Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)
1928-07-19 / 30. szám
- 213 testületi határozat alapján állítható be. A kör községeire eső orvosi hozzájárulást, ha az összes községek egy orvosi körbe tartoznak, szintén előirányozhatják egy összegben a jegyzői közös költségvetésben. A közös dologi kiadásokat a tényleges szükségletnek megfelelően ugyan, de mégis a f. év tavaszán hivatalomban eljárt miniszterközi bizottság által megállapított úgynevezett normáltételek szem előtt tar tásával állapítsák meg és irányozzák elő. Természetesen, ha akár a helyi viszonyok, akár az előző évi számadás eredménye indokolttá teszi, ezen tételeknél alacsonyabb összegek beállítása nemcsak lehetséges, hanem egyenesen kötelező. Viszont a felfelé való eltérésnek a lehetősége nincsen kizárva, ha különösen indokolt és méltányos körülmények ezt szükségessé, azonkívül a községek kedvező anyagi helyzete lehetővé teszi. A normáltótelek szerint irodatisztogatásra legfeljebb 120 P, postaköltségekre 240 P, lapokra és szakkönyvekre 120 P, nyomtatványokra 300 P, fűtésre és világításra 250 P irányozható elő. Körön kívüli kiszállásokra csak egy jegyző után és csak legfeljebb évi 12-szeri útra járó költség állítható be. Körön belüli kiszállásokra utiátalányt csak a körjegyző élvezhet. Ennek nagyságát a havonkinti kétszeri kiszállás alapul vételével az 54 filléres kilométerpénz adja meg. Megjegyzem azonban, hogy az egyirányban fekvő községek egy napon látogatandók meg, azonkívül az átalány összege a 300 pengőt csak nagyon kivételes és indokolt esetekben haladhatja meg. Adóügyi jegyzőnek és segédjegyzőnek úti- átalány nem jár, ellenben körön belüli kiszállás esetén, ha arra szükség van, fuvarköltségeiket a körjegyző köteles viselni. Egyébként a külszolgálaton levő körjegyző vagy adóügyi jegyző úgy a közigazgatási, mint az adóügyi teendőket egyaránt ellátni köteles. Több körjegyzőségben nemcsak az I., hanem egyéb fejezetek alá tartozó közös szükségletek is fel szoktak merülni. Ilyen szükségleteket is elő lehet itten irányozni, azonban ügyelni kell arra, hogy a szükségletek a községi költségvetés megfelelő fejezetei és rovatai szerint legyenek csoportosítva és a községek között elosztva (pl. jegyzői lak fentartási költségek, közös levente költségek). A községi költségvetés mintájában a fejezeteket és rovatokat sem megváltoztatni, sem a benyomott rovatok szövege helyett más rovatmegnevezést beírni nem szabad. Olyan tételeket, amelyek a meglevő rovatokban el nem helyezhetők, az illető fejezet „különfélék“ rovata alatt, de minden esetben megnevezve és felsorolva és kellően részletezve kell előirányozni. Ha pedig a megfelelő fejezet nem áll rendelkezésükre, úgy a XII. fejezet alatt irányozzák elő az illető tételt. Az 1927. évi számadási eredményt és az 1928. évi költségvetési hitelösszeget feltétlenül be kell Írni és pedig pontosan, hogy a végösszegek egyezzenek. Az uj, valamint az eltérő előirányzásokat minden esetben indokolni tartoznak. A marhalevólkezelési és husvizsgálati dijakat, még ha azok a kezelőknek át is vannak engedve, feltétlenül elő kell irányozniok. A marhalevélkezelósi és husvizsgálati dijak átengedéséről csak ott lehet szó, ahol laikus kezelők vannak, akiknek fix fizetésük nincsen, hanem a befolyó dijak vannak átengedve fizetés gyanánt. Egyéb marhalevélkezelők csak a befolyó dijak 5O°/0-a erejéig részesíthetők jutalomban. Az ily előirányzásokat azonban csak előzetesen hozott képviselőtestületi határozatok alapján fogom jóváhagyni. A marhalevélkezelés elsősorban a körjegyző teendőjét képezi. Külön marhalevélkezelő alkalmazásának csak székhelyektől 2 km.-nél nagyobb távolságra eső községekben van helye. Minthogy azonban a gyakorlati tapasztalás azt mutatja, hogy a köijegyző csak hivatalos órák alatt állván a közönség rendelkezésére, a marhalevélkezeléssel kapcsolatos fontos gazdasági érdekeket kellően képviselni, illetve ellátni nem tudja, azonkívül legtöbb helyen ezen dijak az egyébként csekély, alig számbajövő községbirói fizetések pótlására szolgálnak és végül, minthogy ezen dijak oly csekélyek, hogy a háztartás mérlegét lényegesen nem befolyásolják, ennélfogva nem teszek kifogást az ellen, ha a székhelyhez közelebb fekvő községek is külön marhalevélkezelőket alkalmaznak, feltéve, hogy az illető eme teendőinek kifogástalan ellátására alkalmas. Ily esetekben azonban az előirányzott javadalmazást csak akkor hagyom jóvá, ha az erre vonatkozó képviselőtestületi határozat csatolva lesz. Tisztviselői illetményjegyzékben úgy az egész járandóságot, mint a községre eső részt tüntessék fel, a dijnok, kisegítő munkaerő és gyakornok alkalmazására, valamint illetményeiknek előirányzására a 305.892—1927. B. M. rendelet 23. 24. 25. pontjaiban foglaltak az irányadók. A természetbeni járandóságot és annak ellenértékét ki kell tüntetni. Ha a járandóságot a község saját terméséből szolgáltatja ki, annak ellenértékét a IX. fejezet alatt, ha pedig megvásárolja, úgy az illetményjegyzék 6. hasábjában levonásba hozott ellenértéket az I. fejezet alatt kell feltüntetni. Az I. fejezet alatt jelzett szemledijak nem azonosak a husszemledijakkal, amelyek egyébként a IV. fejezet alá tartoznak. A 11. fejezetnél a fogyasztási adókezelők és a végrehajtók esetleges jutalmazására vonatkozó képviselőtestületi határozatokat csatolják. Az adóbehajtási jutalmat még átfutólag se irányozzák elő. A fogyasztási adójövedelemnél külön irányozzák elő az átalányt fizetők, külön a termelők és külön a tételenként fizetők adóját a bérmennyiség és az adótétel megjelölésével. A 111. fejezetnél okvetlenül irányozzák elő az együttes kezelésbe vont kéményseprési dijakat. Tűzoltó testületeknek segélyt adni nem lehet, hanem az összes felszerelési és beszerzési költségek a tárgy és az egységárak részletes jelzésével a költségvetésbe beállitandók. Nagyobb beszerzési költségek előirányzásánál a törvényhatóság által jóváhagyott képviselőtestületi határozat is csatolandó. Tűzesetkor adandó fuvarjutalom, tűzoltó szövetségi tagdíj, különféléknél irányozandó elő külön megnevezve és felsorolva. Az IV. fejezetnél jelezzék, hogy az apaállatok beszerzése és eltartása miként van biztosítva. A beszerzési és eltartási költségek fedezésére külön fedeztetési dijak szedhetők, ha 50%-os pótadózás mellett ezen kiadások fedezetet nem nyerhetnek. A fedeztetési dij nagyságát és kezelési módját a képviselőtestület állapítja meg óvről-évre a költségvetés tárgyalása alkalmával. A temető kert széna és sarju jövedelme itt és nem a IX. fejezet alatt irányozandó elő,
