Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)
1928-04-26 / 17. szám
— 116 - / csak azokat a kisegitö munkaerő költségeket szabad utalványozni, amelyek az 1927. évi 60000. P. M. sz. rendelettel kiadott „Közadók kezeléséről szóló H. Ö.“ 124. §-a (Budapesti Közlöny 1927. évf. 229. száma) értelmében véglegesen a község pénztárát terhelik. 25. Az engedélyezett jegyzőgyakornokok díjazására a község költségvetésében a „községi egyéb alkalmazottak illetményjegyzóké“-ben legfeljebb a középiskola 8 osztályának elvégzéséhez kötött álláson működő állami gyakornokok részére megállapított fizetést lehet előirányozni. 26. Az általános igazgatási dologi szükségletek előirányzatait vizsgálva kiküldötteim megállapították, hogy azok egyes községeknél túlzott mérvben vannak beállítva. Figyelmeztetem alispán urat, hogy a költségvetések felülvizsgálatának a legszigorúbb takarékosság elvét tartsa szem előtt és a községek ilynemű szükségleteinek a mérvét a leggondosabban mérlegelje. 27. A fizetési osztályba nem sorolt községi elöljárók kiküldetési napi és fuvardijait a 177300—1924. B. M. számú körrendelet 7. §-ával kapcsolatban és ennek szellemében községi szabályrendelet utján kell szabályozni. 28. A 177300—1924. B. M. számú körrendelet 6. §-a értelmében azoknak a községi alkalmazottaknak utiátalánya kivételével, akiknek működési köre több községre terjed ki, minden egyéb hivatali átalányait be kell szüntetni. Mégis előfordult, hogy némely vármegyében a működési körleten kívül eső kiküldetések díjazására a községi jegyzők részére utiátalányt engedélyezett a vármegye törvényhatósági bizottsága. Utasítom alispán urat, hogy ha vármegyéje bármely községében ilyen átalányt élveznének a községi jegyzők, az erre vonatkozó szabályrendeletnek vagy határozatnak azonnali hatályon kívül helyezése iránt intézkedjék 29. Nem teszek kifogást az ellen, hogyha az olyan alkalmazottak részére, akik működési körletükben a kör székhelyén kívül egész napon át adóvégrehajtásokkal, összeírásokkal stb. foglalkoznak és utiátalányt nem élveznek, a befolyt végrehajtási dijak terhére működésűkkel arányban álló jutalomösszeget engedélyez alispán ur. Az ilyen jutalmazások beszámitandók jelen rendeletemben már említett és az illető részére egyébként adható jutalmazás, vagy segélyezés összegébe. 30. A II. fejezet „Adókezelés“ fedezeti részén az 1. rovat d) pontjában a község jövedelmei között van felsorolva az 1923. VII. t. c. 86. §-a alapján az adókezelésórt és behajtásért a községnek engedélyezhető jutalom. Minthogy a 60000—1927. P. Ü. M. számú rendelettel újabban kiadatott „közadók kezeléséről szóló H. Ö.“ 160. §-a értelmében fezen a címen a községi pénztárnak kiutalt összeg a községnek nem valódi jövedelme, hanem azt a község pénztárában átfutólag kezelik és a közadók kezelésével foglalkozó községi alkalmazottak jutalmazására szolgál, ezért ennek költségvetési előirányzata mellőzendő. 31. A közszolgáltatások bevételi előirányzatának bírálatánál azt állapították meg kiküldötteim, hogy az adóbehajtási illetékek és a községi adók után járó késedelmi kamatok, mint bevétel több községnél nem lettek előirányozva. Felhívom alispán urat, hogy a bevételi előirányzatok felülbirálatánál az összes bevételi források jövedelmét a legszigorúbban kérje számon, az egyes elmaradt bevételi tételeket pótlólag állitsa be a költségvetésbe. 