Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-10-18 / 42. szám
i 9. §. A tisztviselői nyugdíjalap vagyona felett a nyugdijválasztmány véleményének meghallgatása s a belügyminiszter felügyelete mellett a törvényhatósági bizottsági közgyűlés rendelkezik 10. §. A nyugdíjalapot kezelő választmány: elnök, alelnök, jegyző, ügyész és 8 választott tagból áll, kik közül négyet a törvényhatósági közgyűlés, négyet pedig a nyugdijintézeti tagoknak az alispán által minden 6 évben a tisztujitás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke az alispán, alelnöke a főjegyző, jegyzője egyik törvényhatósági jegyző, ügyésze a vármegyei tiszti főügyész. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés, illetőleg a nyugdijintézeti tagoknak a fenti § értelmében összehívott rendkívüli közgyűlése választ. 11. §• A fentebbi szakaszban megnevezettekből álló tizenkét (12) tagú választmány feladatai: 1. Ellenőrzi azt, hogy az alap rendeltetésének és a jelen szabályrendeletnek megfelelőleg kezeltessék. Az alap vagyona csak magyar állampapírokban, az állam által kamataikra nézve biztosított s a kormány által biztosítékok vagy óvadékok gyanánt elfogadhatóknak kijelentett értékpapírokban, magyar földhitelintézeti záloglevelekben és takarékpénztári betétként helyezhető el. Magánosoknak kölcsön még ingatlan biztosítékok nyújtásának feltétele mellett sem adható. 2. Az ellátásért vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek s általában minden az alapot érdeklő kérvények véleményes jelentés kíséretében elintézés végett az állandó választmány elé való terjesztése. 3. Előterjesztést tesz a törvényhatósági bizottság őszi közgyűlésének, hogy az alap vagyona, mely pénzintézeteknél, illetve mily értékpapírokban helyeztessék el, vagy egyébként miképen gyümölcsöztessék. 4- Véleményt nyilvánít a nyugdíj, vagy ellátási illetmények kiszolgáltatása körül felmerült panaszokra nézve. 5. A nyugdij-alap múlt évi állapotáról és pénztárának állásáról kimerítő jelentést terjeszt a törvény- hatósági bizottság tavaszi közgyűlése elé, s ennek utján azt közhírré teszi. A nyugdij-alap jövő évi költségvetését letárgyalva jelentéssel a törvényhatóság őszi közgyűlése elé terjeszti. 12 §. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 13. §. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább 6 tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges A szavazatok egyenlő megoszlásának esetén az elnök szavazata dönt. Minden ülésről rendes jegyzőkönyv vezetendő. Nem egyhangú szavazás esetén a szavazásban részt- vettek a jegyzőkönyvben névszerint megjelölendők. 14. §. A törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek az 1896. évi XXVI. te. 45. § ában felsorolt esetekben hozott határozatai ellen pedig a Belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. 15. §. Az alispán, mint a választmány elnöke képviseli a nyugdíjalapot és a választmányt hatóságok és magánosok irányában. Összehívja a választmány üléseit és pedig a törvényhatóság megalakulása s a tisztujitás után. Kitűzi a napirendre kerülő tárgyakat, miért is minden folyamodvány hozzá nyújtandó be Felelősség terhe mellett utalványozza az alap kezeléséből netalán felmerülendő költségeket, ő Írja alá a hitelesített jegyzőkönyvet, s minden a választmány nevében kiadott iratot. Akadályoztatás esetén az alelnök helyettesíti. 16. §• A jegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírni. A számvevőséggel egyetértve összeállítja a nyugdíjalap minden mozzanatáról a törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésén előterjesztendő évi jelentést. 17. §. A nyugdíjalap az 1902. évi III. te. 1. §-a értelmében a szombathelyi m. kir. állampénztárban külön alapként kezeltetik, annak terhére az alispán a 121000/1902 sz. rendelet alapján jogosítva van a megye területén az összes állampénztáraknál utalványozni. A számadást a pénzügyigazgatóság mellérendelt számvevőség készíti és az alispánhoz beterjeszti. — 288 — III. Nyugdíjalap kezelése.
