Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)

1930-03-13 / 13. szám

108 törvénycikk 65—72. és ezen törvény végrehajtása tár­gyában kiadott 40000—88. számú rendelet 182—192. §-ának, nemkülönben az 52963 -908. sz. Földmivelés- ügyi miniszteri és az e tárgyban kiadott egyéb minisz­teri rendeletek határozmányai irányadók. 23. §. Megyei városokban minden eb az utcára s egyál­talán házon kivül levő helyre csakis a marás lehető­ségét kizáró szájkosárral bocsátható. 24. §. Harapós ebek és általában a közbiztonságra ve­szélyes ebek nappal biztos módon megkötve, bekerí­tett helyen tartandók, éjjel pedig csakis zárt udvar­ban bocsáthatók szabadon. Kétség esetén az illetékes járási föszolgabiró, illetve városokban a polgármester dönt ez érdemben. Forgó szukák a forgás idő tartama* alatt semmi­féle, a közönség szemléletének kitett helyre nem bo­csáthatók, hanem a tulajdonos által otthon elzárva tartandók. 25. §. Pásztorebek nyakukról elülső lábaik térdein alól lógó oly kolonccal látandók el (1883. XX. te. 26. §.), mely őket a szabad mozgásban lényegesen aka­dályozza. 26. §. Vendéglőbe, kávéházba vagy más nyilvános helyi­ségbe, úgyszintén társaskocsiba ebet vinni tilos. Ezen tilalom betartásáért nemcsak az eb birto­kosa, hanem az illető helyiség tulajdonosa (bérlője), illetve a társaskocsi alkalmazottja is felelősek. 27. §. Vásárra ebet vinni tilos. 28. §. Kutyát kínozni, durván bántalmazni, uszítani vagy zaklatni tilos. 29. §. Tehervonásra csak megfelelő erős és egészséges eb használható. Az ily eb mindaddig, amig befogva van, száj­kosárral látandó el. 30. §. Az eb birtokosa felelős a kutyája által okozott kárért és veszélyért, ha azonban a kutyája ingerlés folytán okozott kárt vagy veszélyt, ezért az ingerlő felelős. 31. §. Az 1888. évi VII. törvénycikk 126. §-ában meg­jelölt helyi állategészségügyi hatóság 2 2 kiküldöttje félévenként legalább egyszer váratlanul házról-házra járva a kivetési lajstrom (ebnyilvántartás) alapján ellenőrizni köteles, hogy az ebbirtokosok a bejelentési kötelezettségnek megfeleltek-e és általában a jelen szabályrendelet határozmányait betartják-e. 32. §. A gyepmester, ennek hiányában az elöljáróság által megbízott egyén havonkint legalább egyszer a község vagy város utcáin, terein és külső határában portyázni köteles, mely alkalommal az ebbárcával, illetve m. városokban szájkosárral el nem látott, továbbá a hamisított vagy érvénytelen ebbárcával el­látott s végül a megkötve nem tartott harapós, illetve közbiztonságra veszélyes ebeket elfogni köteles. Az elöljáróság, illetve a rendőrkapitány gondos­kodni köteles, hogy ezen portyázásoknál megfelelő rendőri segédlet rendelkezésre álljon. A befogás akként eszközlendö, hogy az eb kín­zása lehetőleg elkerültessék. Minden portyázás befejezte után a gyepmester (befogással megbízott egyén) a befogott ebek számát, esetleg tulajdonosok nevét és ebbáreájuk számát az 1888. évi VII. te. 126. §-ában megjelölt helyi állat­egészségügyi hatóságnak bejelenteni tartozik. 33. §. Portyázás utján befogott gazdátlan ebek az elöl­járóság két kiküldött tagja (városokban 2 rendőrségi közeg) jelenlétében kiirtandók, ha a befogásuktól szá­mított 48 óra alatt az eb tulajdonosa érte kiváltás végett nem jelentkezik. Az ekként elfogott ebeket csak azon ebbirtokosok válthatják ki, kik az esedékes adót kellő időben be­fizették s valószínűvé teszik, hogy az ebbárca az ő hibájukon kivül hiányzott a kutyáról. A gyepmesternek az ekként befogott ebek tar­tásáért naponta 40 fillér tartási dij jár az eb bir­tokosa terhére. A vadászatra jogosultaknak idegen területre át­ment vadászebeire nézve az 1883. XX. törvénycikk 17. szakasza az irányadó. 34. §. A község (város) külhatárában felügyelet nélkül járó (kóborló) ebeket még, ha ebbárcával, szájkosár­ral vagy kolonccal el is vannak látva, a gyepmester (az ebek befogásával megbízott egyén) a községi (városi) mezőőrök, erdöőrök, rendőrök elpusztítani kötelesek. Minden elpusztított ebért az illető közeg kellő igazolás után 1 pengő jutalomban részesül, melyet az ebadó alap jövedelme terhére minden félév végén az 1888. évi VII. te. 126. S-ban megjelölt helyi állat­egészségügyi hatóság jelentése alapján az alispán utal­ványoz­ni. Fejezet. Az ebadó alapok kezelése és jövedelmének felhasználása. 35. §. Az ebadóból befolyó jövedelem a törvényhatóságot illeti, de azt csak állategészségügyi és állattenyész-

Next

/
Thumbnails
Contents