Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-06-05 / 25. szám

— 232 vezető utaknak a községhez közeleső részén) felirásos táblán a lakosságot figyelmeztetni, hogy ebet a határba, mezőre, erdőre kiereszteni vagy kivinni, valamint mindenféle hasznos vad és madarak fész­két, tojásait, fiait elszedni szigorúan tilos és hogy a kinntalátí ebek és macskák a vadászati jog bérlője, vagy annak megbízottja, illetve azon területen vadá­szatra jogosult által elpusztíthatok. Miután, a tapasztalai azt bizonyítja, hogy a mezőre kiszokott kutyát a kijárásról leszoktatni lehetetlen, a vadállomány megvédése céljából az I. fokú halóság. ha ily eset tudomására jut. jogosult a kutya kötvelartását s amennyiben ez sem hasz­nálna, köteles a kutya kiirtását elrendelni. 16. §. Köteles a bérlő a ragadozók, kártékony szár­nyasok, kóbor ebek és macskáik rendszeres irtásáról megfelelően gondoskodni s ott, ahol a bérlő vad- felügyelőt is tart, ezen felügyelőnek a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskák után megfelelő dijat biztositani. Miután a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kár­tékony állatok lelövéssel nem pusztíthatok, köteles a bérlő a kártékony szárnyasokat, szarkákat, köpe- nyeges varjukat (szürke varjukat) március és április hónapokban a földm ívelés ügyi miniszter 5049/11. B. 1920. rendelete értelmében miifészkekben elhelye­zett ,és foszforszörppel mérgezett hushulladókkal, töltött tojásokkal, a többi ragadozókat pedig más szokott és megengedett módon kellő időben pusz­títani. Amennyiben a vadászati jog bérlője ezen kötelezettségének eleget nem tenne, a bérlő költ­ségére, a vármegye alispánja elrendelheti a kárté­kony állatok irtását is az ezen szakaszban körülírt módon és időben foganatosítani. Az alispán véghatá­rozata az 1929. évi XXX. t.-c. 56. §-a alapján birtokon kiviül is végrehajtható. A költségek az ezen szabály- rendelet 6. §-a értelmében a bérlő által lelelt kau­cióból fedezendők. Amennyiben az irtás kötelezetl- sége a községi elöljáróságokra hárult, kötelesek az erdőőri és mezőőri személyzettel az elpusztított kár­tékony iái lapokat összeszedetni és megsemmisíteni. Az elöljáróság általában, köteles az elpusztított kár­tékony állatokat összeszedetni és megsemmisíteni, misitését ellenőrizni. A kártékony állatok irtását a vadászati jog bér­lője évről-évre tartozik bejelenteni a községi elöl­járósághoz, ki annak megtörténtét ellenőrizni és ezt a járási főszolgabirákhoz bejelenteni tartozik. 17. §. Minthogy a tapasztalat szerint szigorú téli idő­ben, — amikor nagy hó van és az megfagy — különösen a szárnyasvad a mezőn nem juthat táp­lálékhoz, bemegy a házakhoz, ahol tömegesen fog- dozzák lés pusztitjiák, a bérlő köteles ilyen időben a vadállomány etetéséről gondoskodni, ami akként is történhetik, hogy a határ több helyén a gazdag vetésekről a hó eltávolíttassák. Amennyiben a bérlő, a vetések tulajdonosaival az etetésnek ily mádon való végrehajtására nem tudna megegyezni, köteles a bérlő a községi közdűlő utakón több helyen a havlat eltávolíttatni és a szárnyas vadat ocsuval keveri polyváyal s a nyíltakat pedig répaszelettel, szénával vagy lóherrel eleim. Ha a bérlő szigorú lél idején a vadetetés köte­lezettségének nem tenne eleget, a községi elöljáróság kötelessége ezt foganatosítani a Jent irt módon. Ez esetben a vadetetés költsége a bérlő által letett kaucióból fedezendő. A községi elöljáróság ezen joga a szerződésben biztosítandó. 18. §. Kópékkal csak erdei területeken szabad vadászni. Agarakkal általában tilos a vadászat. 19. §. A vadállomány fenntartásának és szaporításának biztosítása végei! minden egyes község a bérleti szer­ződésben kikötni tartozik, hogy a bérbeadóit terü­letnek a bérleti feltételekben meghatározott és körülirt egynegyed része, a bérlet utolsó évében pedig harmadrésze yódterülctnék u. n. vadkama­rának meghagyandó, melyen a bérlő a vadászati jogot nem gyakorolhatja; a vódterületet évenként Váltakozva, más-más helyen kell kijelölni. 20. §. Ha a bérlő a kijelölt yédterüileten ejt el hasznos vadat, akkor kártérítés fejében a lelőtt Vadak élő értékét köteles a községnek megtéríteni, ha ezt tenni vonakodnék, jogositott a község a letett biztosíté­kokból magáit kártalanítani. Az élővad értéke, a lőtt vad mindenkori piaci értékének háromszorosában áHapittatik meg. 21. §. Vadászati hérlő köteles minden éyben — a vadászati évad végén, az elejtett vadakról pontos jegyzékei 2 példányban beszolgáltatni a községi elöl­járóságnak, mely annak egyik példányát az első­fokú közigazgatási hatósághoz továbbítja. Ezen kimutatások a községi elöljáróságok által megőrizendők és ennek alapján ellenőrizend'őik az elöljáróságok által, hogy a bérletidő utolsó évében bérlő ne pusztíthassa ki a vadállományt. A bérlő a bérleti idő utolsó évében is csak legfeljebb annyi vadai ejthet el, mint amennyit a bérleti idő előző éveiben évenként átlag. Amennyiben a bérlő ezen szakaszban foglalt rendelkezést nem tartja be és a tenvészanyagot kipusztilaná, a községet kártérítés illeti és ennek biztosítása a szerződésbe beleveendő. 22. §. A jelen szabályrendeletben felsorolt és a bér­lőkre kötelező összes feltételekét és korlátozásokat a vadászati haszonbérleti szerződések lényeges pont­jaiul kell tekinteni. Ezeket a szerződésekbe oly kikötéssel kell belefoglalni, hogy nem teljesítésűik esetén a haszonbérbeadó község (város). a szerző­dés egyoldalú, a bérlő kárára és veszélyére történő felbontására is jogosult. 23. §. A bérlő halálával a szerződés az illető bérév végén általában megszűnik, hacsak különös méltány­lást érdemlő családi okok — pl. törvényes örökösei is fegyverengedéllyel bírnak, avagiy közös háztartásban

Next

/
Thumbnails
Contents