Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-10-18 / 42. szám
— 289 18. §. A nyugdijintézeti tagokat választó tiszti közgyűlésnek tagjait rendkívüli közgyűlésre csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenkint meghívja, megjelölvén a tárgyakat, a melyek fölött határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra legalább 20 tagnak jelenléte és azoknak általános szótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap 10. részesének írásban beadott kérelmére az alispán rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. A nyugdijintézeti tagok közgyűlési jegyzőkönyvének hitelesítésére az elnökön kívül jelen volt 2, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. IV. A nyugdíjazási illetőleg ellátási szabályok. 19. §. A nyugdíjintézet tagja, feltéve, hogy a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor, negyvenedik életévét még nem töltötte be, legalább öt évi beszámítható szolgálat után a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor negyvenedik életévét már betöltött, vagy rendszeresített álláson ideiglenes minőségben alkalmazott nyugdijintézeti tag, nemkülönben a dijnok is legalább 10 évi beszámítható szolgálati idő után nyugdajazásra tarthat igényt. A tényleges szolgálat kötelékéből 1923- évi. julius 1-e után megváló vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugdíjra csak abban az esetben tarthatnak igényt, ha beszámítható szolgálati idejük 9 évet és hat hónapot meghalad. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akik nem nyugdíjra, hanem nyugbérre igényjogosultak, akiknél az igény nyugbére csak akkor áll be, ha megszakítás nélkül egyhuzamban legalább 10 éven át voltak alkalmazva. 1. Ha elaggottság, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltéaére képtelenné vált; 2. ha hatósági szervezés következtében állása megszüntettetik; 3. ha általános tisztujitás alkalmával eddig elfoglalt hivatalos állásából kimarad; 4. ha a nyugdíjjogosult 60-ik életévét betöltötte; 5. ha a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte. A rendszeresített álláson ideiglenes minőségben működő azt az alkalmazottat, aki ideiglenes alkalmazását közvetlenül megelőzőleg állami szolgálatot teljesített beleértve a cs. és kir. hadseregnél és a m. kir. honvédségnél tényleges tiszti és tisztviselői, illetve a segéd és kezelőszemélyzet, valamint az altisztek és szolgák állományában az igazolVányos altiszti minőségben eltöltött időt is; (vagy azt, aki az 1912. LXV. te. 2. és 3. §-ai szerint az államival egyenlőnek tekintendő szolgálatban végleges minőségben volt alkalmazva, a jelen szabályrendelet alapján járó összes ellátások szempontjából a végleges minőségben alkalmazottakkal egyenlőnek kell tekinteni. A törvényhatósági szolgálatban alkalmazott nőket a saját személyükre vonatkozó ellátási igényük szempontjából úgy a jogok, mint a kötelességek tekintetében a férfi alkalmazottakkal egyenlőknek kell tekinteni. A nő alkalmazott a saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjra, lakbérnyugdijra, nyugbérre vagy végkielégítésre abban az esetben is igényt tarthat, ha férje még életben van, vagy ha férje után ellátást élvez. A saját alkalmaztatása után járó nyugdiját, lakbérnyugdiját, vagy nyugbért pedig akkor is megtartja, ha férje után csak később részesül ellátásban, vagy ha újból férjhez megy. 20. §• A nyugdíjazás a közszolgálat érdekében hivatalból is elrendelhető, ha a nyugdíjjogosult 65. életévét betöltötte, vagy ha betegség vagy szellemi fogyatkozás miatt véglegesen munkaképtelenné vált, ha a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte, ha betegség okából egyhuzamban több, mint egy esztendő óta nem teljesített szolgálatot. Betegség vagy szellemi fogyatkozás folytán munkaképtelenné vált vármegyei alkalmazottakkal szemben követendő eljárás tárgyában a 25682/886 szám alatt alkotott vármegyei szabályrendelet rendelkezései irányadók oly hozzáadással, hogy a betegség okából tényleges szolgálatban nem töltött egy évnek megállapításánál a közbeesőleg szabadságon töltött időt egyáltalán nem, a közbeesőleg tényleges szolgálatban töltött időt pedig csak akkor lehet a nem tényleges szolgálat megszakításának tekinteni, ha ez a tényleges szolgálatban töltött idő az azt közvetlenül megelőző még nem tényleges szolgálatban töltött időnek felét eléri, vagy meghaladja. 21. §. Azt a tisztviselőt, dijnokot, altisztet és szolgát, aki a 19. §. értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, akinek szolgálatképtelenségét azonban minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben, vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset, vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény idézte elő, olyannak lehet tekinteni, mintha nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte volna.