32. Az 1920. XXXIV. t. c. 115. §-a értelmében kormányhatóság által jóváhagyott szabályrendelet alapján szedhető ingatlan vagyonátruházási pótilletéket — mint községi jövedelmi forrást — csak igen kevés község használta ki. Ennek a községi jövedelemforrásnak kihasználására hívja fel alispán ur a községek figyelmét. 33. Több község segélyt nyújt az önkéntes tűzoltó testületnek s ezek a segélyből maguk szerzik be felszereléseiket. Ezt az eljárást szüntesse meg alispán ur, mert az 1927. V. t. c. 45. §-ának 2. bekezdése értelmében az összes tüzrendészeti kiadások fedezéséről a községek költségvetéseikben kötelesek gondoskodni. 34. Nagyobb beruházások, építkezések, tüzoltószerek beszerzése, átalakítások költségeivel nem szabad egy év költségvetési bevételeit megterhelni, vagy az adózók teherbíró képességét egyszerre túlzottan igénybe venni, hanem az ilyen rendkívüli beruházásokkal járó kiadásokat lehetőleg több év költségvetései között kell megosztani, esetleg hitelművelet utján kell fedezni. 35. Hogyha valamely községben szervezett közbirtokosság vagy legelő birtokosság nincs, az apaállattartási kiadások a község pénztárát terhelik és a község ezeket a kiadásokat más önálló jövedelmeiből nem képes fedezni, akkor a község az apaállatok beszerzésére és eltartására szükséges kiadások fedezésére mérsékelt legelödijakat vagy fedeztetósi dijakat szedhet. A dijak mérvét a község képviselőtestülete a költségvetés tárgyalása alkalmával évről-évre az apaállattartási szükségletekhez képest állapítja meg. 36. Hogyha a község kötelezve van, avagy elvállalta az egyházi adók és szol- gálmányok beszedését, ezeket nem kell a költségvetésben átfutó tételként beállítani, hanem csak az együttes adókezelésbe kell bekapcsolni. Az ilyen esetben a község csak az együttes kezelésben vont saját közjövedelmeivel együtt tényleg befolyt s az adók előírásával arányosan megosztott összeg erejéig szavatol és csak az igy megállapított összeget köteles a hitközségnek kiszolgáltatni. 37. Egyszerűbb községi épületek évenkénti karbantartására (vakolatjavítás, átmeszelós) csak mérsékelt összeget lehet a költségvetésben megállapítani. Nagyobb épületjavitások költségei az államépitészeti hivatal által felülvizsgált előméreti költségvetés szerint és csak abban az esetben állíthatók be a köstségvetésbe, ha a munkálat tekintetében a községi képviselőtestület külön határozattal már állást foglalt és ezt a határozatot a vármegye törvényhatósági bizottsága már jóváhagyta. Ez az eljárás és feltételek állanak fenn az uj létesítményekre (építkezés, kövezés, artézi kút, csatornázás stb.) is. Az ilyen szükségleteket azonban mindenkor a „Rendkívüli beruházások“ rovata alatt kell előirányozni. 38. Mesteremberek és kereskedők számlájára gyakran magas összegeket irányoznak elő a községek, de az ilyen előirányzatokat nem jelölik meg közelebbről s igy az ilyen burkolt előirányzatok is az „előre nem látott“ szükségletek fogalmára vezetnek. Utasítsa alispán ur a községeket, hogy minden szükségletet pontosan megnevezve a költségvetés megfelő fejezetén és rovatán részletesen irányozzanak elő. 39. Igen gyakran előfordul, hogy közérdekből eredő felsőbb ajánlatra teljesített rendkívüli beszerzések költségvetési hiteltullópést idéznek elő, mert a községek nem találják meg vagy nem is keresik az ilyen beszerzésekre szükséges fedezetet, banem „felsőbb rendeletre“ hivatkozással fedezet nélkül hagyják az ilyen kiadásokat. Ennek a helytelen eljárásnak megszüntetése céljából utasítsa alispán ur a községeket, hogy a közérdekből eredő felsőbb ajánlásra teljesített kiadások
