelyezni. A kutvedreket kereszthuzattal kell ellátni, hogy a vizmeritő saját edényét a vederbe ne márthassa. : - n. ' Eljárás h&stifusxmegbetegcdések esetében. Has tífuszmegbetegedés esetén köteles a község (Város) arra hivatott szakközegei uG
