Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-07-11 / 28. szám
231 — ján és jegyzőkönyvi számán kívül a 14. §. (2) bek. e) pontjában jelzett okiratot kiállított hatóság megnevezése, valamint az okirat kiállításának kelte, helye és hivatali száma is bevezetendő. (5) Tulajdonátruházási nyilatkozattal el nem látott, egynél több sertésről, juhról vagy kecskéről szóló (közös) marhalevél ^lapján a fél kívánságára új marhalevél állítandó ki, illetve új marhalevelek állítandók ki akkor, ha a tulajdonos az állatok egy részét marhalevélköteles forgalomba hozni (eladni, vásárra hajtani, elszállítani, stb.) kívánja. Az új marhalevélen (marhaleveleken) ez esetben tulajdonos gyanánt csak annak neve vezethető be, aki már az alapmarhalevélen is az állatok tulajdonosaként volt igazolva, az új marhalevélre (marhalevelekre) vezetett állatok pedig az alapmarhalevélen a 21. §-ban foglalt szabályok szerint lejegyzendők. Közös marhalevélre jegyzett sertések, juhok és kecskék állatvásárra történő felhajtása esetén ily módon minden egyes darabra külön új marhalevelet kell kiállítani akkor, ha előre látható, hogy azokat darabonként vagy kisebb falkákban fogják eladni (17. §. (5) bekezdés). (ö) Ha a tulajdonos a közös marhalevélre jegyzett sertések, juhok vagy kecskék egy részét tulajdonjogilag átruházta (eladta, stb.), úgy az állatok egy részének átruházását igazoló záradékkal ellátott marhalevél (19. §.) alapján kívánságára a megmaradt állatokra vonatkozólag új marhalevél állítandó ki, illetve adandó ki részére. Ezen új marhalevélen tulajdonos gyanánt annak nevét kell bevezetni, aki a régi (alap) marhalevél első oldalán az első rovatban tulajdonosként igazolva volt. (7) Ha a fél jogosultságának igazolására az illeték lerovását igazoló záradékkal ellátott (23. §.) külföldi marhalevelet mutat be, úgy részére ojyan új marhalevelet kell kiállítani, melyen tulajdonos gyanánt az van megnevezve, aki az állatot külföldről tényleg behozta, illetve akinek címére az a külföldről beküldetett. 16. §. (1) A marhalevéllel már ellátott állat tulajdonjogi átruházása esetén a szerző tartozik az átruházó (eladó, cserébe, ajándékba adó, visszaadó, stb.) által a 11. §. (1) bekezdés 1. pontja értelmében felmutatott marhalevél hátulsó oldalán tulajdonjogot saját nevére átruháztatok Ugyanígy tartozik eljárni az is, aki az állat tulajdonjogát bírói ítélet alapján vagy örökség, illetve hagyomány útján szerzi meg, ha az állat az előző tulajdonos nevére szóló olyan marhalevéllel, melynek hátulsó oldala tulajdonátruházási nyilatkozatot nem tartalmaz, el van látva. Ha az ilyen módon szerzett állatnak még nincsen marhalevele, vagy pedig a volt tulajdonos tulajdonjoga a marhalevél hátulsó oldalára vezetett nyilatkozatában van feltüntetve, úgy a szerző tartozik a megszerzett állatra vonatkozólag az előző tulajdonos nevére szóló új marhalevelet kiállítani és azt saját nevére átruháztatok (2) A jelen szakasz (4) bekezdésében jelzett esetben azonban a tulajdon átruházási nyilatkozatnak a marhalevélre való vezetése előtt az illetéket a 22. §-ban foglalt szabályok szerint ki kell egészíteni. Ha pedig az átruházó (eladó, cserébe adó) tulajdonjogát külföldi marhalevéllel — melyre az (5) bek. értelmében tulajdonjogátruházási nyilatkozat nem vezethető — igazolja, úgy előbb ezen marhalevél alapján az átruházó nevére szóló, vagyis olyan új marhalevelet kell kiállítani, amelynek első rovatában tulajdonos gyanánt az átruházó van feltüntetve és a szerző ezen új marhalevél hátulsó oldalán tartozik a tulajdonjogot saját nevére átruháztatok (3) Olyan marhalevélre, melynek hátulsó oldalán már van tulajdonátruházási nyilatkozat, ‘ újabb ilyen nyilatkozat vezetni nem szabad Ha tehát az eladónak (cserébe adónak, stb.) hátiratolt, vagyis olyan marhalevele van, amelyen tulajdonjoga a hátulsó oldalra vezetett nyilatkozatban van igazolva, úgy köteles ennek alapján előbb új, saját nevére szóló marhalevelet váltani és csak ezen utóbbi marhalevél hátsó oldalára lehet a vevő (cserébe vevő stb.) tulajdonjogát igazoló nyilatkozatot vezetni. A 19. §. (6) bekezdésében meghatározott esetben azonban kivételesen több tulajdonátruházási nyilatkozatot is lehet egy marhalevél hátulsó oldalára vezetni. (4) Nem szabad tulajdonátruházási nyilatkozatot vezetni félévesnél fiatalabb sertésekre, valamint két évesnél fiatalabb lovakra, szarvasmarhákra és bivalyokra használandó űrlapon kiállított marhalevélre akkor, ha az abban leírt állat a féléves, illetőleg a kétéves kort már meghaladta, ha az illeték előzetesen a 22. §. értelmében ki nem egészíttetett. (5) Külföldi marhalevélre tulajdonátruházási nyilatkozatot vezetni nem szabad. 23. §.) (6) A hatósági felügyelet alatt álló hetipiacokon (vásárcsarnokokban) élelmicikk gyanánt árult és itt magánfogyasztás céljából azonnali levágásra vásárolt szopós malacok, bárányok és gödölyék adás-vétele alkalmával a marhaleveleknek a vevők nevére való átírása (hátiratolása), vagy új marhalevél váltása mellőzhető. Ez az eljárás azonban csak az itt jelzett körülmények között, tehát kizárólag csakis a hatósági felügyelet alatt álló piacokon (csarnokokban) és csak a magánfogyasztásra szánt malacokra, bárányokra és gödölyékre nézve engedhető meg, míg minden más esetben, amidőn nincs kizárva annak lehetősége, hogy az adás-vétel tárgyát képező szopós állatok újból forgalomba jussanak, a tulajdonjog átruházásának igazolása a jelen szakasz (1)—(3) bekezdéseiben foglalt szabályokhoz képest el nem engedhető. Önként értetődik, hogy olyan hetipiacokon (vásárcsarnokokban), ahol az itt említett szopós állatok adás-vétele a fentjelzett módon megkönnyíttetik, az ugyanazon marhaleveleknek több ízben való felhasználásával űzhető visszaélések meggátolása végett a hatóságnak alkalmas módon gondoskodni kell arról, hogy a tényleg eladott állatok a vonatkozó marhalevelekről lejegyeztessenek, illetve, hogy az olyan marhalevelek, amelyek a rajtuk foglalt összes állatok eladása folytán érvénytelenekké váltak, az eladóktól bevonattassanak.
