Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)

1929-12-19 / 57. szám

-:475 járási főszolgabírónak (polgármesternek, városi tanácsnak) a járási (városi) m. kir. állatorvossal egyetértőleg javaslatot tesz az állatok vizsgálatának helyeire és napjaira nézve és pedig arra való figyelemmel, hogy azok december 31-éig befejezhetők legyenek.

A javaslatnál és az I fokú hatóság által annak figyelembevételével eszközlendő megállapításnál az időben és költségben való takarékosságot, valamint az egyes községeknek célszerű sorrendben való csoportosítását szem előtt kell tartani.

Az állatviszgálatok határnapjáról és helyeiről a járási főszolgabíró a járásbeli községeket köz- hírrététel végett értesíti (a polgármester, városi tanács a határnapokat és helyeket közhírré teszi) s egyúttal ugyanezen § alapján szervezett vizsgálóbizottság tagjait a vizsgálatokra azok megtartása előtt legalább 8 nappal meghívja. Ugyanakkor a határnapokról és helyekről a vármegyei mezőgazdasági bizottságot és a vármegyei gazdasági egyesületet a vizsgálatokon való esetleges részvétel vagy képviseltetés végett értesíti. Ha az apaállatvizsgálat valahol bármely okból nem volt megtartható, vagy közérdekből szükségesnek mutatkozik, tavasszal pótvizsgálatot kell tartani.

Az őszi rendes és a tavaszi esetleges pótvizsgálaton felül rendkívüli vizsgálatot kell tartani:

a) ha azt valamely állattulajdonos vaf1” birtokos állatja részére tenyésztésre jogosító igazolvány elnyerhetése céljából kéri,

b) az 1927. évi XX. t.-c. 6. §-ának c) pontjába ütköző kihágás esetében a büntetőbírónak a kihágást megállapító ítélete kapcsán kiadott értesítésre.

Oly helyeken, ahol a zúgfedeztetés elterjedése miatt a köztenyésztésre nem szánt himálla- toknak megvizsgálása is szükségesnek mutatkozik, ezt a különleges vizsgálatot az alispán indokolt felterjesztése alapján az illető törvényhatóság egész területére vagy annak egy részére és illetve a meghatározott állatfajra, a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr fogja esetről-esetre elrendelni. — Amennyiben ennek a különleges vizsgálatnak elrendelését a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség tartaná szükségesnk, az erre vonatkozó indokolt javaslatát az alispán útján terjeszti elő. Az alispán ily javaslatot vissza nem utasíthat, hanem tartozik azt véleményével együtt 60 napon belül a földmívelésügyi miniszttr úrhoz felterjeszteni.

Az őszi rendes és tavaszi pótvizsgálatokat községenként (városonként) kell megtartani. Ha egyes községekben a megvizsgálandó álatok száma háromnál kevesebb és nem ütközik leküzdhetlen nehézségekbe, célszerűségből több község megvizsgálandó állatait vizsgálat céljából egy központi fekvésű helyre lehet irányítani, viszont azonban nagy kitrjedésű, vagy tanyarendszerű községekben (városokban) a szükséghez képest több vizsgálati hely jelölendő ki.

Az állatvizsgálatokat közigazgatási járásonként (városonként) szervezett járási (városi) állatvizsgáló bizottságok végzik. Az álíatvizsgáló bizottságoknak hivatalos tagjai:

a) a járási főszolgabíró (polgármester) vagy helyettese, mint elnök,

b) a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség vezetője, vagy az általa kijelölt m. kir. gazdasági felügyelő,

c) a járási (városi) m. kir. állatorvos.

Az állatvizsgáló bizottságok szavazati joggal bíró nem hivatalos tagjai: az 1920. XVIII. t.-c. alapján létesült vármegyei mezőgazdasági bizottság és a vármegyei gazdasági egyesület egy-egy az állattenyésztésben jártas választott tagja.

Az állatvizsgáló bizottság előadója: állategészségügyi szempontból a járási (városi) m. kir. állatorvos, tenyésztésre való alkalmasság szempontjából a jelenlevő m. kir. gazdasági felügyelő.

A vizsgálatnál ki kell terjeszkedni:

1) annak megállapítására, hogy a községnek hány darab apaállatot kell tartania.

2) hogy az elővezetett apaállatok közül köztenyésztésre melyek lkalmasak és melyek alkalmatlanok.

3) hogy az apaállatistállók megfelelők-e, elég nagyok-e, jól szellőztethetők-e s hogy frissen vannak-e meszelve, ugyanis az apaállatistállók közvetlenül a vizsgálatok előtt évenként egyszer legalább kimeszelendők.

4) hogy az apaállatok megfelelő ápolásban és takarmányozásban részesülnek-e,

5) hogy a vállalati úton tartott apaállatok tartási szerződése rendben van-e,

6) hogy az apaállatok tűz, továbbá elhullás és kényszervágás esetére biztosíttatak-e, hogy a vonatkozó kötvények meg vannak-e és hogy adíj befizetése megtörtént-e.

A vizsgálat a tenyésztésre alkalmazandó apaállat testalkotása, öröklő vagy olyan hibájára, melyek tenyésztésre alkalmatlanná teszik, korára, egészségére és fajtájára terjed ki.

öröklő hibákkal bíró, a fajtajellegnek megnem felelő állatok a tenyésztésből kizárandók. A vizsgálatnál vezérfonálként a Földmívelésügyi mi-niszter úr 1894. évi 48.000. számú rendeletének a) melléklete szolgál.

A köztenyésztésből kizárandó az apaállat:

a) ha a 10. §-ban megjelölt korhatárt még nem érte el,

b) ha állandó betegségben szenved,

c) ha ezen szabályrendelet 3. §-ának intézkedéseihez képest nem megfelelő fajtájú,

d) ha rossz táplálkozás vagy gondozás folytán teljesen leromlott vagy elgyengült,

e) ha közveszélyes (döf és vad),

f) ha korához képest fejletlen,

g) ha nincs meg a hím jellege,