Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-06-05 / 25. szám
— 231 aki fegyvertartási vagy fegyvprvásáriási engedéllyel, és ezenkívül érvényes vadászjeggyel is rendelkezik. 5. §. Vadászati hérszerződés időtartama legrövidebb 10 év. leghosszabb időtartama 20 év. 6. §. A vadászati bérszerződés feltételeinek biztosítására az árverező a kikiáltási árnak megfelelő biztosit ékot (kauciót) tartozik az árverés megkezdésekor letenni, az árverés befejezte után 8 napon belül a legtöbbel ígérő tartozik az általa letett összeget az általa megajánlott egy évi bérösszegnek megfelelő összegre kiegészíteni, amit ha ezen 8 napon; beliül meg nem tesz, az eddigi eljárás hatályát veszti az illető költségére és veszélyére, haladéktalanul uj árverés foganatosítandó. Ezen esetbeni a biztosíték kiegészítését elmulasztott ajánlattevő nem árverezhet s előbb letett pénzét elveszti, mely az illető község tulajdonává válik. A biztosíték a község által takarékpénztári betétkönyvön kezelendő és a betétkönyv csak a vadászati bérleti idő letelte után adandó vissza. Szabadkézből való kiadás esetén az egy évji bérösszegnek megfelelő biztosíték a szerződés megkötésekor teendő le. 7- §■ A bérlő a megállapított bérösszeget évenként előre, egy összegben köteles az árverési feltételekben, illetőleg a szerződésben megállapított határnapon lefizetni. 8. §. Minden bérleti szerződés február hó 1-én veszi kezdetét, oly községek, melyekben ezideig eltérő gyakorlat volt, a legközelebbi bérbeadásnál a szerződés lejáratát ehhez képest kötelesek megszabni. Az árverés napját oly időpontra kell kitűzni, hogy a régi bérlőnek ne álljon rendelkezésére idő ahhoz, hogy abban az esetben, ha a vadászterületet az árverésen más venné fel, a vadászterületen levő vadállományt kipusztithassa. Ehhez képest a haszonbérbeadásnak a haszonbérszerződés lejártát követő év február l-től február 15-ig terjedő időben kell megtörténnie. 9. §. A község elöljárósága — anyagi felelősség terhe alatt — a vadászati jog bérbeadására vonatkozó eljárást oly időben köteles megindítani, hogy a bérleti szerződés legkésőbb február hó Végéig1 jóváhagyható legyen. 10. §. A vadászatot haszonbérlő maga személyesen családtagjai és vendégei által vagy általa szabályszerűen alakított s felsőbb hatóságilag jóváhagyott alapszabállyal bíró vadásztársaság által gyakorolhatja Személyzete közül csak a szabályszerű igazolvánnyal ellátott vad- és erdőőrök vadászhatnak. Vadásztársaság csakis oly módion és oly számban alakulhat, hogy egy-egy vadászra legalább 100 kai. hold terület essék. (Tehát például egy 1200 kát. holdas községi vadászterületre legfeljebb egy három tagból álló vadásztársaság alakiiható.) A vendég csakis a bérlő vagy felesketett vadőrjei társaságában vadászhat. A vadászterületet még a község engedélyével és még akkor sem szabad albérletbe adni, sem arra élvezeti Vagy részjegyeket kiadni, ha az nem üzletszerűen történik. Az eredeti bérleti szerződés csak feltételeinek változatlanul hagyása mellett és a községi (Városi) képviselőtestület engedélyéivel és a vármegye alispánjának jóváhagyásával ruházható másra át. 12. §. Ha a bérlelterület 1000 kát. holdnál nagyobb, azon a vadállomány gondozása Végett a bérlő egy alkalmas Vadőrnek a tartására köteles, aki bérlőtárs nem lehet és aki a fennálló törvényes rendelkezések szerint csakis cselédkönyvvel ellátott szolga- személyzethez tartozó egyén lehet. Ha a bérlő szomszédos területeket bérel, vadőrt akkor is tartozik. tartani, ha ezen területeik adják ki azon mennyiséget, mely a vadőr tartásának feltétele. Fenti feltételnek megfelelő vadőr felffogadása az I. fokú közigazgatási hatóságinak bejelentendő az előirt bizonyítvány elnyerése céljából. A bérlő díjazás mellett a községi mező- és erdőőröket is jogosított a vadállomány gondozásával és őrzésével is megbízni. Ha a mezőőr vadászati kihágás miatt elítéltetik, a bérlő kívánságára a haszonbérbeadó község tartozik az elitéltet azonnal állásából elbocsátani és helyébe mást fogadni. Ha pedig erdőőrt ítél el a hatóság vadászati kihágás miatt, ellene, ezért fegyelmi eljárást kell indítani. Ezen kikötés a mező- és erdőőr szerződő levelébe befoglalandó. 13. §• A haszonbérlő köteles minden második évben 3000 kát holdanként legalább négy mis vidékiről — legalább 25 km. távolságról — hozott nvulat, lehetőleg 1:1 ivararányban, továbbá a sík illetve mezei területrészen ugyancsak 1030 kát. holdanként két pár foglyot kibocsájtani. A más vidékről történt beszerzést az ottani helyi hatóság (községi elöljáróság, polgármester) bizonyítványával kell igazolni. Az igy beszerzett nyulakat és foglyokat lehetőleg a községi elöljáróság (polgármester) jelenlétében mindenesetre azonban annak előzetesen bejelentett időpontban azon a területrészen kell kibocsájtani, amelyik a következő vadászati évadban kimóleti terület lesz. A nőstény nyulak füleinek egyharmad részét a kieresztés előtt le kell vágatni, hogy ezek felismerhet ők és a tenyésztés érdekében megjkim élhet ők! legyenek. Ha a haszonbérlő foglyot a beszerzés lehelőségéinek hiánya miatt nem tud kiereszteni, köteles a beszerzés akadályát a községi elöljáróságnál igazolni. Ez esetben azonban a mezei terület felén fogolyra vadászni tilos. 14. §. Hajtó (kör) Vadászatot a vadászterület ugyanazon részén minden évben csak egyszer szabad1 tartani. Ott, ahol a vadállomány csökkenő, az elsőfokú közigazgatási hatóság (j. főszolgabíró, polgármester) a hajtó (kör) vadászatot teljesen meg is tilthatja. 15. §. A községi elöljáróság tartozik a kibérelt terület több szembeötlő helyén (leginkább a községből ki11. §•
