Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (23. évfolyam, 1-54. szám)
1925-11-12 / 46. szám
272 — katonai kiképzésben még nem részesültek. Katonatanulók az október hó l ét megelőzőleg augusztus hó második felében és szeptemberben is csak honvédelmi ministeri engedéllyel vehetők fel. A legénységi szolgálatra belépő egyének részére amennyiben arra a szolgálat alatt alkalmasnak bizonyulnak —- biztosítva van az altiszti rendfokozat elérése is A szolgálat képtelenné vált önként belépett a fennálló szabályok szerint nyugellátásban részesül. A katonai szolgálatból való kilépés esetén a csendőrséghez, vámőrséghez, folyam őrséghez yagy az állami rendőrséghez való átlépés elősegittetik. Átlépés esetén e testületeknél 6 évi szolgálat helyett csaka 3 évi szolgálatot kell vállalni, mert 3 év a kalonai szolgálat fejében hozzászámittatilc. Az önként belépett az első három évben 4—4 heti, azután fokozatosan több pl. egészen 6 hétig terjedő (szabadságot kap a pénzbeli illetékekkel) zsold és családi pótlék IV. A felavatott 1 havi prőbaszolgálat után 12 évi szolgálatra válik kötelezetté, amelybe a próbaszolgálat ideje beszámít. A próbaszolgálat leteltével a felavatott kérheti elbocsátását. A megnem felelőt a katonai parancsnokság elbocsátja. A 12 évből hat évet feltétlenül tényleges szolgálatban kell tölteni. Az önként belépők hat év után esetleg szabadságoltatnak. • A honvédséghez való belépés (felavatás) előtt eltöltött katonai szolgálat a 12 évi szolgálati kötelezettségbe nem számit be, azonban a katonai szolgálatból kifolyólag beállott szolgálat képtelenség esetén bekövetkező nyugellátás szempontjából ha előbbeni katonai szolgálatát hiteles okmányokkal igazolja az teljes mértékben beszámittatik. A szolgálati kötelezettség a bevonulás napjától számit. Az önként belépő szolgálati kötelezettség időtartama lejártának napján bccsáttatik el. Aki ezután is tovább szolgálni óhajt, — ha megmaradása a szolgálatra kívánatos a szolgálatban megtarlatik. Ezek elbocsátásukat bármikor kérhetik, elbocsátásuk azonban a kérelem előterjesztését követő napiári év utólsó napján, tehát mindig csak december 31-én történik meg. A nőtlen belépő legfeljebb csak három évi tényleges szolgálat után kap nősülési engedélyt. A minister helyett Vitéz Dr. Végh sk., h. államtitkár. 17508-1925 szám. Valamennyi járási Főszolgabíró és r. t. városi Polgármester Urnák! (Kőnyomatos példányban is kiadatott) Megfelelő további eljárás és közhírré tétel végett kiadom. Szombathely. 1925. évi november 4. ________ Dr. Horváth Kálmán sk., alispán. M ásolat: A m. kir. belügyminiszter 3606—ein. 1925 számú körrendeleté dr. Vadnay Tibor helyettes államtitkár „A Magyar Hivatalos Nyelv Szabályai“ cimü müvének kötelező használata és megrendelése ügyében. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségének (Budapest székesfővárosának is:). Több mint háromnegyed évszázad múlt el azóta, hogy az 1844: II. t. c. a magyar nyelvet kötelező állami nyelvvé tette, de ezalatt a hosszú idő alatt sem sikerült megteremtepi az egységes, helyes magyar hivatalos nyelvet, azaz a hivatalos Írásoknak olyan általános nyelvhasználatát, amely a hatósági ügyintézésében megkövetelt méltóságot, komolyságot és szabatosságot összeegyezteti a maj&ar észjárásnak megfelelő könnyű megélhetéssel. Ennek a hiánynak a pótlását többrendbeli nagyjelentőségű közérdek régóta követeli, de különösen sürgős természetűvé teszi az a sajnálatos helyzet, amely hazánk megcsonkítása következtében állt be. Minél szükebb területre szorultak össze országunk határai, annál szükségesebb, hogy önnálló nemzeti létünk jogosultságát a mi külön, sajátos nemzeti kultúránk mennél élesebb kiemelésével feltárjuk, már pedig a nemzeti kultúrának egyik legfontosabb, de mindenesetre legszembeszökőbb tényezője a nemzeti nyelv, amelyet a nemzeti, faji sajátosságokat legélénkebben visszatükröző eszközünket, minden téren ápolnunk és fejlesztenünk kell, annyival inkább a hatóságok életében, amelyek az önnálló államiságnak másik egyetemes megnyilvánitását képviselik. A nemzeti kultúra szolgálatánál nem kisebb fontosságú közigazgatási érdekek is követelik a helyes hivatalos nyelvhasználatot, mert a hatóságok az érdekelteket csak akkor győzhetik meg intézkedéseiknek törvényességéről, célszerűségéről vagy közérdekű voltáról, ha a közölnivalóikat mindenki számára világos, könyen érthető módon adják tudtul, tehát olyan nyelvszerkezetekben, amelyekben a hivatalos Írások olvasója a saját gondolatmenetét rendszerint kialakítani szokta. Nem közömbös a tisztviselők számára sem, hogy megszabaduljanak az idegenszerü mesterkélt és eredeti nyelvérzékükkel ellenkező fogalmazás eddigi kényszerétől és hogy az igry fölszabaduló szellemi erőiket az érdemi munkában hasznosíthassák. így az egységes hivatalos nyelv kialakulása teheti egyedül. alkalmasan keresztülvihetővé a munkának ezt a megkönnyiiését és gyorsítását is, hogy a tisztviselők szokszorositva készíthessék el a beadványokat egy- időben a fogalmazással és hogy felülvizsgálatra hivatottak ne vesztegessék el idejüket az elintézések stílusbeli aprólékos felülbírálásával és javítgatásával. Ezeknek a sokoldalú és egyformán fontos közérdekeknek az elő
