Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)

1928-07-19 / 30. szám

— 212

nek ragályos betegségektől való megóvása végett a közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. t. c.

6. és 19. §-a alapján a következőket rendelem:' Gyermekeket gyermeknyaraltatás keretében lakóhelyükről más községbe, mint nyaralóhelyre és onnan vissza csak akkor szabad akár egyenkint, akár csapatosan útnak indítani, ha a gyermekeknek lakóhelye, valamint a nyaralóhely is ragálymentes. A ragálymentességet a gyermek lakóhelyén vagy a nyaralóhelyen illetékes hatósági orvos igazolja, aki a gyermeknyaraltatás vezetőségének írásbeli bejelentésére a gyermekeket díjmentesen megvizsgálja. A vizsgálat eredményéről hatósági orvosi bélyegmentes bizonyítványt kell szintén dijmentesen kiállítani, amelyben igazolni kell, hogy az orvosi vizsgálatot megelőző hat héten belül sem a gyermek nem szenvedett olyan fertőző betegségben, sem pedig a családjában vagy a lakásul, illetőleg nyaralóhelyül szolgáló házban nem volt olyan fertőző megbetegedés, amely bejelentési kötelezettség alá esik. Ellenkező esetben a hatósági orvos a bizonyítvány kiállítását mellőzi és részletes jelentést tesz az elsőfokú egészségügyi hatóságnak. Az elutazás megengedése, illetőleg legközelebbi megengedett időpontjának megállapítása tárgyában ez a hatóság határoz és esetleg a szükséges óvóintózkedések ioganatositását is elrendeli. Ha a megengedett útnak indítás az orvosi vizsgálatot követő harmadik napon túl késik, az orvosi vizsgálatot meg kell ismételni. A jelen rendelet szempontjából gyermeknyaraltatás valamely csoportnak hatóságok, testületek* egyesületek vagy jótékonycélu alkalmi szervezetek által üdültetés végett lakóhelyüktől különböző községbe, három napot meghaladó időre való elhelyezése, ha a csoport túlnyomó részben a tizennyolcadik évüket még meg nem haladott kiskorúakból áll. Ez a rendelet nem vonatkozik a cserkészek és leventék táborozásaira, iskolai kirándulásokra, valamint az állami gyermekmenhelyek keretében lebonyolított gyer- meknyaraltatásokra. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928: X. t. c. 5. §-a szerint pénzbüntetéssel kell büntetni azt, aki gyermeknyaraltatás keretében a nyaralókat hatósági orvosi vizsgálat vagy engedély nélkül vagy az egészségügyi hatóság engedélye nélkül vagy tilalma ellenére, vagy az általa megszabott időre vagy feltételekre vonatkozó rendelkezés megsértésével útnak indítja. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter jár el. Budapest, 1928. évi julius hó 9-én. Yass sk.

14003—1928. szám.

Valamennyi járási főszolgabíró és polgármester Urnák!

(Külön is kiadatott.)

Az összes hatósági orvosokkal leendő közlés végett kiadom.

Szombathely, 1928. julius 16.

Dr. Horváth Kálmán sk., alispán.

14455—1928. szám.

Tárgy: Az 1929. évi községi és közös költségvetések összeállítása.

Valamennyi járási főszolgabíró urnák és valamennyi községi- és körjegyző urnák !

I (Külön is kiadatott.)

Felhívom a községi és körjegyző urakat, hogy az 1929. évi községi és közös költségvetéseket legkésőbb f. évi augusztus hó 25-ig tárgyaltassák le és 8 napi közszemle után legkésőbb szeptember hó 5-ig az illetékes járás főszolgabirájához terjesszék be. A járási főszolgabíró urakat pedig felhívom, hogy a beérkezett költségvetéseket azonnal, de legkésőbb szeptember hó 15-ig külön-külön jelentéssel hozzám terjesszék be és azonkívül az adott határidő pontos betartásáról felelősség terhe mellett gondoskodjanak.

A költségvetések mikénti összeállítására a 42.200—1927. B. M., valamint a 305.892—1927. B. M. sz. rendelet részletes utasítást ad. Az utóbbi B. M. rendeletet 1928. március 20-án kelt 25671—927. számú rendelettel közöltem Címetekkel, az egyöntetűség biztosítása végett mégis a következőket tartom szükségesnek közölni:

A költségvetéseket 3—3 példányban és pedig a községieket az előirt mintán, a közöseket pedig a számvevőség által megállapított mintán kezelt pengőórtékben készítsék el és ezekhez csatolják függelékként, tehát teljesen önállóan, a vállalatok (szeszfőzde stb.) és alapok (birtokossági, testnevelési alap stb.) költségvetéseit, valamint a C. mintájú kimutatást ugyancsak 3—3 példányban. A kimutatásban az 1913. és az 1927. évi leltári, illetve vagyoni állapotot hasonlítsák össze. Egyéb okmánylás csak egy példányban csatolandó.

A szegény-, tüzér-, munkássególy és közmunka alapokról külön költségvetést késziteniök nem kell,, hanem a meglevő vagyont, valamint az 1929. évre várható jövedelmet és szükségletet a VII., III. és VIII. fejezetekbe állítsák be. Közmunkánál természetbeni leszolgálás esetén az eszményi megváltási összeget állítsák be. Az esetleges feleslegeket azonban az egyéb háztartási szükségletek fedezésére nem fordíthatják, hanem azokat tőkésítés címén irányozzák elő.

A körorvosi és körállatorvosi közös költségvetésekre vonatkozólag a korábban kiadott rendeletem irányadó.

A jegyzői közös költségvetéseket a községi költségvetésekkel egyidejűleg készítsék el és terjesz- szék be; a fizetéseket a 9000 —1927. M. E. sz rendelet alapján, mégis az évközi változások figyelembevételével számítsák ki és állítsák be. A változások természetesen pontosan megjelölendők. Természetbeni lakás csak körjegyzőségi avagy községi házban adható. Ha ilyen nincsen, a községi tisztviselőnek csak a rendes tisztviselői lakáspénzre van igénye, melynek egy évi összegét úgy kaphatják meg, hogy a 2900—1928. M. E. sz. rendeletben közölt augusztus negyedévi lakáspénz járandósághoz 15%-ot hozzáadnak és ezen összegnek négyszeresét veszik. Hadipótlék csak a törvényhatóság által jóváhagyott képviselő-