Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (29. évfolyam, 1-53. szám)
1931-04-09 / 15. szám
— 106 nyák, fejtök (az alábbiakban: bányák) műve- lésénk megkezdése előtt a felső rétegek szélén legalább két méter szélességben a földet és a laza kőzetet el kell takarítani. Ha a fedőréteg négy méternél magasabb, a letakarítást a fedőréteg anyagára és szilárdságára, valamint egyéb helyi viszonyokra figyelemmel megfelelően nagyobb szélességben kell végezni. A letakarításnak felülről lefelé haladó pásztákban kell történnie, a takaró réteget tehát alávájás (alábányászás) útján eltávolítani nem szabad. A lefedésből nyert, illetve a báhya művelése közben keletkezett földet, vagy bányatörmeléket nem szabad a bányában hagyni, hanem az erre a célra kijelölt gorctérre kell szállítani. 2. §. A bányászást a bánya területének határvonalától csak olyan távolságban szabad megkezdeni, illetőleg a bányát csak annyira szabad kiaknázni, hogy a bánya felső szélén a bánya területének határvonalától számított legalább két méter széles földsáv maradjon. Amennyqiben a bánya művelés alatt álló, avagy emberek avagy állatok által járt területekkel határos, a bányaterület határvonalán a leesés megakadályozására alkalmas kerítést vagy korlátot kell felállítani. Amennyiben a bánya közelében útvonal vezet, a bánya területének, az útvonal felé eső határvonalán megfelelő hosszúságban szintén kerítést vagy korlátot kel! felállítani. 3. §. A kitermelésnek — a geológiai viszonyok, a rétegtelepülések, dülések figyelembevételével — úgy kell történnie, hogy csuszamlások, omlások elkerülhetők legyenek. Amennyiben a termelendő réteg három méternél magasabb, a termelő munkát csak lépcsőzetesen szabad végezni. Az egyes lépcsőknek olyan széleseknek kell lenniök, hogy azokon veszély nélkül járni lehessen. — Az egyes lépcsők magasságát, a termelendő anyag minőségének figyelembevételével, szakértő meghallgatása után az iparhatóság állapítja meg. Amennyiben a lépcsőzetes művelés akár a kihasználni szándékolt anyag elhelyezkedése miatt, akár pedig közlekedési okokból keresztül vihető nem lenne, ferde bányászás is meg van engedve. A fejtés általában mindenkor csak felülről lefelé haladó pásztákban történhetik, a fejtendő réteg alábányászása tehát tilos. A bányaművelések a második, harmadik és negyedik bekezdésekben körülírt módjától eltérésnek csak az iparhatóság engedélye alapján van helye. Az iparhatóság ily engedélyt csak megokolt esetekben, kivételesen és csak az illetékes kerületi iparfelügyelő bevonásával tartott helyszíni eljárás alapján adhat. 4. §. A bányákban a csapadékvíz rendes levezetéséről gondoskodni kell. A meglévő vízfolyás útját elzárni, a csapadékvizeket a bányában összegyűjteni, vagy célszerűtlen elvezetésük által a bányákban poSványok képződését lehetővé terni nem szabad. 5. §. A bányafalakat naponta, a munka megkezdése előtt, gondosan meg kell vizsgálni. A vizsgálatot esősebb időszakokban és a téli olvadás idején, valamint nagyobb robbantások után, naponta többször is meg kell ismételni. A meglazult anyagot azonnal le kell takarítani. Fejtés és letakarítás idején a bányafal tövében vagy a bánya olyan részén, ahol a le- omló anyag balesetet okozhat, nem szabad dolgozni. 6. §. Kőbányákban, kőfejtő-, kővágó-, kőzúzó-, kőcsiszoló- és fényező üzemekben tizenhatodik életévüket még be nem töltött egyéneket a lefedési, bányatakarítási, kőszállítási, (kőhordási), kőrakodási, robbantási munkákkal, továbbá a robbanó anyagok kezelése körüli munkákkal és a kőtörő etetése körüli teendőkkel foglalkoztatni nem szabad. 7. §. Eskórban szenvedő, nagyot halló, nagyfokúan rövidlátó, satnya, vagy aggori gyengeségben szenvedő egyéneket veszélyes helyeken foglalkoztatni nem szabad. Az ittas egyéneket a munkahelyről el kell távolítani. Iszákos munkásokat bányákban foglalkoztatni nem szabad. 8. §. Az olyan munkákat, amelyeknek végzése a szem sérülését vonhatja maga után (pl. kavicstörőmunkát, kemény kőzet vésését, formakövek vágását), csak védő szemüveg alkalmazásával szabad végeztetni. Az ilyen munkánál alkalmazottakat munkaközben egymástól olyan távol kell elhelyez
