Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-06-05 / 25. szám
— 232 vezető utaknak a községhez közeleső részén) felirásos táblán a lakosságot figyelmeztetni, hogy ebet a határba, mezőre, erdőre kiereszteni vagy kivinni, valamint mindenféle hasznos vad és madarak fészkét, tojásait, fiait elszedni szigorúan tilos és hogy a kinntalátí ebek és macskák a vadászati jog bérlője, vagy annak megbízottja, illetve azon területen vadászatra jogosult által elpusztíthatok. Miután, a tapasztalai azt bizonyítja, hogy a mezőre kiszokott kutyát a kijárásról leszoktatni lehetetlen, a vadállomány megvédése céljából az I. fokú halóság. ha ily eset tudomására jut. jogosult a kutya kötvelartását s amennyiben ez sem használna, köteles a kutya kiirtását elrendelni. 16. §. Köteles a bérlő a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskáik rendszeres irtásáról megfelelően gondoskodni s ott, ahol a bérlő vad- felügyelőt is tart, ezen felügyelőnek a ragadozók, kártékony szárnyasok, kóbor ebek és macskák után megfelelő dijat biztositani. Miután a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kártékony állatok lelövéssel nem pusztíthatok, köteles a bérlő a kártékony szárnyasokat, szarkákat, köpe- nyeges varjukat (szürke varjukat) március és április hónapokban a földm ívelés ügyi miniszter 5049/11. B. 1920. rendelete értelmében miifészkekben elhelyezett ,és foszforszörppel mérgezett hushulladókkal, töltött tojásokkal, a többi ragadozókat pedig más szokott és megengedett módon kellő időben pusztítani. Amennyiben a vadászati jog bérlője ezen kötelezettségének eleget nem tenne, a bérlő költségére, a vármegye alispánja elrendelheti a kártékony állatok irtását is az ezen szakaszban körülírt módon és időben foganatosítani. Az alispán véghatározata az 1929. évi XXX. t.-c. 56. §-a alapján birtokon kiviül is végrehajtható. A költségek az ezen szabály- rendelet 6. §-a értelmében a bérlő által lelelt kaucióból fedezendők. Amennyiben az irtás kötelezetl- sége a községi elöljáróságokra hárult, kötelesek az erdőőri és mezőőri személyzettel az elpusztított kártékony iái lapokat összeszedetni és megsemmisíteni. Az elöljáróság általában, köteles az elpusztított kártékony állatokat összeszedetni és megsemmisíteni, misitését ellenőrizni. A kártékony állatok irtását a vadászati jog bérlője évről-évre tartozik bejelenteni a községi elöljárósághoz, ki annak megtörténtét ellenőrizni és ezt a járási főszolgabirákhoz bejelenteni tartozik. 17. §. Minthogy a tapasztalat szerint szigorú téli időben, — amikor nagy hó van és az megfagy — különösen a szárnyasvad a mezőn nem juthat táplálékhoz, bemegy a házakhoz, ahol tömegesen fog- dozzák lés pusztitjiák, a bérlő köteles ilyen időben a vadállomány etetéséről gondoskodni, ami akként is történhetik, hogy a határ több helyén a gazdag vetésekről a hó eltávolíttassák. Amennyiben a bérlő, a vetések tulajdonosaival az etetésnek ily mádon való végrehajtására nem tudna megegyezni, köteles a bérlő a községi közdűlő utakón több helyen a havlat eltávolíttatni és a szárnyas vadat ocsuval keveri polyváyal s a nyíltakat pedig répaszelettel, szénával vagy lóherrel eleim. Ha a bérlő szigorú lél idején a vadetetés kötelezettségének nem tenne eleget, a községi elöljáróság kötelessége ezt foganatosítani a Jent irt módon. Ez esetben a vadetetés költsége a bérlő által letett kaucióból fedezendő. A községi elöljáróság ezen joga a szerződésben biztosítandó. 18. §. Kópékkal csak erdei területeken szabad vadászni. Agarakkal általában tilos a vadászat. 19. §. A vadállomány fenntartásának és szaporításának biztosítása végei! minden egyes község a bérleti szerződésben kikötni tartozik, hogy a bérbeadóit területnek a bérleti feltételekben meghatározott és körülirt egynegyed része, a bérlet utolsó évében pedig harmadrésze yódterülctnék u. n. vadkamarának meghagyandó, melyen a bérlő a vadászati jogot nem gyakorolhatja; a vódterületet évenként Váltakozva, más-más helyen kell kijelölni. 20. §. Ha a bérlő a kijelölt yédterüileten ejt el hasznos vadat, akkor kártérítés fejében a lelőtt Vadak élő értékét köteles a községnek megtéríteni, ha ezt tenni vonakodnék, jogositott a község a letett biztosítékokból magáit kártalanítani. Az élővad értéke, a lőtt vad mindenkori piaci értékének háromszorosában áHapittatik meg. 21. §. Vadászati hérlő köteles minden éyben — a vadászati évad végén, az elejtett vadakról pontos jegyzékei 2 példányban beszolgáltatni a községi elöljáróságnak, mely annak egyik példányát az elsőfokú közigazgatási hatósághoz továbbítja. Ezen kimutatások a községi elöljáróságok által megőrizendők és ennek alapján ellenőrizend'őik az elöljáróságok által, hogy a bérletidő utolsó évében bérlő ne pusztíthassa ki a vadállományt. A bérlő a bérleti idő utolsó évében is csak legfeljebb annyi vadai ejthet el, mint amennyit a bérleti idő előző éveiben évenként átlag. Amennyiben a bérlő ezen szakaszban foglalt rendelkezést nem tartja be és a tenvészanyagot kipusztilaná, a községet kártérítés illeti és ennek biztosítása a szerződésbe beleveendő. 22. §. A jelen szabályrendeletben felsorolt és a bérlőkre kötelező összes feltételekét és korlátozásokat a vadászati haszonbérleti szerződések lényeges pontjaiul kell tekinteni. Ezeket a szerződésekbe oly kikötéssel kell belefoglalni, hogy nem teljesítésűik esetén a haszonbérbeadó község (város). a szerződés egyoldalú, a bérlő kárára és veszélyére történő felbontására is jogosult. 23. §. A bérlő halálával a szerződés az illető bérév végén általában megszűnik, hacsak különös méltánylást érdemlő családi okok — pl. törvényes örökösei is fegyverengedéllyel bírnak, avagiy közös háztartásban
