Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (21. évfolyam, 1-51. szám)
1923-05-17 / 20. szám
előtt az 1. pontban említett összegnél kisebb összegre száll alá, mégpedig azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nevelési járulék beszüntettetett. Azt a körülményt, hogy az árva az 1-8 pontok alatt említett valamely ellátásnak élvezetébe jutott, az köteles haladék nélkül a kifizető pénztárnak kijelenteni, akinek kezeihez a nevelési járulékot az 50. §. értelmében folyósítani kell. 53. §. A jelen szabályréndelet értelmében ellátásra jogosító alkalmazásban állott és a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazottaknak szülőtlen vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvái, ha nevelési járulékra igényük még nincsen és ha az 50. §-ban meghatározott életkort még nem érték el, együttesen az atyjuk által a tényleges szolgálatban utóljára élvezett beszámítható javadalmazás egy évi összegének egy negyedévvel felérő végkielégítésre tarthatnak igényt, amely végkielégítést a gyermekek gyámjának vagy gondnokának kezeihez kell folyósítani. Azok a szülőtlen árvák, akiknek atyja is, anyja is a jelen szabályrendelet határozmányai alá tartozó alkalmazott volt, a jelen szakaszban megállapított végkielégítésre mind a két szülő után igényt tarthatnak, akkor, ha az árváknak még egyik szülő után sincsen igényük nevelési járulékra, ha pedig az árváknak az egyik szülő után már nevelési járulékra van igényük, de a másik után még nincsen, ez utóbbi szülő után járó végkielégítésüket folyósítani kell, tekintet nélkül arra, hogy a másik szülő után nevelési járulékban részesülnek. Az ideiglenes minőségben alkalmazottaknak szülőtlen, vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvái végkielégítésre igényt nem tarthatnak. — 138 — 54. §. , A tényleges szolgálatban elhalt vármegyei alkalmazottak özvegyét és gyermekét megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve nem haladhatja meg az elhalt által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak az összegét. A nyugdíjazott állapotban elhalt alkalmazottnak özvegyét és gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege pedig együttvéve nem haladhatja meg az elhalt által élvezet nyugellátásnak az összegét. Nyugellátás alatt azt az összeget kell érteni, amelyet az elhalt nyugdíj és lakbérnyugdij címén együttvéve élvezett. Ha a jelen szabályrendelet alapján járó özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná a tényleges szolgálatban elhalt által utóljára élvezett beszámítható javadalmezásnak, illetőleg a nyugdíjazott állapotban elhalt által élvezett nyugellátásnak az összegét, akkor a gyermekek nevelési járulékát az özvegyi nyugdíj érintetlenül hagyása mellett, minden egyes gyermekre nézve azzal az összeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt által utóljára élvezett beszámitható javadalmazás, illetőleg az elhalt által élvezett nyugellátás és az özvegyi nyugdíj közötti különbözetnek a nevelési járulékra igénnyel biró gyermekek számával való elosztása eredményez. Ha pedig a szülőtlen vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árváknak a jelen szabályrendelet alapján megillető nevelési járulékoknak összege együttvéve meghaladná a tényleges szolgálatban elhalt által utóljára élvezett beszámitható javadalmazásnak az összegét, a nevelési járulékot minden egyes árvára nézve azzal az összeggel kell megállapítani, amelyet az elhalt utóljára élvezett beszámitható javadalmazás összegének a nevelési járulékra igénnyel biró árvák számával való elosztása eredményez. A harmadik és negyedik bekezdésben említett esetekben, ha később a gyermekek valamelyike a nevelési járulékok élvezetéből kilép' a többi gyermeknek nevelési járulékát megfelelően fel kell emelni mindaddig, amig egy-egy gyermeknek nevelési járuléka a 49. §. szerint járó nevelési járulék összegét el nem éri. Ha jelen szabályrendelet alapján járó özvegyi nyugdíj már a nevelési járulékok nélkül is meghaladná a nyugdíjazott állapotban elhalt által élvezett nyugellátásnak az ősszegét, az özvegyi nyugdijat ennek a nyugellátásnak az összegével kell megállapítani, az özvegyi nyugdíj azonban a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) élvezetében ellátott szolgák özvegyeinél évi 360 koronánál, a többi alkalmazott özvegyénél 800 koronánál kevesebb ilyen esetben nem lehet. A jelen bekezdésben «miitett esetben a gyermekeknek nevelési járulékra egyáltalán nincsen igényük. A nyugdíjazott állapotban elhalt vármegyei alkalmazott után maradt szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák nevelési járulékaira a jelen szakaszban foglalt korlátozó hátározmányok nem nyernek alkalmazást. Ha a tényleges szolgálatban elhalt nyugdijintézeti tag özvegyét és gyermekeit megillető özvegyi nyugdíjnak és nevelési járulékoknak összege együttvéve kevesebb mint a nyugdijintézeti tag által a tényleges szolgálatban utóljára élvezett beszámitható javadalmazás, a nyugdijintézeti tag halálának napját kővető 3 hónapra a két összeg közötti különbözetnek megfelelő havi részleteit is folyósítani kell az özvegy, illetőleg árvák részére. Ez a különbözet'az özvegyi nyugdíjnak, illetőleg nevelési járuléknak a természetével bir, s azzal együtt a nyugdíjalap terhére esik. )
