Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (30. évfolyam, 1-53. szám)

1932-03-03 / 9. szám

— 47 ff. További intézkedést igénylő, általános iellegü rendeletek. Másolat. M. kir. Földinivelésügyi Miniszter. 93.000—1931. VI—1. sz. Körrendelet. Valamennyi vármegye alispánjának és th. város polgármes­terének. Az 1932. évi mezőgazdasági munkáknak s különösen pedig az aratási és cséplési munkák­nak kellő időben és zavartalan módion való el­végzése, úgyszintén a hivatásos mezőgazdasági munkásoknak a mezőgazdasági termelés ke­retén belül lehetőleg teljes számban való el­helyezkedésének biztosítása érdekéhen a követ­kezőket rendelem. 1. Terjessze ki a t. Cim gon­doskodását és törvényes jogkörében kövessen el mindent abban a tekintetben, hogy a munka­adók az aratási és cséplési munkákra s általá­ban bármely gazdasági munkára a hivatásos mezőgazdasági munkásokat szerződhessék, vagyis azokat akiknek az ily munkák elvégzése képezi kereseti és jövedelmi forrásukat. 2. Külföldiek­nek az ország területén mezőgazdasági munkák végzésére való alkalmazása a 100.000—1930 B. M. sz. rendelet értelmében (a 18. §-ban felsorolt esetek kivételével) általában csak munkaválla­lási engedély alapján szabad. A munkavállalási engedély megadását a munkaadónak a munka­hely szerint illetékes hatóságnál kell kérni. 100Ö00—1930 B. M. sz. rendelet 15—18. és 20. §-ai. Ezek a munkaadókkal azzal a figyelmezte­téssel közlendők, hogy külföldiek részére mező­gazdasági munkák végzésére munkavállalási engedélyt nem fogok adói. Ettől az irányelvtől csak a legkivételesebb esetekben és kizárólag csak akkor leszek hajlandó eltérni, ha a belföldi munkaerő már teljes kielégítést nyert, illetőleg a munkaadó igazolja azt, hogy a szükséges bel­földi munkaerők a hatósági gazdasági munka­közvetítő szervek utján sem voltak biztosíthatók. Figyelmezletendők a munkaadók, hogy ameny- nyiben valamely hazai gazdaság külföldi gazdía- sági munkásokat alkalmaz engedély nélkül, a kihágási eljárásnak úgy a munkaadók, mint a munkások ellen leendő megindítása iránt az illetékes hatóságok haladéktalanul intézkedni tartoznak. A hatóságok utasban dók, hogy munkavállalási engedély iránt előterjesztett ké­relmek felterjesztése alkalmával érdemleges javaslata megtételénél fenti szempontokra figye­lemmel 1 egyenek és külföldi munkásoknak sza­bályszerű engedély nélkül való alkalmaztatása esetében a 100.000—1930 B. M. sZ. rendelet értel­mében minden esetben a legszigtorubban jár­janak el. 3. Figyeimeztetendők a gázdasági munkaadók és gazdasági munkások és egyben felhívom t. Cimet, valamint az alárendelt ható­ságokat és az egyidejűleg megkeresett gazda- társadalmi és munkás érdekképviseleti szerve­zeteket, hogy a saját hatáskörükben minden rendelkezésre álló eszközzel hassanak közre aziránt, hogy a gazdasági munkaszerződések megkötésénél az alábbiak figyelembevétessenek: a) aratást, hordást, nyomtatásit, csépi ést és ál­talában bármely gazdasági munkát nem cse­léd minőségben elvállalni szándékozó mun­kásokkal a munkaszerződést az 1898: II. tc.-ben meghatározott módon és a törvény rendelkezé­seinek megfelelően mindig írásban és a munka­adó, annak intézkedésére jogosított megbízottja vagy a munkások többségének lakhelyén ille­tékes községi elöljáróság, s illetőleg törvény- hatósági és megyei városokban az 1929: XXX. le. 44. §-ában foglalt rendelkezés szerint a pol­gármester, Vagy az általa az ügyintézéssel meg­bízott tisztviselő előy. kötendő meg. (1898: II. te. 8, 9, 10. §-ai). Úgy a munkaadónak, mint a gazdasági munkásnak egyformán érdeke, hogy gazdasági munkaszerződést a törvény által meg­határozott módon ps a törvény rendelkezéseinek megfelelően kössék meg, mert ellenkező eset­ben a szerződés a közigazgatási hatóság előtt nem érvény esi thető, s igényeiket csak a magán­jogi szabályok szerint bárói eljárás utján érvé­nyesíthetik, mely eljárás költségei mindkét félre súlyos anyagi terhet jelentenek. Figyeimezteten­dők a gazdasági munkaszerződéseik megkötésé­nél az 1898: II. te. értelmében közreműködni hivatott községi elöljáróságtok, illetve községi jegyzők, hogy a szerződések megkötésénél való (közreműködésükben a törvény 13, 14 és 16. §-ai rájuk Vonatkozó rendelkezéseinek megtartását mindenkor szigorú kötelességüknek ismerjék b) Elemi csapás következtében rendszerint fel­merülő és a munkaváltás rendjét is zavaró bérviták és nézeteltérések elkerülése céljából a szerződésben az elemi csapás esetében fize­tendő munkabérre nézve külön megállapodást létesítsenek, c) Mindazokban az esetekben, ami­kor a munkások elhelyezése, elszállásolása a munkaadónak feladata, a szerződésben a mun­kaadó a gazdásági munkásoknak a közegész­ség és közerkölcsiség kívánalmainak megfelelő elhelyezését biztosítsa. A munkások elhelyezé- zét illetőleg az 1921. évi genfi nemzetközi munkaügyi konferencián a mezőgazdasági mun­kások szállásai és fekhelye tárgyában hozott és országos határozattal elfogadott elvek alapján a munkaadónak a gazdásági munkások elhelye­zéséről a következőképpen kell gondoskodni: A munkások szállásai (lakóhelyei) hideg idő­ben füthetők legyenek. Minden munkásnak külön fekhelye (ágya) legyen és oly elhelyezése, mely által lehetővé válik, hogy a munkás kellő­kép tisztálkodhassék. A fekvés céljaira hasz­nált szalmatörek stb. állandóan cserélendő. A munkások szállásai (lakóhelyei) nemek szerint elkülönilendők. A munkás csal Adok résziére ki­jelölt lakóhelyek a gyermekek elhelyezésére megfelelő berendezéssel látandók el. Istállók, akiok, pajták, a munkások által szállásul (lakó­helyül) megfelelő átalakiiás és berendezés nélkül nem használhatók fel. Felhívom a t. Cimet, utasítsa az alárendelt hatóságokat, hogy állam-

Next

/
Thumbnails
Contents