Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)

1929-02-07 / 6. szám

Hivatalbó díjátalányo. XXVII. évfolyam. Csonka Magyarország nem ország! Egész Magyarország mennyország! Szombathely, 1929 február 7. 6. szám. Előfizetési ár: Egész évre 16 pengő Hivatalos hirdetések „Vasvármegye Hivatalos Lapja“ szerkesztő­ségéhez (Vármegyeház) küldendők. Hirdetési díjak: Szavankint 4 fillér, legkisebb hirdetési díj 32 fillér. Megjelenik minden csütörtökön. VASVÁBHEGYE HIVATALOS LAPJA 9 Szerkesztő: VIDOS ÁRPÁD várm. főjegyző. Helyettes szerkesztő: DOSLA VILMOS várm. irodaigazgató. kpm IF. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat. M. kir. földmivelésügyi Miniszter. 70500/1929. VI. 1. sz. Körrendelet. Valamennyi vármegye alispánjának és thjf. város polgármesterének. Az 1929. évi mezőgazdasági munkáknak, különösen pedig az aratási és cséplési munkáknak kellő időben és zavartalan módon való elvégzése, úgyszintén a hivatásos mezőgazdasági munkásoknak a mezőgazdasági termelés keretén belül lehe­tőleg teljes számban való elhelyezkedésének biztosítása érdekében a következőket rendelem: L Terjessze ki a t. Cím gondoskodását és törvényes jogkörében kövessen el mindent abban a tekin­tetben, hogy a munkaadók az aratási és cséplési munkákra s általában bármely gazdasági munkára a hivatásos mezőgazdasági munkásokat szerződtessék vagyis azokat, akiknek az ily munkák vég­zése képezi kereseti és jövedelmi forrásukat. 2. Figyelmeztetendők a munkaadók, hogy a 204.000/1925. B. M. számú rendelet értelmében mezőgazdasági munkákra külföldi munkaerőt csak abban az eset­ben hozhatnak be foglalkoztatás céljából az ország területére, ha ebből a célból a külföldi munká­sok részére a belügyminiszter úrtól előzetesen beutazási engedélyt kaptak. Ilyen beutazási engedély megadását azonban a gondozásomra bízott érdekek szempontjából minaddig nem fogom vélemé­nyezni, amíg a belföldi munkaerő-kínálat kielégítést nem nyert. A hatóságok állandóan kísérjék éber figyelemmel azt, hogy hatóságuk területén mezőgazdasági munkára alkalmaztatnak-e külföldi gazdasági munkások és ha ilyenek alkalmaztatnának, minden esetben szerezzenek meggyőződést arra nézve, hogy a munkaadó bír-e az idézett rendeletben előírt engedéllyel. Külföldi munkásoknak szabályszerű engedély nélkül való alkalmaztatása esetében a hatóságok a hivatkozott B. M. számú erndelet értelmében minden esetben a legszigorúbban járjanak el. 3. Figyelmeztetendők a gazda­sági munkaadók és a gazdasági munkások és egyben felhívom a t. Címet, valamint az alárendelt hatóságokat és az egyidejűleg megkeresett gazdatársadalmi és munkásérdekképviseleti szervezete­ket, hogy a saját hatáskörükben minden rendelkezésre álló eszközzel hassanak közre az iránt, hogy a gazdasági munkaszerződések megkötésénél az alábbiak figyelembe vétessenek: a) aratást, hor­dást, nyomtatást, cséplést s általában bármely gazdasági munkát nem cseléd minőségben elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződést az 1898: II. t.-c.-ben meghatározott módon és a tör­vény rendelkezéseinek megfelelően mindig írásban és a munkaadó, annak intézkedésére jogosított megbízottja vagy a munkások többségének lakhelyén illetékes községi elöljáróság (tanács) előtt kötendő meg (1898: II. t.-c. 8, 9, 10. §-ok). Ügy a munkaadónak, mint a gazdasági munkásnak egy­formán érdeke, hogy a gazdasági munkaszerződést a törvény által meghatározott módon és a tör­vény rendelkezéseinek megfelelően kössék meg, mert ellenkező esetben a szerződés a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető s igényeiket csak a magánjogi szabályok szerint bírói eljárás útján érvényesíthetik, mely eljárás költségei mindkét félre súlyos anyagi terhet jelentenek. Figyel­meztetendők a gazdasági munkaszerződések megkötésénél az 1898: II. t.-c. értelmében közremű­ködni hivatott községi elöljáróságok, illetve községi jegyzők, hogy a szerződések megkötésénél való közreműködésekben a törvény 13, 14. és 16. §ai reájuk vonatkozó rendelkezéseinek megtartását mindenkor szigorú kötelességüknek ismerjék annál is inkább, mert az 1898: II. t.-c.-ben a községi jegyzőre és elöljáróra megállapított kötelesség elmulasztása vagy megszegése esetén az 1886: XXII. t.-c. 90. §-a alaján fegyelmi eljárásnak van helye, az 1886: XXII. t. c. 86. §-a értelmében pedig az elöljáróság minden tagja azokért a károkért, melyeket hivatalos eljárásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül

Next

/
Thumbnails
Contents