Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (28. évfolyam, 1-58. szám)
1930-03-13 / 13. szám
109 tési dologi kiadásokra szabad fordítani. Átmenetileg 1938. december 31-ig az ebadójövedelem felerésze közegészségügyi célokra is felhasználható. Ehhez képest az ebadó jövedelem a két alap szerint elkülönitendő és külön számadási ágazatként kezelendő, szigorúan ügyelve arra, hogy az egyes alapok érdekeit szolgáló kiadások, úgyszintén az egyes alapokat megillető bevételek az érdekelt alapokon számoltassanak el. A törvényhatóság jogosult a vármegyei ebadó alapból a földmivelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábának megfelelő kamatfizetés ellenében kölcsönt felvenni. 36. §. A szaknaplókban nyilvántartandó a megosztott alapok vagyona és ugyanott számolandó el az alapok tulajdonát képező tőkék kamatjövedelme és minden az illető alapot megillető esetleges egyéb jövedelem is. A kiadások az egyes alapok terhére szintén a szaknaplókban számolandók el, a szerint, amint a kiadások természetüknél fogva az egyik vagy másik alapo^ terhelik. 37. 8Az ebadó kezeléséből felmerülő költségeket a két alap a bevétel megosztásának arányában viseli. Utalványozásoknál az utalvány rendeletben mindenkor kifejezetten kiteendő, hogy az utalványozott összeg melyik alapot vagy az egyes alapokat mily mértékben terheli. 38. §. A vármegyei számvevőség által a két alap külön- külön főkönyvekben külön számadási ágazatként kezelendő. Az évente befolyó ebadó összegéről, valamint annak felhasználásáról a törvényhatóság a számadási évet követő év első felében a földmivelésügyi miniszterhez részletes jelentést tenni köteles. IV. Fejezet. • - - ' - • •> .< Büntető határosatok. '• • z 39. §. A jelen szabályrendelet ellen vétők, ha cselekményük vagy mulasztásuk bűntettet vagy vétséget nem képez, kihágást követnek el és amennyiben nem az 1879. évi XL. törvénycikk 86., 102., 103. és 122. §§-ai vagy az 1888. évi VII. törvénycikk 149. §-a vagy a 154. §-ának i) és j) pontjai, vagy az 1883. évi XX. te. 32. §-a alapján büntetendők, ezen szabályrendelet alapján 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 40. §. A rendőri büntető bíráskodás az 1901. évi XX. te. és a 65000 909. számú Belügyminiszteri rendelettel szabályozott eljárás szerint történik. A befolyt büntetéspénzek az 1901. évi XX. te. 23. $j-ában megjelölt célokra fordítandók. Ezen szabályrendelet a 16331—915. sz. vármegye» szabályrendeletnek és függelékeinek hatályon kivül helyezésével kormányhatósági jóváhagyás után lép hatályba. Annak végrehajtásával a vármegye alispánja bizatik meg. Ezen véghatározat a Vármegyei Hivatalos Lapban közzéteendő s a megjelenéstől számított 8-ik napon kihirdetettnek tekintendő, mely időtől kezdve 15 napon belül a vármegye alispánjánál beadandó s a m. kir. Belügyminiszter cimzendő felebbezésnek van helye. A felebbezési határidő után pedig kormányhatósági jóváhagyás céljából a Belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Miről a Vármegyei Hivatalos Lap szerkesztőjét és az összes iratok kapcsán további eljárás végett a vármegye alispánját értesíti. (P. H.) Jegyezte és kiadta: HERTELENDY KÁLMÁN sk., várm. aljegyző, tb. főszolgabíró. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat. Magyar királyi belügyminiszter. Szám: 50731 - 1930. V. Valamennyi vármegye alispánjának. A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1930. május 3-tól 12-ig rendezi a 25-ik jubiláris, Budapesti Nemzetközi Vásárt. Ez a vásár, amely kezdetben csak egy-két szakmát ölelt fel, a budapesti kereskedelmi és iparkamara erőteljes munkássága következtében a magyar gazdasági életnek fontos eseményévé, a magyar iparnak pedig évenkénti impozáns bemutatkozójává fejlődött. Mivel a vásár a versenyképes magyar ipar termékeit a külföldi látogatók tízezreinek mutatja be és uj üzleti összeköttetéseket teremt, azért ezzel a külkereskedelmi mérleg javítását célzó tevékenységnek fontos láncszemévé vált. A magyar vidéki, de különösen a falusi lakosság szempontjából a Budapesti Nemzetközi Vásárnak fontos hivatása van. Alkalmul szolgál arra, hogy a vidéki lakosság a hazai ipart megismerje és tudomást szerezhessen arról, hogy az áruk legváltozatosabb skáláját mily megfelelő minőségben, mennyiségben állítják elő a magyar munkásnak kenyeret adó magyar vállalatok és ezzel a magyar iparpártolás egyik legfontosabb indokát van módjukban személyes tapasztalatok utján megismerni. A bőségben és nagy változatosságban bemutatásra kerülő áruk összehasonlító árai iránt igen könnyen érdeklődhetnek és a falu szükségleti tárgyait a leggazdaságosabb módon szerezhetik be. Megismerik a legújabb találmányokat, eljárásokat, mezőgazdasági, tejgazdasági, háztartási stb. gépeket, amelyeknek elterjedését kedvezően elősegítik. A vásár alkalmul szolgál arra, hogy a vi-
