Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-12-19 / 57. szám
— 476*— h) ha nem arányos testű, i) ha utána rossz a kevés ivadék esik, k) ha utána nőivarú állatok meddők maradnak, l) ha bármi oknál fogva nem fedezőképes, m) ha a rokontenyésztés elkerülése miatt szükséges és n) ha oly küllemi hibákkal bír, melyek átörökölt (nagy fej, hosszú láb, hosszú és vastag szarv, franciás állású hátsó lábak kardláb, hosszú csüd magasan tűzött farok, hajlott hát, pontyhát stb.). A bizottság a vizsgálat eredményéhez képest határozatait vagy egyhangúan, vagy szótöbbséggel hozza. Érvényes határozathozatalhoz az elnöknek (helyettesnek) és az illetékes előadónak jelenléte szükséges. A szavazás kötelező. Szavazategyenlőség esetén határozatként azt kell kimondani, amelyhez szavazatával az elnök járult. Az állatvizsgálatokról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a viázsgálat minden lényeges ténykörülményét s az egyes állatokra vonatkozólag hozott határozatokat az indokokkal együtt fel kell tüntetni. A vizsgálat eredményéhez képest hozott határozatot a bizottság elnöke élő szóval azonnal kihirdeti. Az állatvizsgáló bizottságok által hozott és kihirdetett határozat ellen az érdekelt állattulajdonos vagy birtokos, vagy megbízottja azonnal szóbelileg, vagy 15 napon belül írásban az elsőfokú hatóságnál beadandó a másodfokú hatósághoz intézett beadványban felebbezhet, állattenyésztési vagy állategészségügyi közérdekből kizárólag az illetékes előadó, csakis azonnal és szóbelileg felebbezhet. A szóbeli felebbezést jegyzőkönyvbe kell venni és a felebbezéssel megtámadott határozat végrehajtását fel kell függeszteni. A felebbezést legkésőbb a határozat kihirdetésétől, illetve az írásbeli felebbezés beadásától számított 8 nap alatt az alispánhoz kell felterjeszteni. A felebbezés tárgyában az alispán, ha az érdekelt tulajdonos vagy birtokos felebbezett, állattenyésztési szempontból a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség állategészségügyi szempontból pedig a törvényhatósági állatorvos meghallga-tása után másodfokon végérvényesen dönt. Ily másodfokú határozat ellen az állat tulajdonosa vagy birtokosa által beadott felebbezést hivatalból visz- sz kell utasítani. Állattenyésztési vagy állaegészségügyi közérdekből azonban ezen határozat ellen is, valamint a bizottság illetékes tagjai által bejelentett felebbezés ügyében hozott másodfokú határozat ellen az illetékes bizottsági tag által 15 napon belül a m. kir. Földművelésügyi Miniszter Űrhöz intézendő felebbezésnek van helye. A másodfokú határozat ellen beadott felebbezést a beadástól számított 15 nap alatt kell felerjeszeni. 15. §. Az apaállatok évenkénti rendes vizsgálata és az esetleges pótvizsgálat díjmentes, a rendkívüli vizsgálattal felmerülő összes költségeket az állattulajdonos, vagy birtokos tartozik viselni, kinek kérelmére, illetőleg kihágási cselekményei vagy mulasztása folytán annak megtartása szükségessé vált. A tenyésztésre jogosító igazolvány kiadása díjfizetés ellenében történik. A díj a tenyész- apaállat tulajdonosa vagy birtokosa a tenyésztésre jogosító igazolvány kiadásakor azonnal megfizetni tartozik. A tenyésztésre jogosító igazolvány az előirt összeg befizetésének megtörténtét is igazolja. Egy darab köztenyésztésre jogosító bikaigazolvány kiadása 10 P és egy drb. köztenyésztésre jogosító kan igazolvány 2.50 P lefizetése ellenében történik. 1) A tenyészbika igazolvány kiállítási költségeihez még a krotália ára külön felszámíttatik. 2) Az állatvizsgálatoknál és az apaállatvizsgáló bizottsági határozatok elleni közérdekű felebbezés folytán szükségessé váló kiszállások alkalmával közreműködő köztisztviselők (hivatalos tagok)) járandóságaikat a rájuk nézve érvényes illetményszabályok szerint számítják fel s kötelesek a vizsgálatnál való jelenlétüket utinaplójukban a bizottság elnöke vagy helyettese által igazoltatni. 3. Amennyiben az elsőfokú határozat then az érdekelt fél felebbez és a felebbezés másodfokban is elutasíttatik, a felmerült összes költségek a felet terhelik. Ilyen felebbezés esetén az érdekelt apaállattulajdonos vagy birtokos a járási főszolgabíró a várm. alispánja által meghatározott és felmerülő költségeket, előreláthatólag fedező előleget köteles a járási főszolgabírónál letétbe helyezni. A járási főszolgabíró (polgármester) vagy helyettese mint az állatvizsgáló bizottság elnöke, a szabályszerű kiküldetési díjakat (napidíj stb.) rendes utiátalányát nem terhelve külön felszámítani jogosult. A bizottság nem közalakalmazott tagjai az állami Rendszerű VIII. fizetési osztályoknak megfelelő napidíjat és kilóméterpénzt számíthat ftl. Utinaplójukat a bizottság elnöke láttamozza. A bizottság valamennyi tagjának az illetékes vármegyei számvevőség által felülvizsgált és érvényesített utinaplói alapján megillető járandóságait a vármegye alispánja a befolyt díjakból, illetve a törvényhatóság költségvetése terhére utalványozza. A bizottság hivatalos tagjai közül a m. kir. gazdasági felügyelők és a m. kir. állatorvosok utinaplói a 77.448/1929. F. M. sz. körrendelet értelmében érvényesítés céljából minden egyes esetben az
