Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (31. évfolyam, 1-54. szám)

1933-04-27 / 17. szám

- 132 — ján gondoskodni arról, hogy a közegészség- ügyi követelmények a község (város) területén a legszigorúbban betartassanak és a betegség továbbterjedése lehető módon megakadályoZ- tassék. E célból azt a házat (lakást), amelyben hastifuszmegbetegedés történt, feltűnő, illetőleg könnylen észrevehető helyen, vörös (fertőző) cé­dulával kell megjelölni, amelyet addig eltávo­lítani nem szabad, amig a hatósági záró-fertőt­lenítést nem foganatosították. Az ily: házba (la­kásba) közvetlenül oda tartozó, egyéneken, to- vábbá az orvoson, ápolónőn, vagy fertőtlení­tőn kívül senki be nem léphet. A hastífuszban szenvedő beteget az egész­ségesektől el kell különíteni, illetőleg ameny- nyiben ez keresztül nem vihető, kórházba kell szállítani. Miután a légy egyik legnagyobb terjesz­tője a betegségnek, a beteg szobájában és az egész lakásban megfelelő számú légyfogót vagy légy ölő papirt, vagy más erre a célra szolgáló légyölő berendezést kell elhelyezni- Az ilyen célra szolgáló papirt kicserélés alkalmával el kell égetni. Kívánatos a betegszoba ablakát há­góval (organtin, drótháló) ellátni a legyek be­vándorlása ellen. A beteg ürülékét (bélsár, vizelet), kőpetét ágytálban (vagy fedővel ellát­ható más edénybe) kell felfogni, mésztejjei fer­tőtleníteni s azt csak 2—3 iórai állás után sza­bad az árnyékszékbe önteni. A beteg által hasz­nált ágyneműt, fehérneműt és edényeket, va­lamint egyéb használati tárgyakat az orvos elő­írása szerint gondosan kell fertőtleníteni. A beleget ápoló személyt, az egyéni fertőtlenítés' (védekezés) feltételeire gondosan ki kell ok­tatni. Az ámyékszékbe minden nap bőven kell mész tejet önteni a légyálcák szaporodásának megakadályozása végett. Kívánatos ugyan e cél­ból az árnyékszék vagy pöcegödör hig tartal­mára olajsalakot (utcai öntöző olajat), vggy petróleumot önteni. Azokban a községekben (városokban), ame­lyekben u. n. »járványkórház’ van,^ idejében kell gondoskodni annak karbahelyezéséről és meg­felelő felszereléséről, hogy az szükség esetén használatba vehető legyen. Minden, járványkór- ház számlára rövid, könnyen érthető »Házi­rendedet kell szerkeszteni, amely a betegek és az ápolók megfelelő kioktatása céljáfból uta­sítást tartalmaz az egyéni védekezés tekinte­tében is. A házirendet a járvány kórház veze­tésére hivatott orvosnak kell megszerkeszteni és — aa elsőfokú egészségügyi hatóság jóváha­gyása után — gondoskodni arról, hogy az a járvány kór házban szembetűnő helyen kifüg- gesztessék. Azok a köz,,égek (városok), amelyekjbeitt fertőtlenítő berendezés van, idejekorán gon­doskodjanak arról, hogy a fertőtlenitőgép üzemképes állapotban legyen és képesített fer­tőtlenítő álljon a község rendelkezésére, ilyen­nek híján a fertőtlenitési munkálaltokat vala­mely erre vállalkozó értelmes jés az eljáró községi (kör-) orvos által kioktatott egyén is végezheti, azonban mindenkor csak az orvos utasítása és ellenőrzése mellett. Ott, ahol gy ógyszertár vagy, fertőtlenítősze­reket árusító üzlet nincsen, idejében gondos­kodni kell fertőtlenítőszerek beszerzéséről. Ol­tatlan meszet minden község a községházán és a járványkórházban tartson készenlétbe^. A hatóság által elrendelt fertőtlenítés végre­hajtásához szükséges anyagokat, edényeket, ké­szülékeket és szakértő kezelőszemélyzetet a 6000—1931. M. E. számú rendelet 15. §-a értel­mében a község (vár os) dí jtalanul tartozik az ér­dekelteknek rendelkezésére bocsátani. Azokban a községekben (városokban), ame­lyekben a hastifuszos megbetegedések rend­szerint nagyobb számban fordulnak elő, kö­teles az illetékes tisztiorvos tüzetes vizsgála­tot tartani annak kiderítésére, hogy mi le­het a járvány keletkezésének és terjedésének oka. E célból a tisztiorvos az illető község térképébe jegyezze be, a fertőző betegségek törzsi;önyvének adatai alapján, lehetőleg 10 évre visszamenőleg az egyes tifuszmegbeteg»- déseket. A községi térképet a község elöljárósága a tisztiorvos felhívására azonnal köteles a tisztiorvos rendelkezésére bocsátani. A térké­pet a község kataszteri térképéről áttetsző pa­píron kell átrajzolni és olyképpen elkészíteni, hpgy azon az egyes lakóházak, valamint a köz- kutak pontosan fel legyenek tüntetve. Az egyes házakban (telkeken) az elmúlt 10 év alatt elő­fordult tifuszesetekel egy-egy nagyobb tinta­vagy szines ceruzaponttal kell jelezni, még pe­dig olyképpen, hogy minden pont mellé oda kell írni annak ,aiz évszámnak utols|o két szám­jegyét (pl. az 1932-ben előfordult tífuszt jelző pont mellé (32), amely évben a tífusz,esiet előfor­dult. A térképhez készítsen a hatósági orvos a községi elöljárnság segítségével olyan név­sort is, amelyben a megbetegedett név», kora, a megbetegedés ideje és lefolyása (meggyó­gyult, meghalt) fel van tüntetve. E térkép és a névjegyzék alapján kell azután következte­tésit vonni a községben előfordult tífuszmeg­betegedés eredetére vonatkozólag. Ha egy ház­ban egymásután következő években ismételten mutatkoznak tilüszesetek, úgy az illető házban valószínűleg bacillusgazda is van. Ilyén eset­ben az illető ház összes lakóinak bélsarát és vizeletéi — ha egy vizsgálat negatív eredményt is ad — esetleg többször meg kell vizsgálnj (4C|.700—1930. N. M. M számú rendelet): Ha egy községben a tifuszesetek egy közkút kömyé-

Next

/
Thumbnails
Contents