Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (31. évfolyam, 1-54. szám)
1933-04-27 / 17. szám
- 132 — ján gondoskodni arról, hogy a közegészség- ügyi követelmények a község (város) területén a legszigorúbban betartassanak és a betegség továbbterjedése lehető módon megakadályoZ- tassék. E célból azt a házat (lakást), amelyben hastifuszmegbetegedés történt, feltűnő, illetőleg könnylen észrevehető helyen, vörös (fertőző) cédulával kell megjelölni, amelyet addig eltávolítani nem szabad, amig a hatósági záró-fertőtlenítést nem foganatosították. Az ily: házba (lakásba) közvetlenül oda tartozó, egyéneken, to- vábbá az orvoson, ápolónőn, vagy fertőtlenítőn kívül senki be nem léphet. A hastífuszban szenvedő beteget az egészségesektől el kell különíteni, illetőleg ameny- nyiben ez keresztül nem vihető, kórházba kell szállítani. Miután a légy egyik legnagyobb terjesztője a betegségnek, a beteg szobájában és az egész lakásban megfelelő számú légyfogót vagy légy ölő papirt, vagy más erre a célra szolgáló légyölő berendezést kell elhelyezni- Az ilyen célra szolgáló papirt kicserélés alkalmával el kell égetni. Kívánatos a betegszoba ablakát hágóval (organtin, drótháló) ellátni a legyek bevándorlása ellen. A beteg ürülékét (bélsár, vizelet), kőpetét ágytálban (vagy fedővel ellátható más edénybe) kell felfogni, mésztejjei fertőtleníteni s azt csak 2—3 iórai állás után szabad az árnyékszékbe önteni. A beteg által használt ágyneműt, fehérneműt és edényeket, valamint egyéb használati tárgyakat az orvos előírása szerint gondosan kell fertőtleníteni. A beleget ápoló személyt, az egyéni fertőtlenítés' (védekezés) feltételeire gondosan ki kell oktatni. Az ámyékszékbe minden nap bőven kell mész tejet önteni a légyálcák szaporodásának megakadályozása végett. Kívánatos ugyan e célból az árnyékszék vagy pöcegödör hig tartalmára olajsalakot (utcai öntöző olajat), vggy petróleumot önteni. Azokban a községekben (városokban), amelyekben u. n. »járványkórház’ van,^ idejében kell gondoskodni annak karbahelyezéséről és megfelelő felszereléséről, hogy az szükség esetén használatba vehető legyen. Minden, járványkór- ház számlára rövid, könnyen érthető »Házirendedet kell szerkeszteni, amely a betegek és az ápolók megfelelő kioktatása céljáfból utasítást tartalmaz az egyéni védekezés tekintetében is. A házirendet a járvány kórház vezetésére hivatott orvosnak kell megszerkeszteni és — aa elsőfokú egészségügyi hatóság jóváhagyása után — gondoskodni arról, hogy az a járvány kór házban szembetűnő helyen kifüg- gesztessék. Azok a köz,,égek (városok), amelyekjbeitt fertőtlenítő berendezés van, idejekorán gondoskodjanak arról, hogy a fertőtlenitőgép üzemképes állapotban legyen és képesített fertőtlenítő álljon a község rendelkezésére, ilyennek híján a fertőtlenitési munkálaltokat valamely erre vállalkozó értelmes jés az eljáró községi (kör-) orvos által kioktatott egyén is végezheti, azonban mindenkor csak az orvos utasítása és ellenőrzése mellett. Ott, ahol gy ógyszertár vagy, fertőtlenítőszereket árusító üzlet nincsen, idejében gondoskodni kell fertőtlenítőszerek beszerzéséről. Oltatlan meszet minden község a községházán és a járványkórházban tartson készenlétbe^. A hatóság által elrendelt fertőtlenítés végrehajtásához szükséges anyagokat, edényeket, készülékeket és szakértő kezelőszemélyzetet a 6000—1931. M. E. számú rendelet 15. §-a értelmében a község (vár os) dí jtalanul tartozik az érdekelteknek rendelkezésére bocsátani. Azokban a községekben (városokban), amelyekben a hastifuszos megbetegedések rendszerint nagyobb számban fordulnak elő, köteles az illetékes tisztiorvos tüzetes vizsgálatot tartani annak kiderítésére, hogy mi lehet a járvány keletkezésének és terjedésének oka. E célból a tisztiorvos az illető község térképébe jegyezze be, a fertőző betegségek törzsi;önyvének adatai alapján, lehetőleg 10 évre visszamenőleg az egyes tifuszmegbeteg»- déseket. A községi térképet a község elöljárósága a tisztiorvos felhívására azonnal köteles a tisztiorvos rendelkezésére bocsátani. A térképet a község kataszteri térképéről áttetsző papíron kell átrajzolni és olyképpen elkészíteni, hpgy azon az egyes lakóházak, valamint a köz- kutak pontosan fel legyenek tüntetve. Az egyes házakban (telkeken) az elmúlt 10 év alatt előfordult tifuszesetekel egy-egy nagyobb tintavagy szines ceruzaponttal kell jelezni, még pedig olyképpen, hogy minden pont mellé oda kell írni annak ,aiz évszámnak utols|o két számjegyét (pl. az 1932-ben előfordult tífuszt jelző pont mellé (32), amely évben a tífusz,esiet előfordult. A térképhez készítsen a hatósági orvos a községi elöljárnság segítségével olyan névsort is, amelyben a megbetegedett név», kora, a megbetegedés ideje és lefolyása (meggyógyult, meghalt) fel van tüntetve. E térkép és a névjegyzék alapján kell azután következtetésit vonni a községben előfordult tífuszmegbetegedés eredetére vonatkozólag. Ha egy házban egymásután következő években ismételten mutatkoznak tilüszesetek, úgy az illető házban valószínűleg bacillusgazda is van. Ilyén esetben az illető ház összes lakóinak bélsarát és vizeletéi — ha egy vizsgálat negatív eredményt is ad — esetleg többször meg kell vizsgálnj (4C|.700—1930. N. M. M számú rendelet): Ha egy községben a tifuszesetek egy közkút kömyé-
