Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (27. évfolyam, 1-59. szám)
1929-07-11 / 28. szám
232 A marhalevél kiállítása és a tulajdonjog átruházása. 17. §. (1) Ha a marhalevél kiállítása és kiszolgáltatása ellen akadály nem forog fenn, úgy annak rovatait a marhalevélkezelő tintával pontosan, olvashatóan, magyar nyelven kitölti. (2) Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha és bivaly minden darabjára a korra való tekintet nélkül külön marhalevelet kell kiállítani és azonkívül lóra, szarvasmarhára és bivalyra, valamint sertésre csak olyan marhalevelet szabad felhasználni, mely a 2. §-ban jelzett megkülönböztetés szerint az állat korának mefelel. (3) A juhokból, kecskékből és sertésekből több darabot is lehet egy marhalevélre jegyezni, de különböző fajú, valamint különböző egyének nem közös tulajdonában álló állatokat egy marhalevélre jegyezni tilos. Úgyszintén tilos félévesnél fiatalabb sertést, félévesnél idősebb, vagy hízott sertéssel egy marhalevélre jegyezni. Ha az egy marhalevélre jegyzett állatok darabszáma szerint fizetendő illeték többet tenne ki, mint az űrlapra nyomott bélyeg értéke, a többletet az űrlap hátulsó oldalára felragasztandó bélyegekkel kell leróni és a bélyegeket a kiállítás keltével kell keresztülírni, vagy a marhalevélkezelő bélyegzővel felülbélyegezni. (4) Egy tulajdonosnak több különböző marhalevélre jegyzett ugyanazon fajú, belföldi származású állatai (juhok, kecskék, sertések) a tulajdonos kívánságára egy (közös) marhalevélre jegyezhetők, ily esetekben azonban figyelemmel a 18. §. (5) és (7) bekezdéseiben foglaltakra, a közös marhalevél hatodik rovatába (tulajdonjog igazolása), az alapmarhalevelek, illetve ezek hátulsó oldalára vezetett tulajdonátruházási nyilatkozatok kiállításának helye, kelte és jegyzőkönyvi folyószáma mindenkor pontosan bejegyzendő. — Sertésekre azonban ilyen közös marhalevél csak a (3) bekezdésben jelzett tilalom által megszabott koriátokon belül állítható ki. (5) Állatvásárokra hajtott sertésekre, juhokra vagy kecskékre, ha előrelátható, hogy azokat darabonként vagy kisebb falkákban fogják eladni, úgy minden egyes darabra külön marhalevél állítandó ki. 18. §. (1) A marhalevél jobboldali hasábjára azon község, város, vármegye nevét, állategészségügyi hivatal menevezését kell bevezetni, melynek területén az állatok a marhalevél kiállítása idejében tartatnak. Marhalevélkezelői kerületekben a marhalevélkezelő a város, község neve mellett a kerület számát is feltüntetni tartozik. (2) Az első rovat (tulajdonos neve és lakhelye) kitöltésénél a jelen rendelet 14. és 16. §-ai- ban foglalt szabályok szigorúan figyelembe veendők. Budapest székesfővárosában, valamint a többi városokban ebben a rovatban a tulajdonos lakcíme, az utca és házszám megjelölésével pontosan feltüntetendő. (3) A második, harmadik és negyedik rovatban, — az előző szabályokban foglalt korlátozások szemmeltartásával — az állat(ok) betűvel kiírandó darabszámát és faját, születési évét, egy évnél fiatalabb állat(ok)nál a születés hónapját, az állat(ok) színét és ivarát, különböző ismertető jeleit és jegyeit kell bejegyezni. E rovatokba az állat egészségi állapotát jelző kifejezéseket (pl. kehes) beírni nem szabad. Az adatokat a tulajdonos pontosan köteles bemondani és különösen bejelenteni, ha az állaton (pl. herélés, nagyobb állandó forradás, új bélyegzés folytán) időközben olyan lényeges változások állottak be, melyek a régi marhalevélbe jegyzett leírástól eltérnek. Szarvasmarhánál és lónál, illetve sertésnél feltétlenül hejelentendő, hogy az állat két, illetőleg fél éven aluli, vágy pedig ezen kort meghaladta-e. Szükség esetén a marhalevélkezelő az állat elővezetését is kívánhatja, vagy pedig azt tartási helyén megtekintheti. (4) Az ötödik rovatba a rendeltetési helyet (irányítást), azaz annak a községnek, városnak nevét, esetleg külön intézményét (közvágóhíd vagy hely, zárt vagy vágó vásár, stb.) kell beírni, melynek területére a birtokos az állatot elszállítja (hajtja), ha pedig azt tartási helyéről el nem viszi, az állat tartási helyét képező község, város nevét kell heírni (helybeni irányítás). Az irányítás sohasem történhetik olyan helyre, ahová az állatot ragadós állati betegség okából elrendelt elkülönítés, zár vagy forgalmi korlátozás vagy valamely általános érvényű hatósági rendelkezés folytán nem szabad elszállítani. Külön engedéllyel történő szállítás esetén az irányítás csak az engedélyben megnevezett helyre (helyek valamelyikére) történhetik. (5) A hatodik rovatba azt kell bejegyezni, hogy a marhalevélre jegyzett állat minő jogcímen tulajdona az első rovatban szereplő tulajdonosnak és ehhez képest minő alapon állíttatott ki részére a jelen marhalevél. A 11. §. (1) bekezdés 2. pontjában említett esetben a tulajdonjog-átszállás igazolásául felmutatott okiratra fel kell jegyezni, hogy annak alapján marhalevél állíttatott ki, illetve ruháztatok á. (6) Ha az állat a tulajdonos saját tenyésztése, úgyszintén ha az állat tulajdonjog-átszállás (örökség, hagyomány) útján jutott a tulajdonába, úgy ezt a körülményt — .amennyiben az a bejegyzés szövegéből egyébként ki nem tűnnék — ebben a rovatban külön világosan fel kell tüntetni. (7) Marhalevéllel már ellátva volt állatra kiállított új marhalevél ezen rovatába az alapmarhalevél, illetve az ennek hátulsó oldalára vezetett tulajdonátruházási nyilatkozat kiállításának helye, kelte és jegyzőkönyvi folyószáma mindenkor bejegyzendő.
