Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-02-22 / 10. Rendkívüli szám

— 65 —

í) A volt alkalmazott özvegyének lakáspénze.

30. §.

Az özvegy lakáspénze.

A vármegyei és községi alkalmazottak özvegyeit ugyanoly összegű lakáspénz illeti, mint amekkora a mindenkor hatályos jogszabályok szerint az állami alkalmazottak özvegyei részére jár.

g) Az özvegy nyugellátásának megszüntetése.

31. §•

A folyósított özvegyi nyugellátás megszüntetése.

(x) A már folyósított özvegyi nyugellátást be kell szüntetni a következő esetekben:

1. ha az özvegy magyar állampolgárságát elveszti;

2. ha az özvegyet a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre Ítéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint kővetkező hatály van egybekötve;

3. ha az özvegyet a bíróság jogerős Ítélettel szabadságvesztés-büntetésre ítéli a hivatalvesztés kimondása nélkül;

4. ha az özvegy előzetes engedély nélkül (66.§. Q bekezdés) állandóan Magyarország határain kívül tartózkodik;

5. ha a férj halála után kiderül, hogy a férj még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazásával mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél vagy a férj halála óta hat hónapnál hosszabb idő telt már el;

6. ha a férj halálától számított három éven belül már a férj halálának időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki;

7. ha az özvegy közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet él;

8. ha az özvegy újból férjhez megy;

9. ha az özvegy nyugdiját a 47. szakasz értelmében megváltja;

10. ha az özvegy meghal.

(») A jelen szakasz 2., 5., 6., 9. és 10. pontjaiban felsorolt esetekben az özvegyi nyugdijat véglegesen kell beszüntetni. Az 1., 4., 7. pontok alatt említett esetekben az özvegyi nyugdíj csak időlegesen szüntetendő be s az özvegyi nyugdijat újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt az özvegyi nyugdíj beszüntette tett; a múltra nézve azonban az özvegyi nyugdijat utólag sem lehet folyósítani. A 3. pont alatt említett esetben az özvegyi nyugdijat csak a szabadságvesztésbüntetés tartamára kell beszüntetni. A 8. pont alatt említett esetben a 48. §. határozmányai nyernek alkalmazást.

h) A volt alkalmazott árvájának nevelési járuléka.

32. §.

Nevelési járulékra igény.

(x) A vármegyei és községi alkalmazottnak árváját, a meghatárázott életkor eléréséig, nevelési járulék illeti meg, ha tényleges szolgálatban elhalt édesatyja legalább öt évi beszámítható szolgálati idővel birt, vagy ha nyugdíjas állapotban halt meg és az árva az elhalt atya tényleges szolgálata alatt, vagy ezt megelőzőleg kötött házasságból származott, vagy ha törvényesitése az atya tényleges szolgálata alatt, vagy ezt megelőzőleg történt.

(2) Nevelési járulékra igénye van az olyan gyermeknek isv aki:

a) a nyugalombahelyezés után kötött házasság által, vagy királyi (államfői) kegyelem utján csak a nyugalombahelyezés után törvényesittetett, ha a tényleges szolgálat alatt született, valamint annak is, aki:

b) a nyugalombahelyezés után született és törvényesittetett, vagy a nyugalombahelyezés után kötött házasságból származott, ha az atya a nyugalombahelyezés idejében még nem volt 60 éves, sem a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte volt be és a házasság megkötése, vagy gyermekének törvényesitése után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább 3 évig szolgált.

(3) Nevelési járulékra igénye van a gyermeknek akkor is, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított 10 hónapon belül született, vagy ha szüleinek házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, vagy érvénytelennek nyilvánította, meg ha anyjának özvegyi nyugdíjra nincs is igénye.

(4) A nőalkalmazott gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulékára, ha atyja már meghalt, vagy holtnak nyilváníttatott, vagy él ugyan, de teljesen vagyontalan és keresetképtelen.

Q Ha szülötlen árvát mind az atyja, mind az anyja után megilletné nevelési járulék, erre csak az egyik, még pedig az után a szülője után tarthat igényt, amelyik után járó nevelési járulék reá nézvg, kedvezőbb.

(<s) A nevelési járulékot, a törvényes követelmények fennforgása esetében, ideiglenesen akkor is utalványozni kell, ha a szülő eltűnt és nem található fel.

(7) A királyi (államfői) kegyelem utján törvényesített gyermeket a nevelési járulékra való igény szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni.

(8) Az a körülmény, hogy az alkalmazott öngyilkosság következtében halt meg, valamint — ha fentiekből más nem következik az, hogy a gyermek a tényleges szolgálat alatt, vagy az alkalmazott nyu- galombahelyezése után született-e, a nevelési járulékra való igényt nem érinti.

33. §.

A

Megszabod életkor.

ül A nevelési járulék, illetőleg a végkielégítés a vármegyei és községi tisztviselők árváit 24-ik, a vármegyei dijnokok, valamint az altisztek és szolgák árváit pedig a 16-ik életévük betöltéséig illeti meg.