Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-20 / 12. szám
64 — Véghatározat. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalván a m. kir. Belügyminiszter Urnák 127,917—923. V. a számú leiratát elhatározza, hogy „a községi és körjegyzők, úgyis mint anyakönyvezetők részére egyes hivatalos működésekért engedélyezett dijakról, valamint az általuk végezhető magánmunkálatokról“ alkotott 21545—912. számú vármegyei szabályrendelet 3. és 4. §. §-ait a hivatkozott B. M. leirat rendelkezéseinek megfelelően módosítja és ehezképest a szabályrendelet 3. és 4. §-ait módosító alábbi rendelkezéseknek a hivatkozott vármegyei szabályrendelethez függelénként való hozzáfüzését elrendeli. 3. §. A munkadij mértéke: 1. Az| ingatlan becsértékének megállapítására nézve az adókataszter adatai alapján kiállított adó és becslési bizonyítványért (42.600—1914. I. H. számú igazságügyminiszteri rendelet) ha a telekkönyvezett ingatlanok kataszteri helyrajzi száma a telekkönyvi részletszámmal azonos, olyan összegű munkadij számítható, amely egyenlő az állandó összegű illetékek megállapítása tárgyában kiadott 156600—1923. P.’ M. számú pénzügyminiszteri rendelet (Belügyi Közlöny 1923. évf. 55. szám) 13. §. első bekezdésében a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illetékek összegével, ha az említett adatok eltérnek és emiatt vagy bármely egyébb okból külön azonosítás szükséges, a munkadij kétszeresen számítható ; a községi bizonyítványra nézve megállapított illetékek megváltoztatása esetén az újonnan megállapított illeték szolgál alapul. 2. az 1. fontban jelzett adó és becslési bizonyítványokon kívül minden más községi bizonyítványért — hacsak az érvényben álló szabályok szerint nem díjmentes, — olyan összegű munkadij számítható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított, kincstári illeték felének felel meg. 3. Katasztert birtokivek hagyatéki és gondnoksági ügyben felvett leltárak másolatáért oldalanként olyan összegű munkadij számítható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illeték felének felel meg. 4. Gondnokság alá helyezés esetében foganatosítandó leltározásért a hagyatéki leltározásra nézve megállapított munkadij számítható; 5. hivatalos eljárásban közhivatal előtt szükséges előljárósági (hatósági) névaláírás hitelesítéséért, olyan összegű munkadij számítható, amely az 1. pont szerint a községi bizonyítványokra nézve megállapított kincstári illeték negyedrészével egyenlő pénzintézeti váltón, vagy egyéb magánügyekben kívánt névaláírás hitelesítésért a fentebbi dij kétszerese számitható. 4. §. * A jelen szakaszban megjelölt magánmunkálatokért felszámítható dijak: 1. Felebbviteli beadvány elkészítéséért olyan összegű munkadij számitható, amely megfelel az állandó összegű illetékek tárgyában kiadott 156,600—1923. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet 47. §. első bekezdésében a rendes közigazgatási beadványra nézve megállapított kincstári illetékek összegének; az illeték megváltoztatása esetén az újonnan megállapított rendes közigazgatási beadvány kincstári illetéke szolgál alapul. Egyszerű beadványok (kérvények) készítéséért a felebbviteli munkadij fele számitható. A K. ü. Sz. 97. §te alapján felvett jegyzőkönyvi kérelemért — ha az ügyben a községi elöljáróság köteles eljárni — munkadij nem számitható. 2. Az 1898. II. t.-cz., az 1899. XLI. és XLII. t-cz., továbbá az 1900. XXVIII. és XXIX. t.-cz alapján bármily szerződés elkészítéséért olyan összegű munkadij számitható, mint az I. pontban a felebbviteli beadványokra nézve megállapított munkadij. ha a szerződést tiz munkásnál több szerződő munkás Írja alá, minden további munkás után még az alapdij huszadrésze számitható, ha pedig a szerződés elkészítésekor nem tudható, hány szerződő munkás fogja aláírni, az alapdij háromszorosa számitható. 3. A 2. pont alá nem tartozó szolgálati és tanviszonyt szabályozó (cseléd, iparossegéd, iparostanonc) szerződés elkészítésért olyan összegű munkadij számitható, mint a felebbviteli beadványok munkadija (1. pont); 4. másolatok előállításáért oldalanként legalább 30 sorral, a sorokat 15 szótaggal számitva, egy- egy oldal után olyan összegű munkadij számitható, mint a felebbviteli munkadij negyedrésze, ha pedig az oldal terjedelme a megszabott mértéken alul marad, ezen oldal után a felebbviteli beadvány munkadijának egy ötödé jár. 5. Minden olyan kétoldalú jogügyletről szóló okirat elkészítéséért, amelyet az egymással szerződő felek mindkét részről aláírással látnak el (adásvételi, örökösödési, csere, bérleti, haszonbérleti, vállalati, ajándékozási szerződések, egyezségek, egyezmények stb.) az okiratban számszerűleg kitüntetett vagy ennek hiányában a szerződő felek által előzetesen kijelentett értéket véve alapul» tízmillió korona ügyleti értékhatárig olyan összegű munkadij számitható, amely az 1920. XXIV. tcz. 1. §-ában foglalt III. számú illetéktáblázat megfelelő díjtételének egy ^negyedét teszi ki (az ügyleti érték öt ezreléke) tizmillió ügyleti értéken felüli rész után a fentebbi illetéki díjtételnek egy tizedrésze (az ügyleti érték kettő ezreléke) számitható; 6. minden olyan egyoldalú akaratkijelentést tartalmazó jogügyletről szóló okirat készítésért, amelyet csak a magát elkötelező fél (felek) ir alá, (adóslevél, kötelezettségek fenállását elismerő egyéb nyilatkozat, engedményezés, kezesség, vállalás biztosítéki okirat, végrendelet stb.) az okiratban számszerűleg kitüntetett,
