Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-12-19 / 57. szám
— 474 — széna 30 q, zab 7 q, alom 15 q, kanok részére 800 kg. évi szemestakarmány biztosítandó. 12. §. Ott, ahol az apaállatoknak saját (házi) kezelésben való eltartása a létszám viszonyok vagy más költségnövelő körülmény miatt a község aránytalan megterhelésével járna, a járási főszolgabíró (pqlgármester) a járási m. kir. gazdasági felüuvelő véleménye és javaslata alapján megengedheti, hogy a tenyészállatok vállalkozó által tartassanak el. A vállalati tartásnak azonban csak az a módja engedhető meg, amelynél a község által az előírt úton megszerzett és tulajdonát képező tenyészállatot bizonyos díjazás ellenében vállalkozó útján tartják és gondoztatják, míg ellenben szigorúan tilos a vállalati tartásnak az a módja, amelynél a tenyészállatot a vállalkozónak kell beszerezni és ez az ő tulajdonát képezné. A vadászati jogért tenyészállatokat biztosítani szigorúan tilos. Pásztorok, csordások semmi körülmények között sem tarthatnak saját tulajdonát képező apaállatokat köztenyésztésre. Az apaállatoknak vállalati úton való tartására az A) és B) alatt előírt minta szerinti tartási szerződést kell kötni és azt jóváhagyás végett a járási főszolgabírónak (polgármesternek) bemutatni. A vállalati apaállattartás díjazásának az a módja, hogy bizonyos tartási idő után a köztulajdont képező apaállat a vállalkozó tulajdonába megy át, ha egyébként a községre anyagilag előnyös, engedélyezhető, de amely időpontban a község tulajdonjoga az apaállatra, ennek folytán megszűnik, az új apaállatbeszerzés kötelezettsége azonnal beáll. Ily díjazási mód mellett a bikánál legalább háromévi, kanoknál kétévi tartási kötelezettség kötendő ki. Az apaállattartó vállalkozó szerződésből eredő kötelezettségének pontos teljesítését a községi bíró állandóan ellenőrizni köteles. A felülvizsgálatra hivatott szerv elsősorban az apaállatvizsgáló bizottság, évközben pedig a járási főszolgabíró (polgármester), a járási m. kir. gazdasági felügyelő és a járási m. kir. állatorvos. Az apaállatvizsgálat alkalmából nem kielégítő állapotban talált vállalati úton tartott tenyészállatok újabb felülvizsgálatára a járási főszolgabíró (polgármeser) a vállalkozó költségére pótszemlét rendelhet el, amelynek foganatosításával a járási m. kir. gazdasági felügyelőt kell megbízni. Amennyiben akár az őszi szemle alkalmából az apaállatvizsgáló bizottság, akár később az ellenőrzésre hivatott közegek nem találnák a tartást és gondozást az állattenyészési közérdekkel egyezőnek, vagy ha a fentiek szerint elrendelhető pótszemle is kedvezőtlen eredményt mutat, úgy a járási főszolgabíró (polgármester) az apaállatnak más vállalkozó által való átvételét vagy a házikezelést azonnal elrendelni köteles minden kártérítési igény és fellebbezési jog kizárásával. 13. §. A köztenyésztésre szánt apaállatok ió tartása és gondozásáért a községi bíró fegyelmileg és anyagilag felelős. Elsősorban ő tartozik gondoskodni arról, hogy az apaállatok mindenkor tenyésztésre alkalmas kifogástalan állapotban legyenek. A járási főszolgabíró (polgármester) községi képviselőtestület határozata alapján megengedheti, hogy az apaállatok tartása feletti felügyeletet és felelősséget más előljárósági tag vegye át. Ott, ahol az apaállatok vállalkozóknak adatnak, úgy a községi bírón kívül elsősorban a vállalkozó felelős. VI. VI. Az apaállatvizsgáló bizottság működése. 14. §. A köztenyésztésre szánt apaállatokat egészségügyi és tenyésztési szempontból évenként hatóságilag meg kell vizsgálni. A vizsgálat rendes vagy jótvizsgálat, vagy rendkívüli vizsgálat. Az évenkénti rendes vizsgálat foganatosítása céljából mindazok (városok, községek, birtokosságok, társulatok, egyesületek, magánegyének stb ), akik a tulajdonukban vagy birtokukban lévő állatot köztenyésztésre szánják, kötelesek ezen szándékukat az illetékes községi elöljáróságának (városi tanácsnak) minden évben, szeptember hó első és tizenötödik napja között szóval vagy írásban bejelenteni és a köztenyésztésre szánt állatot a vizsgálat megtartására kijelölt időben és helyen elővezetni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az állat tulajdonosának vagy birtokosának nevét, lakóhelyét, b) az állat faját, c) az állat fajtáját, d) az állat korát, e) az állat különösebb ismertető jelét, vagy jeleit és végül f) annak feltüntetését, hogy az állatra állíttatott-e ki már tenyésztésre jogosító igazolvány, s ha igen, az állat mióta szolgál köztenyésztésre. A bejelentésnek szabályszerű megtörténtéről a bejelentés elfogadására kötelezett hatóság a bejelentő részére „igazolási jegyet“ tartozik kiadni. A községi elöljáróság (városi tanács) a bejelentésekről két példányban kimutatást tartozik készíteni és abból egyet minden év szeptember havának 25. napjáig megküld az illetékes járási (városi) m. kir. gazdasági felügyelőnek. A m. kir. gazdasági felügyelő a beérkező kimutatások alapján a
