Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-27 / 13. szám
— 84 — A végkielégitett tisztviselőknek vagy egyéb alkalmazottnak felesége és gyermekei, a vármegyével szemben ellátásra igényt nem tarthatnak. Ha a végkielégitett tisztviselőt, vagy egyéb alkalmazottat a vármegyei tényleges szolgálat kötelékébe ismét visszaveszik, a végkielégítés előtt eltöltött szolgálati idejét a nyugellátás szempontjából nem lehet beszámítani. 55. §. A létszámcsökkentés következtében való szabályszerű elbánás alá vonást nem befolyásolja az, hogy a tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott fegyelmi eljárás alatt áll. Ilyen esetekben a szabályszerű elbánást végre kell hajtani és a fegyelmi eljárást soronkivül le kell folytatni. A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselőt, vagy egyéb alkalma zottat, amennyiben a fentebbi rendelkezések szerint nyugellátásra már igényt szerzett, a szabályszerű nyugellátás, amennyiben pedig csak végkielégítésben lehet részesíteni, a meghatározott legkisebb összegű végkielégítés illeti meg. Ha a tisztviselőt, vagy egyéb alkalmazottat a fegyelmi eljárás eredményeként jogerős határozattal hivatalvesztésre (elbocsátásra) ítélték a részére megállapított nyugellátást annak a hónapnak a végével, a lakáspénzt pedig annak a lakbérnegyednek a végével, amelyben a jogerős határozat kézbesittetett, be kell szüntetni, az előző bekezdés szerint már kifizetett végkielégítést azonban nem kell visszatéríteni Ha a tisztviselőt, vagy egyéb alkalmazottat jogerős határozattal nem ítélték hivatalvesztésre (elbocsátásra,) az előbbiek szerint kifizetett legkisebb összegű és a szabály szerint járó végkielégítés közötti különbözeiét részére ki kell fizetni, a végkielégités összegébe azonban az olyan alkalmazottnál, aki a nyugellátás helyett a végkielégítést választotta, az általa nyugellátás címén felvett összegeket be kell számítani. 56. §. A vármegyei tisztviselő és egyéb alkalmazott szolgálati idejéhez, ha az 1914—1918, évi világháború, folyamán legalább 3 hónapon át tényleges szolgálatot teljesített, vagy tekintet nélkül katonai szolgálatának időtartamára harczban résztvett, vagy az ellenség előtt megsebesült, vagy hadiviszontagságok köztük járványos betegség következtében munkaképtelenné vált, mindegyik nfptári év után amelyekre nézve a hadiév kedvezményére igényt megállapító fenti feltételek valamelyike igazolható 1—1 évet kell, mint hadiévet hozzászámítani V. Az özvegyek nyugdijáról. 57 §. A jelen szabályrendelet 19. §-nak első bekezdése élteimében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő be töltése után a tényleges szolgálatban elhalt, nemkü önben a nyugdíjazott állapotban elhalt egyén özvegyének özvegyi nyugdíjra van igénye, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, ha a házasság a férj halálát legalább 3 hónappal megelőzőleg köttetett s ha az özvegy férjének halálakor férjével együtt élt, A vármegyei alkalmazottak özvegyeinek az özvegyi nyugdíjra való igényjogosultsága szempontjából a 19. §. második bekezdésében az 1923. évi julius hó 1 je után nyugdijazandókra előirt rendelkezés nem vonatkozik. Az a nő, aki férje halálakor férjével nem él együtt, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha erkölcs tekintetében kifogás alá nem esik és ha hiteltérdemlőleg beigazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. Az a nő, akinek a nyugdíjra jogosulttal kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha nem ment újból férjhez, ha a házasság felbontását kimondó Ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasság kizárólag a férj hibájából bontatott fel és ha a férj tartásdijfúelésre van kötelezve. Amennyiben a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, az ilyképen elválasztott nőt a teljes nyugdíj illeti meg. Ha pedig a volt férj halálakor igényjogosult Özvegyet hagyott hátra, ez az özvegy és a fentebb em lifett nő, vagy esetleg nők a törvényszerű özvegyi nyugdíjban egyenlően osztoznak. A bíróság által jogerősen elválasztott nő részére megállapítandó özvegyi n ugdij, ha a férj tartásdij fizetésére volt kötelezve, nem haladhatja meg a bíróság által megállapított taríásdijnak összegét, Ha pedig a tartásdijnak öt szege kisebb, mint az özvegyi nyugdíjnak a bíróság áltat elválasztott nőt megillető hányada, a kü.önbözetet az igényjogosult özvegy részére keil kiadni. Az igényjogosult özvegy teljes összegű özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényi ha férjének a fentebbiek szerint jogerős bírói ítélettel elválasztott korábbi neje részére nem állapíttatott meg özvegyi nyugdíj vagy ha ez a nő részére megállapitfatott özvegyi nyugdíj bármely okból beszüntettetett. 58. §. Az özvegyi nyugdíjra való igény azonban be nem áll : a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett: b) ha a házasságkötés alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de már 57 ik évét túl haladta, kivéve ha az ily házasságból töivényes gyermek maradt hátra, vagy ha a házasság állal gyermekük töivényesitíetett. . t
