Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1924. január-december (22. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-20 / 12. szám
— 65 — vagy ennek hiányában a meghívó fél által előzetesen kijelentett ügyleti értéket véve alapul, tizmillió korona ügyleti értékhatárig olyan összegű munkadij számítható fel, amely az 1920 XXIV. tcz. 1. §-ában foglalt II. számú illetéktáblázat megfelelő díjtételének egy negyedét teszi ki (az ügyleti érték kettő és fél ezreléke (tizmillió ügyleti értéken felüli rész után a fentebbi illeték díjtételnek, egy tizedrésze (az ügyleti érték egy ezreléke) számítható. 7. Adtelekkönyvi törlési engedélyt tartalmazó nyugták továbbá csupán telekkönyvi bekebelezési, vagy törlési engedélyt vagy elsőbségi jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat elkészítéséért az okiratban számszerűleg kitüntetett vagy annak hiányában a megbizó fél által előzetesen kijelentett ügyleti értéket véve alapul olyan összegű munkadij számítható fel, amely az 1920 XXIV. tcz. 1. §-ában foglalt I. számú illetéktáblázat megfelelő díjtételének egyharmad'részét teszi ki, de legalább is olyan összegű munkadij számítható, mintha az ügylet értéke egy millió koronát tenne ki; 8. bármily természetű olyan írásbeli munkálatokért, amelyek az előbbi pontokban körülirt munkálatok közé nem sorozhatok, — ideértve vázrajzokat, a meghatalmazásokat — olyan munkadij számítható, amely, ha a munkálat félivnyi terjedelmet meghalad, a felebbviteli munkadijjal (1. pont) egyenlő, különben pedig a felebbviteli munkadij felének felel meg. 9. Ha a megkezdett munkálat a jegyző hibáján kívül abban marad, a jegyzőt a fentebbi pontok szerint felszámítható munkadij egyharmada, de legfeljebb a felebbviteli munkadij összege illeti. Pótdij. a) Ha a jegyző a magánmunkálatot nem hivatalában, hanem a fél kérésére a megbizó fél lakásán készíti, székhelyén a reá nézve hivatalos kiküldetéseknél megállapított napidij egy negyede székhelyén kívül a teljes napidij is felszámítható. b) ha a munkálatot a megbizó fél kifejezett kívánságára esti 8 órától reggeli 8 óráig terjedő időben a fél lakásán készíti, az a) pontban megszabott pótdij kétszerese számítható; c) ha a magánmunkálat ellátása fejében jegyző a fél felhatalmazásából fuvart vett igénybe, vagy egyéb természetű kész kiadásokat fizetett, az ekép felmerült kiadások megtérítése követelhető. A pótdij felszámítás csak akkor jogos, ha jegyző a megbizó kérését, vagy felhatalmazását és a pótdij felszámítás valószínű összegét a megbízás felvételekor a magánmunkálati sorkönyvben, valamint a megbizó félnek előre kiszolgáltatott másolati lapon feljegyezte, ez által a megbízót a felmerülhető költségekről előzetesen tájékoztatta, a fél pedig ahhoz hozzájárult. A szabályrendelet függelékének A) fejezetében foglalt tiltó rendelkezések a 42653—923. sz B. M. körrendelet értelmében kiegészíttetnek azon rendelkezéssel, hogy a vasutakra szóló munkás-hetijegyek váltására jogosító igazolványt az igazolvány tulajdonosának aláírását hitelesítő záradék rávezetéséért, valamint annak az igazolásáért, hogy az igazolvány tulajdonosa az illető községnek állandó, vagy idényszerü lakosa, a községi (kör) jegyzőt díjazás nem illeti meg, vagyis a kérdéses adatok igazolását díjtalanul köteles teljesíteni. Elrendeli a törvényhatósági bizottság, hogy ezen díjmegállapítás jelen véghatározatnak szabályszerű kihirdetése és a felebbezési határidő lejárta után, mint a jegyzői magánmunkálatokról alkotott 21545— 912. számú vármegyei szabályrendelet módosított függeléke 3 példányban kiállíttassák és a törvényhatósági bizottsági határozat kivonatával együtt záradékolás végett a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz felterjesztessék. Felhívja a törvényhatósági bizottság a vármegye alispánját intézkedjék aziránt, hogy miután a B. M. rendeletben, illetve a törvényhatósági bizottság határozatában az egyes munkadijak számszerű ösz- szegben kifejezve nincsenek, a községi (kör) jegyzők a 3. 4. §. §-okban felsorolt munkálatokat díjtáblázatba foglalják és az egyes munkákra nézve a rendeletben, illetve véghatározatban megszabott alapon összegszerűleg tüntessék fel, azután a díjtáblázatot a főszolgabírói láttamozással ellátva a községi irodában függesszék ki. Mely véghatározat a várm. hivatalos lap I. rovatában szabályszerűen közzéteendő, azután a 15 napi felebbezési határidő lejárta után a dijmegállapitást tartalmazó „függelék“ 3 kiadmányi példányával együtt záradékolás végett a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz felterjesztendő. Miről a vármegye alispánja a Vasvármegyei Jegyzőegyesület Elnöksége, Szentgotthárd és a vár- megyei hivatalos lap szerkesztője H. értesittetnek. P. H. Jegyezte és kiadta: ____ Dr. Horváth Kálmán sk., vm. főjegyző. K ivonat Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1924. évi február hó 18-án és folytatva tartóit évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 10557—1923. szám. Tárgy: A vármegye alispánja jelenti, hogy egyes vármegyei alapokat hosszúlejáratú kölcsönök terhelnek, amelyek az annak idején kiállított kötelezvények rendelkezései értelmében a megállapított előzetes felmondási idő betartása mellett és a kikötött stornodij lefizetése ellenében a kölcsönt nyújtó pénzintézeteknek visszafizethetők. f Minthogy a jelenlegi pénzügyi helyzet alkalmasnak mutatkozik arra, hogy ezen kölcsönök a törvény- hatóság nagyobb anyagi megterhelése nélkül visszafizettessenek, javaslatot tesz aziránt, hogy a törvényható
