Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-27 / 13. szám
41. §. Annál a tisztviselőnél, aki az 1923. évi julius hó 1-e után helyeztetik nyugalomba és aki kinevezte- tését közvetlenül megelőzőleg az 1912. évi LXV. te. 1., 2. és 3. §-aiban megjelölt hivataloknál, vagy a hivatkozott te. 16„ 17. és 18. §-aiban említett törvényhatóságoknál, nyugellátást adó hatóságoknál, hivataloknál és intézeteknél dijnoki minőségben volt alkalmazva, a dijnoki minőségben megszakítás nélkül eltöltött időt, az ellátás megállapításánál teljes egészében be kell számítani, kivéve a tizennyolcadik életév betöltése előtt dijnoki . minőségben eltöltött időt, amely beszámítás tárgya nem lehet. Az 1923. évi julius hó 1-e után dijnoki minőségben töltött az az idő, amely alatt a dijnok az államkincstáriól, illetőleg a kincstár vagy a kormány kezelése alatt álló közalapból törvényhatósági nyugdíjalapokból, vagy az első bekezdésben említett állami nyugdíj (nyugbér) intézetektől, a dijnoki alkalmazást megelőző alkalmazása után nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élvezett, beszámítás tárgya nem lehet. 42. §. A m. kir. államvasutak nyugdíjintézetének, vagy nyugdíjpénztárának, az országos tanítói nyugdíj- és gyámintézetnek és az országos tanári nyugdíjintézetnek kötelékébe tartozó állásokban tényleges minőségben eltöltött mindazt a szolgálati időt, amely az azokra nézve érvényben álló szabályzat szerint beszámításra alkalmas, az 1923. évi julius hó 1-je után nyugalomba helyezendőknél a vármegyei szolgálatban eltöltött időhöz hozzá kell számítani, tekintet nélkül arra, hogy az átlépés a tényleges szolgálatból, a rendelkezési állapotból vagy a nyugdíjazott állapotból történt. 43. §. A hadjárat alatt úgy a katonai, mint a polgári vármegyei szolgálatra képtelenné vált vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugdijának a jelen rendelet szerint való megállapításánál nem jöhet figyelembe az a körülmény, hogy a nyugdíjas a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló 1922. évi 2700 M. E. számú és 1922. évi 7200 M. E, számú rendeletek alapján, akár az említett rendeletekben megállapított összegű, akár az 1922. évi április hó 1-jét megelőző időben érvényben volt katonai ellátási szabályok szerint meghatározott ellátásban (rokkantjáradék és annak pótlékai vagy katonai nyugdíj) részesül, vagyis a jelen rendelet szerint járó ellátást részükie akkor is teljes összegében kell megállapítani, ha az illetők a hivatkozott rendeletek alapján is részesülnek ellátásban. ' 44. §. • Az olyan nyugdíjas, aki 1923. évi julius 1-éig az államkincstár terhére ösetleg többféle jogcímen részesült ellátásban, illetőleg aki az államkincstártól járó nyugdiján kívül az 1912: LXV. te. 18. §-ának 2, 3. és 4. pontjaiban felsorolt nyugdíjintézetek valamelyikének terhére is részesült ellátásban, 1923. évi julius hó 1 -étöl kezdődőleg, a részére többféle jogcímen járó ellátások helyett csak egy jogcímen, tehát vagy a vármegye, vagy az államkincstár, vagy az említett törvényszakasz 2., 3. és 4. pontjaiban felsorolt nyugdíjintézetek valamelyike terhére kaphat ellátást. A nyugdijat ebben az esetben az illetőnek a különféle nyugalombahelye- zésük időpontjában betöltött állásai közül azután az állása után kell megállapítani, amely állással a jelen rendelkezés szerint magasabb összegű fizetés jár; a különféle nyugalombahelyezések alkalmával figyelembe vet; szolgálati időket azonban egybe kell számítani s a nyugdijat, az említett magasabb összegű fizetésnek az alapulvétele mellett az egybeszámított szolgálati időnek megfelelő százalékával kell megállapítani. A fentiek szerint kell megállapítani a nyugdijat abban az esetben is, ha a nyugalomba helyezett később a vármegyei szolgálatban vagy az 1912. évi LXV. te. 1., 2., 3 , 16„ 17. és 18. §-aiban megjelölt hivatalnál vagy állásra újból alkalmazott tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak újabb nyugalombahelyezése az 1923. évi julius hó 1-je után következik be. A fentiek szerint megállapított nyugdijat teljes összegében vagy az államkincstár, vagy az 1912: LXV. te. 18. §-ában megjelölt nyugdíjintézet terhére kell folyósítani, aszerint, hogy az az állás, amely után a nyugdíj a fentiek szerint megállapittatott, vármegyei vagy azzal egyenlőnek tekintendő állás, vagy pedig az 1912: LXV. te. 18. §-ában felsorolt nyugdíjintézet kötelékébe tartozó állás. • 45. §. A nyugdíjjal igénnyel biró vármegyei alkalmazottaknak a nyugdíjon felül lakbérnyugdijra is van igényük. A lakbérnyugdij az állami alkalmazottakra mindenkor érvényes rendelkezések szerinti mértékben állapítandó meg. 46. §. A már folyósított nyugdijat és lakbérnyugdijat be kell szüntetni a következő esetekben: 1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti; 2. ha a nyugalomba helyezett felsőbb engedély előzetes elnyerése nélkül idegen hatalom szolgálatába lép, a szükséges engedélyt a törvényhatósági bizottság a belügyminiszter jóváhagyásával adja meg; 3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre Ítéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt Ítéli el jogerősen szabadságvesztés büntetésére, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;
