Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (26. évfolyam, 1-55. szám)
1928-04-26 / 17. szám
117 fedezetéről az elért jövedelmi többletek vagy hitelmegtakaritások terhére hitel átruházás utján vagy pótköltségvetés utján gondoskodjanak, mert pusztán a „felsőbb rendeletre“ való hivatkozás nem mentesiti a felelős számadókat a költségvetési hitel betartásának kötelezettsége alól. 40. Rendkívüli körülmények esetén pl. járványos betegség, elemi kór, stb. költségeire elsősorban a költségvetósileg előirányzott, de átmenetileg nélkülözhető kiadások beszüntetésével elérhető hitelmegtakaritások átruházása utján vagy a község jövedelmi többletéből, esetleg pótköltségvetés utján kell gondoskodni. 41. Hitel átruházásokra a fejezetek keretén belül is csak esetenkint adhat alispán ur kivételes engedélyt. Tehát a költségvetés megállapításakor nem adható általános hitelátruházási engedély. 42. A megelőző év le nem kötött (kiadási hátralékkal nem terhelt) már megállapítható tényleges pénztári készpénz maradványt (felesleget) be lehet állítani fedezetként a költségvetésbe, hogy ha a község háztartásának egyensúlya egyébként nem volna biztosítható 50%-os pótadó keretében. Ellenben a 177200 -1924. B. M. számú körrendelet 3. §-ának 10. pontjában említett várható (tehát még meg nem állapított) pénztári maradványt nem lehet fedezetként előirányozni. 43. A 177200 — 1924. B. M. számú körrendelet 3. §-ának 10. pontja szerint a cselekvő hátralékból befolyt összegeket a következő óv különféle (rendkívüli) bevételei közt kell. elszámolni. Igen természetes, hogy a kivetésen alapuló előző évi cselekvő hátralékokat (mint pl. a községi pótadó, lajstro- mos általános kereseti adó stb) amelyeknek évről-óvre az előző évi hátralékból kiinduló kapcsolatos bevételi számláik vannak a község számadási főkönyvében, nem a rendkívüli bevételek közt, hanem az évről- óvre vezetett rendes bevételi számlákon kell elszámolni. 44 A költségvetési hitelmegtakaritások és jövedelmi többletek nagyobb beruházási célokra csak előzetes törvényhatósági jóváhagyás mellett, a kisebb rendkívüli szükségletekre pedig alispán ur előzetes jóváhagyó határozata alapján használhatók fel. 45. Nem teszek kifogást az ellen, hogy ha a költségvetési szükségletek és fedezetek szempontjából reális költségvetések mellett elért rendkívüli jövedelmi többletekből és hitelmegtakaritásokból a községek tartalékösszeget gyűjtenek és ezt alapszerüen kezelik. Az ilyen tartalékalapnak elsősorban az a rendeltetése, hogy amennyiben a község bevételei idejében benem folynának, a fizetőképesség biztosítva legyen. Ettől eltérő célra tartalékalapban kezelt összegek csak az előző pontban szabályozott feltételek (előzetes jóváhagyás) mellett használhatók fel. 46. A fogyasztási adó mérséklése esetén, továbbá tüzoltószereknek elrendelt beszerzésére, testnevelési, iskolai stb. célokra 50%-on felül szükséges pótadót sem engedélyezheti alispán ur a saját hatáskörében, hanem az ilyen költségvetéseket hozzám kell felterjeszteni. 47. Az olyan kivételes esetekben, hogy ha a községek az 1927. költségvetési évben nem érték el azokat a jövedelmeket, amelyek a költségvetéseikbe be voltak állítva (irrealitás) vagy pedig indokolt pótszüksógleteik merültek fel és a községi pótadó már 50°/o-ig ki van merítve, végül az igy még fedezetlenül mutatkozó hiány az 59276—1927. B. M. számú körrendelet értelmében az állami adók apadása következtében a községi pótadó százalékos emelése utján sem talál fedezetet, kivételesen évközi segélyt is nyújthat alispán ur a Községi Alkalmazottak Fizetési Alapjából. Az ilyen esetekben csak az elkerülhetetlen szükségletekre és csak a fizetési alapban rendelkezésre álló készlethez képest nyújthat alispán ur mérsékelt segélyt. 48. Sem a községi pótadónak szükségtelenül 50%-ig való kihasználása, illetve engedélyezése, sem pedig a Községi Alkalmazottak Fizetési Alapjának juttatott ellátmánynak a községek között való szükségtelen és indokolatlan szétosztása nem volna összeegyeztethető az 1927. évi V. t c.-ben és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 42.200—1927. B. M. számú körrendeletben kívánt takarékosság elveivel, tehát az ilyen eljárást megtiltom. 49. Kiküldötteim általában tapasztalták, hogy igen sok község nem tartotta be az 1926. évi költségvetési hiteleket. Póthitelt vagy előzetes hitelátruházási engedélyt pedig azért nem kértek, mert az évi zárszámadási mérleg végeredményben cselekvő vagyonállást mutat. Minthogy pótszükségleteket csak jóváhagyott pótköltségvetés vagy előzetesen kikért hitelátruházási engedély alapján lehet kifizetni, utasitom alispán urat, hogy az ilyen módon nem fedett hiteltullépésekért a 177.200—1924. B. M. számú körrendelet 11. §-ában foglalt felelősség megállapításával a szükséges megtorló intézkedéseket tegye meg. 50. Hogy az ilyen szabálytalanságok gyakori előzetes ellenőrzés által már eleve kizárassanak, utasitom alispán urat, hogy a járások főszolgabiráinak vezetésével évenkint legalább kétszer megtartandó községi, pénztári, számviteli és vagyonkezelési vizsgálatokhoz egy-egy számvevőségi szakközeget is küldjön ki. 51. Az együttes adókezelésbe vont községi adókra nyújtandó fizetési halasztás tekintetében a 60.000—1927. P. Ü. M. szám. alatt újabban kiadott .közadók kezeléséről szóló H. Ö. végrehajtási utasítás“ 41. §-ában foglaltakra utalok, amely szerint, ha olyan adózó fizetési halasztásáról van szó, akinek összes adótartozása az illető községben előirt adóknak legalább 10<>/o-át teszi, a fizetési halasztás kedvezménye alól a községi adók kivonhatok. Az ilyen nagyobb adózók által kért fizetési halasztások esetében a fizetési halasztás megadása iránt meghallgatandó község elöljárósága esetenként foglalhat állást. 52. A 42.200—1927. B. M. számú körrendelet III—8. pontja értelmében alispán ur az olyan költségvetést, amelyben a pótadó mérve az 50%'°f meghaladja, a pótadó 50%-ot meghaladó részének engedélyezése végett hozzám köteles felterjeszteni. Felhívom alispán urat, hogy az ilyen költségvetés felterjesztése alkalmával mindenkor jelentse azt is, hogy a Községi Alkalmazottak Fizetési Alapjában az illető község esetleges további segélyezésére mily összeg áll szabad rendelkezésére. Végül megjegyzem, hogy jelen rendeletemmel nem érintett azokra a kérdésekre vonatkozólag, amelyek a 42.200—1927. B. M. sz. körrendeletnek gyakorlati végrehajtása során esetleg még bármi tekintetben felmerülnek, Alispán urnák ez irányban teendő előterjesztése alapján fogom az érdemi választ megadni. Budapest, 1927. évi december hó 19-én. A miniszter rendeletéből: Szikszay sk., miniszteri tanácsos.
