Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-27 / 13. szám

— 82

4. ha a nyugalomba helyezettet a birőság jogerős ítélettel szabadságvesztés büntetésre ítéli a hivatal- vesztésnek kimondása nélkül;

5. ha a nyugalomba helyezett felsőbb hatósága előzetes engedélye nélkül állandóan a magyar szent korona országainak határain kívül tartózkodik, a szükséges engedélyt a törvényhatósági bizottság a belügyminiszter jóváhagyásával adja meg;

6 ha a nyugalomba helyezés után kiderül, hogy a nyugalomba helyezett még a tényleges szolgálat alatt* olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbo' csáttassék. Ilyen esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett

mondja ki;

7. ha a nyugalomba helyezés után, már a nyugalomba helyezés/időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, amelynek ismeretében a nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ilyen esetben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki;

8 ha a nyugalomba helyezett újból állami vagy az 1912 :LXV. te. 2. és 3 ai szerint államival egyenlőnek tekintendő, vagy az 1912 :LXV. te. 16., 17. és 18 § aiban felsoroit törvényhatóságok, hivatalok és intézetek valamelyikénél (az ott említett valamilyen állásban) állandó tényleges szolgálatba lép;

9. ha a nyugalomba helyezett meghal.

A nyugdijat az 1., 2., 5 pontnál csak ideiglenesen, a 4. pontnál csak a szabadságvesztés tartamára kell beszüntetni, mig a többi pontok alatt felsorolt esetekben véglegesen.

Az 5. és 8. pont eseteiben a nyugellátás csak időlegesen szüntetendő be, a nyugellátást újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nyugellátás beszüntettetett; a múltra nézve azonban a nyugellátást utólag sem lehet folyósítani.

Egyáltalában nem kell azonban beszüntetni a már folyósított nyugdijat (nyugbért) abban az esetben, ha a nyugdíjas (nyugbéres) a 6000—1923 M. E. rend. 1. fejezet, 19. pontjának második bekezdésében meghatározott 75% os napidij vagy pedig napibér élvezete mellett alkalmaztatik újból.

47. §.

Ellátásra igényt nem tarthat az olyan alkalmazott:

1\ aki a magyar állampolgárságát elvesztette;

2. aki felsőbb hatósága előzetes engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lépett, a szükséges engedélyt a törvényhatósági bizottság a belügyminiszter jóváhagyásávat adja meg;

3. aki állásáról írásbeli nyilatkozatban lemondott;

4. aki állását önként elhagyja, arra felhívás dacára a felhívásban megszabott határidő alatt sem tér vissza ;

5. akit a bíróság jogerős Ítélettel hivatalvesztésre, vagy viselt hivatalának vagy állásának elvesztésére ítélt, illetőleg akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

6. aki jogerős fegyelmi határozat alapján a szolgálat kötelékéből elbocsáttatott;

7. aki olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék, akit azonban e cselekményeiért megszökés miatt, vagy bármely más okból bűnvádi vagy fegyelmi eljárás utján felelősségre vonni nem lehet.

Lemondásnak nem lehet tekinteni az olyan nyilatkozatot, amellyel a vármegyei alkalmazott állásától való felmentését az ellátás megállapithatása végett, vagy pedig olyan más ellátásra történt átlépése folytán kéri, mely állásra történt szolgálati idő a jelen szabályrendelet értelmében az ellátások megállapításánál beszámítható..

Lemondásnak tekinthető az is, ha a választott tisztviselő az általános tisztujitáskor az általa utoljára viselt állásra nem pályázott, vagy ha a jelöléstől visszalépett.

A 7. pontban említett esetben az ellátásra való igénynek elvesztését a fegyelmi hatóság, a fegyelmi

eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki.

Ezen § 5, 6. és 7. pontjaiban említett esetekben — méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják — a törvényhatóság a fegyelmi hatóság javaslatára a belügyminiszter jóváhagyásával a vármegyei tisztviselő vagy egyéb alkalmazott, illetőleg annak özvegye és árvái részére ellátást engedélyezhet. Ez az ellátás annak az ellátásnak megfelelő hányadában vagy egész kivételesen annak egészében állapítandó meg, amely a tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat, illetőleg annak özvegyét és árváit a jelen szabályrendelet értelmében megilletné abban az esetben, ha a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott szolgálatának ezen szakasz 5., 6. és 7. pontjaiban említett okokból való megszűnésekor szolgálatképtelenné vált volna.

Ezen szakasz 5. pontjában említett esetben, ha a biróság ítéletében szabadságvesztés büntetést is megállapít s ha a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott nőtelen és gyermektelen, vagy ha nejének és gyermekének ezen szabályrendelet értelmében egyébként sincsen igénye állandó ellátásra, a törvényhatóság által a fentiek szerint engedélyezett állandó ellátást csakis a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának befejezését követő hó elsejétől kezdve lehet folyósítani; ha azonban a tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak állandó ellátásra egyébként igénnyel biró neje vagy gyermeke van, a részére engedélyezett állandó ellátást a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának tartama alatt a nő vagy a gyermek, illetőleg annak gyámja vagy gond noka kezeihez kell folyósítani.

48. §.

A nyugdíjintézet azon tagja, aki a 19. §. értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgáiatidejét még nem töltötte be s akinek részére a 21. §. alapján sem engedélyeztetett nyugdíj, végkielégítésre tarthat