Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (29. évfolyam, 1-53. szám)

1931-04-09 / 15. szám

— 107 — ni, hogy a kőszilánkok a közelben dolgozókat meg ne sérthessék. Ha ez lehetsíéges nem lenne, az egyes munkások közé megfelelő vá­laszfalat kell állítani. Ha valamely munkánál az előző bekez­désben említett szemüveg elég védelmet nem nyújt, a munkásoknak drótból készült arcvé­dőt is kell adni. 9. §. Azokat a munkásokat, akik a bánya maga­sabb helyein dolgoznak és a leesés veszélyé­nek vannak kitéve, heveder és kötél alkalma­zásával kell a leesés veszélyétől megóvni. 10. §. Az olyan bányákban, melyekben rendsze­rint öt, vagy ennél több munkást alkalmaz­nak, a szabadban foglalkoztatott munkások részére, a munkaszünetekben való használat­ra, padlózott, világos, hideg időben fütött olyan tágas pihenő helyiséget kell rendelke­zésre bocsátani, hogy abban minden munkás részére egy-egy ülőhely jusson. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a mun­kások ebben a helyiségben a magukkal ho­zott ételeket megmelegíthessék és elfogyaszt­hassák. Ezeket a helyiségeket naponta takarítani kell és raktár céljaira felhasználni nem sza­bad. Amennyiben valamely bánya közelében olyan lakott helyiségek vannak, amelyek le­hetővé teszik, hogy a bánya összes munkásai a munkaszüneteket ezekben a helyiségekben tölthessék, az iparhatóság az «lső bekezdés­ben említett helyiség létesítésének és beren­dezésének kötelezettsége tekintetében köny- nyítéseket állapíthat meg. 11. §. Az olyan bányákban, melyekben rend­szerint ötnél kevesebb munkást foglalkoztat­nak, a 10. §-ban említett pihenő helyiség te­kintetében, a mutatkozó szükséghez képest, az iparhatóság esetről-esetre rendelkezik. 12. §. A kőbányákban és kőfejtőkben alkalma­zott kőfaragók és kőhasítók részére az idő­járás viszontagságai ellen való védelem cél­jából fedett vagy zárt munkahelyeket kell rendelkezésre bocsátani. 13. §. Gondoskodni kell arról, hogy a bányák­ban kellő mennyiségben, egészséges, friss ivó­víz álljon a munkások rendelkezésére. 14. §. A bányákban a közegészség és köztiszta­ság követelményeinek megfelelő árnyékszé­keket kell a szükséges számban felállítani. 15. §. Minden bányában az első segélynyújtás céljaira megfelelő nagyságú és berendezésű mentőszekrényt kell készen tartani. Ezenfelül az ötnél kevesebb munkást foglalkoztató bá­nyákban legalább egy, az öt vagy ennél több munkást foglalkoztató bányákban legalább két könnyű hordágyat kell súlyos sérülés ese­tén leendő használatra készentartani. 16. §. Az első segélynyújtásra minden bányate­lepen két állandó alkalmazottat (művezetőt vagy előmunkást) kell kioktatni. A kioktatást bármely hatósági orvos teljesítheti. 17. §. A m. kir. népjóléti- és munkaügyi minisz­ter 108.421—1927. számú rendeletével kiadott „Első segélynyújtás“ című falitáblának leg­alább egy példányát minden bányában ki kell függeszteni. A falitáblát azokban a bányák­ban, ahol a munkásoknak pihenő helyiség (10. §.) áll rendelkezésükre, ebben a helyiség­ben, azokban a bányákban pedig, ahol ilyen pihenő helyiség nincsen, erre alkalmas más helyen kell kifüggeszteni. 18. §. Idegeneket a bánya területén megtűrni nem szabad. Ételhordó személyeknek csakis ebéd idő­ben, a munkaszünet alatt szabad a bányákban tartózkodniok. A termelt anyagokat szállító fuvarosok részére a felrakodás céljára olyan helyeket kell kijelölni, ahol őket a fejtés folytán ve­szély nem érheti. 19. §. A robbantó anyagok raktározására és szál­lítására a 40.302—1890. számú belügyminisz­teri szabályrendelet intézkedései mérvadók. Ennek megfelelően három kg-nál nagyobb mennyiségű robbantó anyagot csak olyan kü­lön raktárban szabad raktározni, amely a 10.

Next

/
Thumbnails
Contents