Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)

1923-10-18 / 42. szám

286

Kivonat.

Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen 1923. évi október hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből.

16265-1923. szám.

Tárgy: Olvastatott a m. kir. belügyminister urnák 148115—1923-111. számú azon rendelete, amelyben rámutat arra, hogy az állami és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek, illetőleg az állami és vármegyei nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási dijainak újabb szabályozása tárgyában kiadott 6000—1923. M. E. számú rendelet, nemkülönben a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek, valamint a vármegyei nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási dijainak újabb szabályozása tárgyában kiadott 126590—1923. B. M. számú rendelet, valamint a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről szóló 1923. XXXV. tcikk 8. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével a vármegyei nyugdíj szabályzatot módosítani kell, úgy hogy a szabályrendelet rendelkezései az előbb említett törvénnyel, illetve rendeletekkel összhangba hozassanak.

Ezzel kapcsolatban a vármegye alispánja jelenti, hogy a jelenleg érvényben álló és belügyminiszter ur által 153701-1914-11. b. szám alatt jóváhagyott 8899—1914. számú vármegyei nyugdijszabályrendeletet a vármegye törvényhatósági bizottsága az 1921. évi május 17-én és folytatva tartott közgyűlésén 3371—1921. sz. alatt hozott határozatával már módosította; e véghatározattal elfogadott uj nyugdijszabályrendelet azonban azon okból mert az időközben megjelent 6000—1923. M. E. számú kormányrendelet sok uj intézkedést tartalmaz, kormányhatósági jóváhagyást még nem nyert.

Előterjesztést tesz tehát arra, hogy a nyugdijszabályrendelet a törvényhatósági bizottság 1921. évi május hó 17-én 3371—1921. szám alatt hozott véghatározatában foglaltaknak, valamint a 148115—1923. számú B. M. rendeletnek megfelelőleg módosíttassák akként, hogy a 6000—1923. M. E., valamint a 126500—1923. B. M., továbbá az 1923. évi XXXV. tcikk 8. §-ában foglalt rendelkezések a szabályrendeletbe bevétessenek, az ezen újabb rendelkezéssel ellentétben álló szakaszok pedig a szabályrendeletből kihagyassanak.

Véghatározat.

Vasvármegye törvényhatósági bizottsága tárgyalván a vármegye alispánjának az állandó választmány által is tárgyalt és elfogadott javaslatát, ehhez képest elhatározza, hogy a „Vasvármegye alkalmazottainak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról“ alkotott 8899—1914. számú vármegyei szabályrendeletet módosítja és annak szövegét alábbiakban állapítja meg:

* Szabályrendelet

Vasvármegye tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak, valamint azok özvegyeinek és árváinak

ellátásáról.

I. A nyugdíjalap célja és részesei.

f** Ti7

Vasvármegye tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint azok özvegyei és árvái a jelen szabályrendeletben megállapított módon és feltételek beállta esetén állandó ellátásra vagy egyszersmindenkorra adandó kielégítésre tarthatnak igényt.

Az ezzel kapcsolatban felmerülő kiadásokat a tisztviselői Nyugdíjalap fedezi.

2. §•

A vármegyei nyugdíjintézetnek tagjai a vármegyének törvény és szabályrendeletek értelmében rendszeresített áilandó jellegű állásokra megválasztott vagy kinevezett és állandó évi fizetés mellett alkalmazott:

a) tisztviselők, beleértve az évi segélydij élvezetében álló közigazgatási gyakornokokat is, a kezelő és segédszemélyzet, beleszámítva az értesítéssel ellátott dijnokokat is, továbbá az altiszti és szolgaszemélyzet;

b) a vármegyei közkórházi igazgató, osztályfőorvosok és segédorvosok, kórházi gondnokok és ellenőrök;

c) a törvényhatósági utbiztosok és utkaparók;

d) a várm. laktanyafelügyelő továbbá mindezek özvegyei és árvái.

3, §.

Ellátásra igényt nem tarthat az olyan alkalmazott :

1. Aki magyar állampolgárságát elvesztette;

2. aki a törvényhatóság engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lépett;

3. aki állásáról írásbeli nyilatkozatban önként vagy az elrendelt fegyelmi vizsgálat elkerülése végett a fegyelmi hatóság beleegyezésével lemondott. Lemondásnak tekintendő az is, ha csakis az általános tisztujitás alkalmával magát jelöltetni nem óhajtja;

4. aki állását önként elhagyva, arra felhívás ellenére a felhívásban megszabott határidő alatt nem tért vissza;

1