Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-02-07 / 6. szám
- 50 — okoz, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal el nem hárítható, teljes kártérítési felelősséggel tartozik, b) Elemi csapás következtében rendszerint felmerülő és a munkáltatás rendjét is zavaró bérviták és nézeteltérések elkerülése céljából a szerződő felek a szerződésben az elemi csapás esetében fizetendő munkabérre nézve külön megállapodást létesítsenek, c) Mindazokban az esetekben, amikor a munkások elhelyezéséről, elszállásolásáról a munkaadónak kell gondoskodni, a szerződésben a munkaadó a, gazdasági munkásoknak a közegészség és közerkölcsiség kívánalmainak megfelelő elhelyezését biztosítsa. A munkások elhelyezését illetőleg az 1921. évi genfi nemzetközi munkaügyi konferencián a mezőgazdasági munkások szállásai és fekhelye tárgyában hozott és Országos Határo- zattal elfogadott ajánlásban lefektetett elvek irányadóul szolgáljon, hogy a munkaadónak a gazdasági munkások elhelyezéséről a következőképen kell gondoskodnia: a munkások szállásai (lakóhelyei) hideg időben fűthetők legyenek. Minden munkásnak külön fekhelye (ágya) legyen és oly elhelyezése, mely által lehetővé válik, hogy a munkás kellőkép tisztálkodhassék. A fekvés céljaira használt szalma, törek stb. állandóan cserélendő. A munkások szállásai (lakóhelyei) nemek szerint elkülönítendők. A munkáscsaládok részére kijelölt lakóhelyek a gyermekek elhelyezésére megfelelő berendezéssel látandók el. Istállók, akiok. pajták a munkások által szállásul (lakóhelyül) megfelelő átalakítás és berendezés nélkül nem használhatók fel. Felhívom a t. Címet, utasítsa az alárendelt hatóságokat, hogy a hatóságuk területén lévő gazdaságokban (uradalmakban) a gazdasági munkások által használt szállás- (lakó)-helyeket állandóan kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék abban a tekintetben, hogy a munkások által szállás- (lakó) helyül használt helyiségek az előírt követelményeknek megfelelnek-e s amennyiben e tekintetben hiányokat észlelnének, saját hatáskörükben megfelelően azonnal járjanak el, az e tekintetben szerzett tapasztalatokról, az észlelt hiányokról és esetleges javaslatokról pedig legkésőbb 1929. évi szeptember 1-re Címed útján tegyenek hozzám kimerítő jelentést. 4. Figyelmeztetendők a munkaadók, hogy az 1921. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a mezőgazdasági munkára alkalmazható gyermekek legkisebb életkora tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1927: II. t.-c. 2. §^ának 1. pontja élteimében mezőgazdasági munkára iskoláztatási kötelezettség alatt álló gyermeket (1921. XXX. t.-c. 1. §.) csak az iskola látogatására megszabott időn (oktatási órákon) kívül lehet alkalmazni s ez a munka a gyermeket tanulmányainak végzésében hátrányosan nem befolyásolhatja. Köteles a munkaadó (gazda) módot és lehetőséget nyújtani arra, hogy a szolgálatában álló tankötelesek a fennálló törvényeknek és rendeleteknek megfelelően rendesen járhassanak iskolába (1907: XLV. t.-c. 32. §.). Felhívom a t. Címet, utasítsa az alája rendelt hatóságokat, hogy hatóságuk területén állandóan kísérjék figyelemmel, hogy a munkaadók az idézett 1927: II. t.-c. 2. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezéseket betartják-e s amennyiben e tekintetben mulasztást észlelnének, haladéktalanul megfelelően járjanak el, az észlelt mulasztásokról és a tett intézkedésekről pedig Címed útián hozzám azonnal tegyenek jelentést. 5. Az aratással együtt a tavaszi és őszi kapás művelésű munkákat, valamint a szálastakarmány művelési és betakarítási munkálatokat előzetes szerződésekkel lekötő munkaadók figyelme nyomatékosan felhívandó az 1928: XXV. t.-c.-nek az arányos munkabérek biztosítását célzó rendelkezéseire. Nem lehet tehát az aratási és cséplési munkák címén a lekötött egyébb munkák bérét aránytalanul megállapítani és ellenszolgáltatás nélküli munkát követelni. A részes szerződésekkel kapcsolatban kikötött napszám vagy szakmánymunkák pénzbeli vagy természetbeni bérének egy munkanapra eső értéke az összes számításba vehető körülmények figyelembe vétele mellett el kell, hogy érje legalább azt a legkisebb munkabért, amennyit a munka teljesítése helyén és idején vagy annak legközelebbi vidékén hasonló munkáért a napszámos részére rendszerint fizetnek, illetőleg ott, ahol a gazdasági munkabérmegállapító bizottság által a legkisebb napszámbérek megállapíttattak, a megállapított legkisebb napszámbér (5180/1928. M. E. sz. rendelet, illetve az 1923: XXV. t.-c. 2. §-ának második bekezdése). Aránytalanul alacsony bérek ellenében teljesített munkák esetében a munkás a megfelelő bért a munka megszűnése után is követelheti (1923: XXV. t.-c. 1. §.). Ezekre való tekintettel és a munkáltatás rendjét zavaró bérviták elkerülése érdekében feladatává teszem a munkaadók és munkavállalók törvényes helyi érdekképviseleteinek (az 1920: XVIII. t.-c. alapján szervezett mező- gazdasági bizottságoknak), hogy az 1929. évi gazdasági munkáltatás módjára, rendjére és feltételeire nézve — a fentebb idézettek szem előtt tartása mellett — legalább a főbb munkanemekre nézve a szerződni óhajtó felek részére irányadóul szolgáló megállapodások létrehozására törekedjenek. 6. Felhívandó a gazdasági munkások figyelme arra, hogy ott, ahol a gazdasági munkások részére készpénzben vagy terményben fizetett napszámbérek annyira alacsonyak, hogy a fizetett bérek az adott gazdasági viszonyok között a gazdasági munkás és családja megélhetését nem biztosíthatják, bárki kérheti a legkisebb napszámbérek megállapításának elrendelését. A kérelem közvetlenül hozzám is benyújtható. 7. Az alárendelt hatóságok feladatává teszem szükség esetén a közbelépést abban az irányban, hogy az aratógépek igénvbevételétől, amíg hatóságuk területén megfelelő számú munkaerő rendelkezésükre áll, a munkaadók eltekintsenek. 8. Különös gondot fordítsanak a. hatóságok területükön a hadirokkant mezőgazdasági munkásoknak rokkantságuknak megfelelő köny- nyebb természetű gazdasági munkákban való foglalkoztatására. 9. Éberen őrködjenek a hatóságok a munkástoborzók és a gazdasági munkavállalkozók működésére. Különösen figyeljenek a hatóságok arra, hogy hatóságuk területén való működésre van-e a munkástoborzónak a 75.000/1926. F. M. számú, illetőleg gazdasági munkavállalkozónak a 76.000/1926. F. M. számú rendelettel szabályozott engedélye. A hatóságok azok ellen a munkástoborzók és knunkavállalkozók ellen, akik szabály
