Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (30. évfolyam, 1-53. szám)

1932-03-03 / 9. szám

- 48 — dóau kikérjék figyelemmel és ellenőrizzék azt, hogy a hatóságuk területén levő gazdaságokban (uradalmakban) a gazdasági munkások által szállás (lakó)helyül használt helyiségek az elő­irt követelményeknek megfelelnek-e s amennyi­ben e tekintetben hiányokat észlelnének, saját hatáskörükben megfelelően azonnal járjanak el. Az e tekintetben szerzett tapasztalatokról, az észlelt hiányokról és esetleges javaslatokról pe­dig legkésőbb 1932. szeptember hó 1-én Címed utján tegyenek hozzám kime­rítő jelentés t. 4. Ffgyelmeztetendők a mun­kaadók, hogy az 1927:11. te. 2. §-ának 1. pontja értelmében mezőgazdasági munkára iskolázta­tási kötelezettség alatt álló gyermeket (1921: XXX. te. 1. §-a) csak az iskola látogatására meg­szabott időn (oktatási órákon) kivtül lehet al­kalmazni s ez a munka a gyermeket tanulmá­nyainak végzésében hátrányosan nem befolyá­solhatja. (Köteles a munkaadó (gazda) módot és lehetőségei nyújtani arra, hogy a szolgálatá­ban álló tankötelesek a fennálló törvényeknek és rendeleleknek megfelelően rendesen járhassa­nak iskolába. (1907: XLV. te. 32. §.) Utasítsa Ci- med az alárendelt hatóságokat, hogy hatóságuk területén az idézett 1927: II. t.-c. 2. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezések betartását ál­landóan ellenőrizzék és az e tekintetben eset­leg észlelt mulasztásokról és tett intézkedéseik­ről Címed utján hozzám azonnal tegyenek je­lentési. 5. Az aratással együtt a lavaszi és őszi kapás mivelési munkákat, valamint a szálas ta­karmány mivelési cs betakarítási munkálatokat előzetes szerződésekkel lekötő munkaadók fi­gyelme nyomatékosan felhívandó az 1923: XXX. íc.-nek az arányos munkabérek biztosítását célzó rendelkezésekre különösen arra, hogy arányta­lanul alacsony bérek ellenében teljesített mun­kák esetében a munkás a megfelelő bért a munka megszűnése után is követelheti ( 1923: XXV. te. 1. és 2. §-ai). Nem lehet tehát az ara- lási és eséplési munkák címén a lekötött egyéb munkák bérét aránytalanul megállapítani és el­lenszolgáltatás nélküli munkát követelni. Ezek­re való tekintettel és a munkáltatás rendjét is zavaró bérviták elkerülése érdekében felada­tává teszem a munkaadók és a munkavállalók törvényes helyi képviseletének, (az 1920,: XVIII. le. alapján szervezett mezőgazdasági bizottsá­goknak), hogy az 1932. évi gazdasági munkálta­tás módjára, rendjére és feltételeire nézve a fentebb idézettek szem előtt tartása mellett leg­alább a főbb munkanemekre vonatkozólag1 a szerződni óhajtó felek részére irányadóul szol­gáló megállapodások létrehozására törekedje­nek. 6. Felhívandó a gazdasági munkások figyel­me arra, hogy ott, ahol a gazdasági munkások részére készpénzben vagy terményben fizetett napszámbérek annyira alacsonyak, hogy a fi­zetett bérek az adotL gazdasági viszonyok között a gazdasági munkás és családja megélhetését nem biztosíthatják, bárki kérheti a legkisebb napszámbérek megállapításának elrendelését. A kérelem az illetékes községi elöljárósághoz, já­rási főszclgabiróhoz, vágy pedig a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez, akár pedig közvetlenül hozzám is benyújtható. 7. Az alá­rendelt hatóságok feladatává teszem szükség esetén a közbelépést abban az irányban,^ hogy az aratógépek igénybevételétől, amíg1 hatóságuk területén megfelelő számú munkaerő rendel­kezésükre áll, a munkaadóik eltekintsenek. 8. Különösen gondot fordítsanak a hatóságok terü­letükön a hadirokkant mezőgazdasági munká­soknak rokkantságuknak megfelelő könnyebb természetű gazdasági munkákban Való foglalkoz­tatására. 9. Utasítsa az alárendelt hatóságokat, hogy hatóságiik területén a munkástoborzók és a gazdasági munkavállalkozók működését a munkahelyen is a legnagyobb figyelemmel kisér­jék és különösen figyeljenek arra, hogy a ható­ságuk területiéin való működésre van-e a mun- jkás to bor zónák a 75.000—1926. F. M., valamint a gazdasági munkavállalkozónak a 76.000—1926. F. M. sz. rendeletlel szabályozott engedélye. A toborzási engedélyek kiadására jogosított ható­ságok nyomatékosan figjyelmeztetendőik, hogy a toborzási engedélyek kiadása körül a legna­gyobb gondossággal, a 75.000—926. és 73.400—929 Fi M. sz rendeletekhez alkalmazkodva járjanak el és toborzási engedélyeket csakis olyanoknak adjanak, akik minden tekintetben kifogástalanok és megbízhatók. A halóságiok azon toborzó- gazdák és gazdasági munkavállalkozók ellen, akik szabályszerű engedély nélkül működnek, vagy a munkásokkal, vagy a birtokossal (bér­lővel) szemben, vagy a munkások szerződés szerint járó bérének kiszolgáltatása körül bár­minő visszaélést, mulasztást követne el, a vo­nalkozó rendelet értelmében a legszigorúbban járjanak el. Figyelmeztesse a szerződéskötésnél közreműködni hivatott községi elöljáróságokat, illetve községi jegyzőket, városokban az ügyinté­zéssel megbízott tisztviselőt, hogy a szerződés megkötése előtt köteles a gazdasági munikavátlal- kozó ,a szerződ telendő munkások (cselédek) két heti bérét és minden más járandóságát, valamint hazautazási költségeit biztosítani. Figyelmezle- tendők a gazdasági munkások, hogy saját jól felfogott érdekükben mindenkor győződjenek meg arról, hogy' Van-e engedélye a toborzó gaz­dának a toborzásra, illetőleg a gazdasági munka­vállalónak a gazdasági munkavállalkozás gya­korlására. Fi'gyelmezteiendők a birtokosok (bér­lők), hogy gazdasági munka Végzésére csak olyan gazdasági mimkavállalkozóval kössenek szerződést, akinek szabályszerűen kiállított munkavállalói engedélye van, mert különben a 76.000—1926. F. M. sz. rendelet 12. §-a értel­mében kihágás! követ el és büntetendő. 10. Fel­hívom t. Címet, hogy ezen rendeletemnek, mely minden községben a szokásos módon az érdekeltek tudomására hD- zandó — iöganatositásáról és a tett intézkedő-

Next

/
Thumbnails
Contents