Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)

1923-10-18 / 42. szám

— 287 —

5. akit a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre vagy viselt hivatalának vagy állásának elvesztésére Ítélt, illetőleg, akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt Ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

6. aki jogerős fegyelmi határozat alapján a szolgálat kötelékéből elbocsájtatott;

7. aki olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék, akit azonban e cselekményért megszökés miatt vagy bármely más okból bűnvádi vagy fegyelmi eljárás utján felelősségre vonni nem lehet.

II. A nyugdíjalap létesítése.

4- §•

A nyugdíjalap vagyona és jövedelmi forrásai a következők:

a) a szabályrendelet 2. §-ában említett várm. nyugdijintézeti tagoknak a következő §-ban részletezett hozzájárulásai;

^ b) a törvényhatósági alkalmazottakra kirovandó fegyelmi pénzbüntetések és rendbírságok;

c) széksértési bírságok;

dl esetleges alapítványok és adományok;

e) a megye közönsége által a megyei háztartásnál évenként elért megtakarításokból (a pénztári maradványból) megszavazott összeg. Az erre vonatkozó véghatározat csakis kormányhatósági jóváhagyás után hajtható végre,

f) az útalap hozzájárulása;

g) az 1883. évi XV. te., valamint az 1912. L1X. te. értelmében kivethető pótadók,

h) a záróradijakból szabályrendeletileg megállapított összeg;

i) az alap saját kamatjövedelme;

j) a volt nyugdijpótló alap vagyonából származó pénzösszeg.

5. §.

A nyugdijintézet tagjai szolgálatba lépésüktől illetve beszámítható javadalmazásuk folyóvátételétől fogva mindaddig amig szolgálatban maradnak, illetőleg javadalmat húznak, beszámítható javadalmazásuk után a tisztviselők 1*5 százalékot, a dijnokok, altisztek és szolgák 1 százalékot tartoznak nyugdijjárulék címén a nyugdíj alap javára befizetni.

Ezen járulékok az illetők beszámítható javadalmazásából a kir. állampénztár által visszatartatnak és a nyugdíj alap-pénztár javára bevételeztetnek.

A nyugdijjárulékot a tényleges szolgálat köteléke alól való felmentésig kell fizetni. A negyedik illetve a harmincötödik szolgálati év eltelte után nyugdijjárulékot, az a vármegyei alkalmazott is, aki a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét már betöltötte, fizetni tartozik.

6. §.

Az 1887. évi január 1-je előtt alkalmazott kőnyomdász, házfelügyelő, (altisztek), fogházőrök, hivatal és tiszti szolgák azért, mert azok ezt megelőzőleg is nyugdíjalappal bírtak, melyre nézve, habár csekélyebb összeg erejéig, nyugdíjigényt szereztek, az 5. §-ban meghatározott járulékok fizetésétől véglegesen felmentetnek, azonban nyugdíjazásuk, valamint özvegyeik és árváik ellátása a jelen szabályok szerint történik.

*

7. §•

A nyugdíjalapnak a 4. §. b), c), d), e), f), k), h) pontjai alatt felsorolt jövedelmei az alaptőkéhez csatolandók, melynek csak a kamatai használhatók fel teljes mértékben az alap terheinek fedezésére.

Az alapnak fel nem használt kamatjövedelmei, mint tőkésített kamat külön kezelendők és az alap kiadásainak fedezésére fordíthatók.

A g) és i) alatti járulékok egész összegükben felhasználhatók ellátási'célokra.

A nyugdíjalapra esetleg teendő alapítványok felhasználására nézve elsősorban az illető alapitványozó vagy adományozó akarata lesz irányadó.

Az esetben, ha az alap jövödelme nagyobb számú ellátások folytán a kellő ellátási összegeket nem fedezhetné, úgy a vármegye közönsége a felmerült hiány fedezéséről saját hatáskörében gondoskodni köteles, miért is a fedezet esetleges elégtelenségeinek indokából azellátási jogosultság érvényesítését megtagadni, vagy a már jogerősen megállapított ellátást leszállítani nem lehet.

8. §.

A nyugdíjalap a vármegye tulajdonát képezi és ha annak szüksége bármely körülmény folytán megszűnnék, a szolgaszemélyzet korábbi nyugdíjalapjából ezen alapra átruházott 47766 K 42 f. a vármegye nemesi pénztárában kezelt francia sarcalapnak visszaadatik és a nyugdíjintézmény megszüntetése és a nyugdíjalapnak hovaforditása iránt belügyminiszteri jóváhagyás mellett a törvényhatósági bizottság határoz.

A 19797—1911. sz. várm. szabályrendelettel alkotott várm. nyugdijpótló alap megszűnik, az annak javára eszközölt levonások ezennel beszüntettetnek s az alap vagyona a nyugdíjalap vagyonába olvad be.