Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-02-22 / 10. Rendkívüli szám

- 66

(,.) A kisgyülés belügyminiszteri jóváhagyás mellett a vármegyei dijnok, altiszt vagy szolga olyan árvájának, aki tanulmányait kiváló eredménnyel folytatja, a nevelési járulékot 16. életévének betöltése után, tanulmányainak befejeztéig, de legfeljebb 24. léetévénelc betöltéséig engedélyezheti. Kiváló tanulmányi eredménynek azt kell tekinteni, ha az alsóvagy középfokú iskolát végző gyermek az iskolai bizonyítványában osztályzatot nyert összes tantárgyaknak legalább felénél a legjobb osztályzatot kapta, - a főiskolát végző gyermekeknél pedig azt, ha a vizsgatárgyakból kellő időben sikeresen colloquált, illetőleg, ha a kötelező vizsgákat sikerrel letette.

Q Arra nézve, hogy a (») bekezdésben foglalt rendelkezést milyen tanulmányok folytatása alapján lehet alkalmazni, az állami alkalmazottak árváira vonatkozó miniszteri rendelet az irányadó.

(4) A (2) bekezdés alapján engedélyezett nevelési járulékot, a tanulmányok kiváló eredményű folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása alapján, negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kell utalványozni.

(5) Abban az esetben, ha a tanévközi iskolai bizonyítvány szerint, a gyermek nem folytatja kiváló eredménnyel tanulmányait, a nevelési járuléknak kifizetését függőben kell tartani s a visszatartott részleteket csak akkor lehet kifizetni, ha a gyermek a tanévvégi iskolai bizonyítvánnyal igazolja a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatását.

34. §.

Kizáró okok.

(x) Nevelési járulékra nincs igénye annak az árvának:

a) aki nem magyar állampolgár;

b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre, vagy olyan szabadságvesztés-büntetésre Ítélt, amelynek törvényes következménye a hivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése;

c) aki végkielégitett alkalmazottnak az árvája, kivéve, ha a szülő újra alkalmaztatása révén ismét nyugdíjigényt szerzett;

(1) aki örökbefogadott gyermek.

(2) Az a körülmény, hogy a vármegyei vagy községi alkalmazottnak gyermekét valaki örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényét nem érinti.

35. §.

V nevelési járulík esedékessége.

(x) A nevelési járulék az atya, illetőleg az özvegy anya halálát követő negyedik hónap eisö napjától kezdve jár.

(L.) A szülődén vagy szülötlenekkel egyenlőnek tekintendő árva atyjának halála után három hónapon át mindazt az illetményt csorbítatlanul kapja, amely atyját életbenléte esetében megillette volna; ha pedig az árva nyugdíjas édesapjának elhalálozásával válik szülőtlenné, ennek halálát követő három hónapon át teljes összegében megkapja azt az ellátást, amely az özvegy édesanyát életbenléte esetében megillette volna.

(3) A szülőtlennel egyenlőnek kell tekinteni azt az atyátlán árvát, akinek anyja özvegyi nyugdíjra nem

tarthat igényt, vagy az özvegyi nyugdiját elvesztette, vagy megváltotta, kivéve, ha az anyát özvegyi nyug dij azért nem illeti, mert férje legalább öt évi beszámítható szolgálati idővel nem birt.

(4) A szülődén árvákkal egyenlőnek kell tekinteni a nőalkalmazöttnak azt az árváját is, akinek atyja teljesen vagyontalan és keresetképtélen.

(5) A tényleges szolgálatban elhalt atya után az elhalálozást követő első három hónajp alatt járó illetmények ugyanazt a pénztárt terhelik, amelyből az atya fizetését kapta. A nyugdíjas atya vagy anya elhalálozását Követő első három hónap alatt járó illetmények is az E. V. Ny. terhére esnek és ezeket az árva akkor sem köteles visszatéríteni, ha öt nevelési járulék nem illetné is meg.

(c) Az atyátlan árvák nevelési járulékát, ha az anya özvegyi nyugdijat is kap, az anya kezéhez kell kiutalványozni. Minden egyéb esetben a nevelési járulékot az árvák gyámjának vagy gondnokának kezéhez kell folyósítani.

(T) A nevelési járulék nem lehet tárgya megváltásnak.

36. §.

t nevelési járulék mértéke.

(1) Az atyátlan árvákat fejenkint akkora nevelési járulék illeti meg, amennyi az anya özvegyi nyugdija egyötödének megfelel.

(-) A szülődén vagy a szülötlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat kétszer akkora összegű nevelési járulék illeti, mint amennyi az atyátlan árváknak jár.

(,) Ha az atyátlan árva időközben szülődén vagy szülötlenekkel egyenlőnek tekintendő árvává lesz, nevelési járulékát a {_.) bekezdésben megfelelően fel kell emelni.

(,) Ha az anya özvegyi nyugdiján felül olyan pénztárból, amely az E. V. Ny.-pal viszonosságban áll, saját alkalmaztatása után is húz fizetést vagy nyugdijat, a nevelési járulék összegét az után a teljes ösz- szeg után kell megállapítani, amely az özvegyet özvegyi nyugdíj címén megilletné, — tekintet nélkül arra, hogy özvegyi nyugdijának csak 50 %-át kapja. Ha az anyát a gyermeke után — aki után nevelési járulékot kap — saját alkalmazása révén családi pótlék is megilleti: e két járandóság közül azt kell megállapítani és folyósítani, amelyet az özvegy anya kér.

(fl) A 27. §. (7) bekezdésében említett abban az esetben, ha az özvegy kétféle özvegyi ellátásban részesül, az árvák nevelési járulékát csak az egyik, még pedig az után az özvegyi ellátás után lehet megállapítani, amely az özvegy részére teljes összegében fizettetik ki.

37. §.

V folyósítóit nevelési járulék megszüntetést'.

(1) A már folyósított nevelési járulékot meg kell szüntetni:

1. ha az árva magyar állampolgárságát elvesztette;

2. ha a bíróság az árvát jogerősen hivatalvesztésre, vagy olyan szabadságvesztésbüntetésre Ítélte, amelynek törvényes következménye a közhivatalnak vagy szolgálatnak az elvesztése;

3. ha a bíróság az árvát jogerősen a 2. pont alá nem eső szabadságvesztés-büntetésre ítélte;

4. ha az árva a belügyminiszter előzetes engedélye